Vénen
Parameśvara (2021)

Az anti-modernista szót tűzte fel zászlajára 2021-ben az ambient black/doom metal vonalán mozgó hazai Vénen projekt. A kifejezést René Guénontól kölcsönözték, mely egyben tradicionális világszemléletünkre is utal. Ennek fényében született meg egyedik albumunk a Parameśvara. A lemez a formáció első olyan koncepciós albuma, melyet egy vallási hagyomány a Shaivizmus szelleme itatott át.

A Parameśvara albumunk a Shaivizmus találkozása a puritán black metallal. Śiva a teremtő, Śiva a fenntartó, Śiva a pusztító és újjáteremtő. Śiva véget vet minden szenvedésnek: véget vet a tudatlanságnak az avidjának. Megsemmisíti a létforgatagba zárt egoitás béklyóit. Fordulj belső lényeged felé. Mélyülj el és hallgasd Śiva füleivel mit üzen neked Śiva a zenéjén keresztül. Minden Egy.” – írták korábbi közleményükben.

Akik a Fémforgács hasábjainak mindennapos, szorgalmas látogatói, olvasói, azok tudják, hogy én személy szerint évekre visszanyúlóan szoros kapcsolatot ápolok CSG-vel, a formáció megálmodójával és működtetőjével. Igen, CD-n is megkaptam ezt az anyagukat (is), de sajnálatos módon az utóbbi idők „kaotikus” napjai nem igen engedtek lehetőséget arra, hogy mélyebben elmerüljek legutóbbi anyaguk rituáléjában… ezt most igyekszem pótolni.

A Vénen számomra a hazai kortárs black metal egyik legérdekesebb zenekara. Nem csak zenéjük egyedülálló puritán tisztasága miatt, hanem ahogyan zenéjük révén a modern társadalom felé közvetítik üzeneteiket. Ezek egyfajta útmutatást, vagy inkább útbaigazítást kínálnak a hétköznapok húsmalmában tipródó emberseregletnek. És hogy mi is a lényegi mondanivalója üzeneteiknek:

Ha önmagad megismered, az egész világot megismered. Fordulj befelé, és ne a külvilágtól várj megoldást a válságokra. Eredeti önvalód (Siva, átman, brahman, a tudatod) vagy, ahogy mifelénk mondani szokás: a nem tudható, csak tapasztalható teremti az egész világot. Ha belül képes vagy letisztulni a külvilág is párhuzamosan változik veled.” – mondták egy korábbi interjújuk során, melyet itt olvashattok.

A Parameśvara előző anyagaikhoz képest a projekt egy kifinomultabb, egyben „kaotikusabb” arculatát mutatja meg. Témáik jórészt instrumentális, tantrikus, ambient szerűek. Ridegebb black metalos részekhez rituálé jelleggel, vagy inkább mantránként ismétlődve kapcsolódnak a dalszövegek. A tőlük megszokott zizegős, fémes pogány black doom alapokra helyezett dalaikban esszenciális tiszta erővel érezhető a hindu anti-kozmikus világszemlélet mágiája. Ez a kozmikus összefonódás már az albumindító Tantra című dalukban jelen van. Ahogyan arra daluk címe is utal ebben a tételükben a tantra titkos tanait, és a tiszta tudat állapotához való visszatérést célozzák meg. Ezt a megszerzett tudást és bölcsességet egyfajta bölcs guruként adják át, vagy inkább realizálják bennünk, hétköznapi csúszómászókban.

Hasonló tradicionális alaptéziseket adnak át a rituális dobokkal és csörgőkkel dúsított Homa, valamint a vészjósló hangzatú “opera betéteket” hordozó és egyben a black metal korai szféráit megrengető Śaiva Pamtha tanításaiban, melyekben karmánk mélyére ásva járjuk újra életünk buktatóit. Lelkünk misztikus ciklusait ezután az eltorzított mantrákkal és sikolyokkal kísért Śakti ősi dallamokkal átitatott kakofóniája tereli a megfelelő ösvényre, egészen a kín pusztításának ciklusára felkészítő, de egyben végső megnyugvást nyújtó záró tételük, a Māyā közel 10 perces kozmikus rezgései által.

Az élet és a hozzá kapcsolódó kaland sokféle lehet, csak úgy mint a hozzá kapcsolódó fájdalom, kín, gyötrődés, vagy kétségbeesés. Torz lelkünk és szellemileg kimerült testünk bátran adjuk át a Vénen kozmikus ösvényének, és annak tanításainak.

Piratefest Budapest
július 03.