Rock-kor? – a rockzene és a sátán VI.

Jobbítható-e a rock?

Különféle kezdeményezések keretében felmerültek a rock nemesebbé tételére irányuló kísérletek is: a dalszövegek és a zene módosítása. Ehhez először is az szükséges, hogy a dalok híján legyenek a negatív mondanivalónak. Ugyanis rengeteg olyan téma van, amely önmagában véve etikailag teljesen közömbös (és tény, hogy számos rock szöveg szól ilyesmiről). Még tovább is léphetnénk azzal, ha etikailag és vallási szempontból kedvező témák jelennének meg a dalokban. A hatvanas évek óta számtalan keresztény, főleg protestáns énekes és együttes próbálkozik vele, hogy létrehozza a keresztény rockot. Daniel Facérias, keresztény énekes úgy gondolta, hogy a rockzene alkalmas az evangéliumi üzenetek közvetítésére, hacsak nem túl gyors és agresszív a ritmus – egyszóval a soft rock jöhetne szóba.

Itt azonban fel kell tennünk egy kérdést: miért ragaszkodunk ennyire a rockhoz? Szinte hallani a választ: mert ez a fiatalok zenéje, ezen keresztül szólíthatók meg. S ez a kijelentés szinte kényszerítő erővel bír minden más érveléssel szemben, de ugyanakkor elfelejtik, hogy ezzel nemcsak a (totális) rockzene szekértolóivá válnak, hanem hamis képet erőszakolnak az emberi értékek világára, és eközben saját tehetetlenségüket is hangoztatják és igazolják.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy megint csak Kodály találó megállapítása az általános zenei műveltségről, világjelenség: “Volt (és van) a műveltségnek egy sajátos magyar típusa: meglehetős irodalmi és tudományos tájékozottság mellett a művészi érzék egyetlen szikrája nélkül. A botfülűséggel, mint afféle kedves fogyatékossággal, még dicsekedni is szokott.” Ezt a lesújtó véleményt akkor fogalmazta meg, amikor nyoma sem volt még a rockzenének, de a zenei elmaradottság jó talaja lett az igénytelenségnek.

Az ötvenes évektől kezdve több generáció is felnőtt a rockzene emlőin. Ha csak a zenei hatását vizsgáljuk, nincs mit csodálkoznunk olyan kijelentéseken, melyekben a rockzenét magától értetődőnek, természetesnek, egyedülállónak tartják. Hiszen mára már szinte valamennyi zenei megnyilvánuláson jelen van a rock: a rádió, tv zenei műsoraiban, filmekben, szupermarketekben, iskolai szünetekben, karácsonyi, farsangi, húsvéti stb. műsorokban, istentiszteleteken, és még komolyzenei előadások is bevesznek műsoraikba könnyűzenét – a nagyobb közönségsiker reményében. Akik a műsorokat készítik, vagy az oktatásban, nevelésben meghatározó szerepük van, ugyanennek a zenének befolyása következtében hoznak döntéseket, és sokan tudatlanságból, mások önteltségükben – egyesek pedig tudatosan – nem veszik figyelembe a zeneművészet védelmezőinek véleményét. Ez a melléfogás hasonló a magánépítőéhez, aki háza tervezéséhez nem igényli a statikus számításait, mert úgy hiszi, hogy a gerendák mindent kibírnak (nem szólva a tucat-házak és giccses paloták lehangoló látványáról). Ahol laikusok irányítanak, ott roskadozik a társadalom épülete. Ahol a rockzenét népszerűsítik, ott elhal a komolyzene, s vele minden érték.

A másik végzetes cselekedet: a fiatalokat a rockzenével degeszre tömve sírba kényszeríteni. Tudomásul vesszük, hogy ez az egészségtelen és sovány lelki piskóta gyermekeinknek (és magunknak) nagyon is megfelelő! Csak akkor miért követeljük tőlük más téren az igényességet, a művészi érzéket, a lelki elmélyedést, az erőfeszítést, önfegyelmet, kitartást, engedelmességet, toleranciát? S miért csodálkozunk korunk szellemi, lelki leépülésén?

Szabad-e elvetnünk látatlanban örök műalkotásokat láthatóan kérészéletű pótlékokért? Nem. Ez a zene nem a fiataloké, hanem a tehetetleneké; akiknek nincs a jó győzelmébe vetett hitük, nincs akaratuk a rosszal szembefordulni és vállalni az elindulás, vagy újrakezdés nehézségeit, akik elvek és magasztos célok nélkül tengetik életüket egyik napról a másikra, és ingadoznak a naponta felkínált “biztos tippek” között.

Az egészséges gyermek lelke olyan, mint a szivacs: azt szívja magába, amibe belemártják. Akik kapcsolatba kerülnek az igényes lelki táplálékkal, megszeretik azt, mindig keresik majd, és szégyellni fogják a silány dolgokat. Tizenévesek vállalják a komoly muzsikálás nehézségeit, és élvezik örömeit, elmélyedve a művészet zengő csuda-erdejében – megcáfolva sok felnőtt dilettáns zenei kinyilatkoztatását. Ők azok, akik hitelesen bizonyítják a világ rendjéről vallott felfogást, hogy csak az igazi értékek teremnek harmóniát, és hiányuk menthetetlenül a társadalom összeomlásához vezet. És sajnos ehhez a nevelők, pedagógusok jó része is hozzájárul, amikor elnézik, sőt támogatják is az értékes zene kiszorulását. Ez olyan vétek, mintha irodalomból a ponyvát, történelemből a pletykát, nyelvben az argót, matematikából a számológépet stb. részesítenénk előnyben!

Igazságtalanság lenne, ha az ebben a műfajban született remekműveket a többivel együtt kukába dobnánk. Amint az egyes művészeti korok más-más stílusban hoztak létre kiváló alkotásokat, elismerés illeti a könnyebb műfaj mély mondanivalójú, költői szövegekre komponált igényes zenéjét is, mely sokak számára alternatívát jelent(ett) a hasonló stílusok gyenge portékáival szemben. Vajon hányan és kik értékelték kellőképp ezt a zenei vonalat?

Az európai zene történetéből jól látható, hogyan született a magasabb rendű, tisztán lelki zenéből egyre több külső elemet tartalmazó, majd könnyebb, hígabb, felszínesebb zene, s a kétezer évnyi hatalmas zenekultúrához képest mily elenyészően csekély jelentőségű maga a rockzene, korunk zenei “vívmánya”.
Egyházi zene: 200 –
Világi zene: 1080 –
Tánczene: 1500 –
Szórakoztató zene: 1850 –
Rockzene: 1950 –

S az is látható, hogy az egyházi zene megtarthatta (volna) függetlenségét és tiszta zeneiségét, nem szorult (volna) megalkuvásra az ingadozó és elfogult emberi elismeréssel szemben, mert az Istennek írták és énekelték a zenét. Ám amikor a világi zene hatására megpróbálta a világ rokonszenvét megnyerni, mindig elvesztett valamit vonzerejéből (és hitéből), és mások sohasem úgy értékelték, hogy “lám, már mennyire hasonlít a világra”, hanem, hogy “még miben különbözik tőle.” Mára ez annyira elfajult, hogy már a zenei értékeket is feladták (csakhogy megnyerjék a világot, a fiatalságot), és néhol az egyházi “zene” semmiben sem különbözik egy koncert hangulatától. S mivel nemcsak fiatalokból áll az egyház, vajon mit szólnának, ha az idősebbek “becserkészéséhez” vallásos szövegekre írt magyar nótákat, operetteket, sőt – hogy a rockzenénél maradjunk – lakodalmi rockot énekelnének (mert az meg az ő zenéjük)?

A fentiekhez hasonlóan (a hangerő, ritmus, tempó vagy hangulati elem) itt sem szolgálja az egyedüli lelki táplálkozást, csupán átmeneti éhségcsillapításra alkalmas; hiányzik a zene “táplálék” része, a lelki mélységet nyitó érték, a minden külsőségen felülemelkedő hit, amely a nehézségek leküzdéséhez adna elegendő erőt. Akik a könnyűzenét támogatják, tudniuk kell, hogy egyszersmind leszámolnak a legtisztább zenével, a gregoriánnal és a belőle elágazó komolyzenével is, évszázadok imádságos és hitvalló művészi alkotásaival.

Vajon a fiatalok kívánt aktivitását az együtt mozduló, önfeledt, eufórikus ujjongást kiváltó zene segíti-e jobban, vagy az odafigyelést, meghallgatást, olykor nehéz feldolgozást igénylő művészi zene? Nem tartalmasabb-e sokszor a hang- és képözönnél a gondolatokat szülő csend -, amitől annyira félünk, hogy állandó zajjal vesszük körbe magunkat? S azon is elgondolkodhatunk, hogy a felszínen mozgó, impulzív zene engedi-e a lelki elmélyedést, vagy van-e elég ereje a hitnek, ha csak ez a közeg képes áhítatot kelteni benne?!

Egyébként, ki ápolhatná a legméltóbban és leghitelesebben az értékes zenét, ha nem az evangéliumot hirdető egyház? “Adjátok meg az Istennek, ami az Istené!” S ez nem lehet ugyanolyan irányultságú, mint a világé!” A liturgia nem valami show, látványosság, és nincs szüksége sem zseniális rendezőkre, sem tehetséges színészekre – mondja Joseph Ratzinger bíboros.

“Az egyházi zene maga is liturgia, és nem egyszerűen csak járulékos díszítés. A kereszténység egyetlen és igazi apológiáját két bizonyítékra vezethetjük vissza: a szentekre mint az egyház kifejezésére, és a művészetre, lelkének gyümölcsére. Az életszentség és a művészet nagyszerűsége – melyek a hívők közösségének belső világában fejlődtek ki – jobban igazolják az Urat, mint azok az ügyeskedő mentségek, amiket az apologetika dolgozott ki, hogy igazolja a sötét oldalakat, amikben az egyház emberi vonásai – sajnos – bővelkednek. Ha az egyháznak folytatnia kell a világ megtérítését és ezáltal emberiessé tételét, akkor hogyan mondhatna le a liturgiájában a szépségről, ami feloldhatatlanul kapcsolódik a szeretettel és ugyanakkor a feltámadás dicsőségével? Nem, a keresztények nem elégedhetnek meg a kevéssel. Folytatniuk kell a munkát, hogy egyházukat a szépség és így az igazság otthonává is tegyék, amik nélkül a világ nem egyéb, mint a pokol első köre.” A keresztényeknek nem elég a rosszat elkerülni, folyton törekedniük kell arra, hogy jót tegyenek. “A művészet és szépség mellőzése a lelkipásztori csőd egyik okának is bizonyult.” A szépre, művészire viszont tanítani kell mindenkor a fiatalokat, hogy az legyen az ő zenéjük; a gyermekek pedig igazodjanak a felnőttek bölcsességéhez -, és ne fordítva.

Ehhez azonban a felnőtt társadalomnak meg kell változnia. Kellő alázattal és gondossággal kell elültetnie és ápolnia az igazi értékeket gyermekeink lelkében; s nem szabad belefáradnia a jóra való terelgetésbe, mert akik vetnek, előbb-utóbb aratni is fognak!

Sátánista szövegek példatára

Dead Kennedys – I Kill Children

“Isten (azaz a sátán) azt mondta, hogy nyúzzalak meg élve.
Megölöm a gyerekeket,
Szeretem nézni, ahogy meghalnak.
Megölöm a gyerekeket,
És megríkatom a mamájukat.
Rájuk gázolok, szétlapítom őket az autómmal,
Hallani akarom a sikításukat,
Mérgezett süteményt adok nekik,
És megkeserítem a Halloween-jüket.”

Kiss – The God of Thunder

“Egy démon nevelt fel, azért, hogy uralkodjak,mint ő, aki van.
A sivatag ura vagyok én, a modern idők vasembere.
A saját gyönyörűségemre szólítom a sötétséget, és megparancsolom,
Hogy ereszkedj térdre a mennydörgés istene, a rock’n’roll istene előtt!”

Megadeth – The Skull Beneath The Skin

“Felkelnek a rossz prófétái, a gonoszak és dögletesek; Haláltánc.
A boszorkányok barázdát húznak az égre, fekete mágia és boszorkányság;
Az ördög tanyája rejtekén; Menthetetlenül kelepcébe esve.
Haláltusádat vívod eközben, a nekrózis a valóság;
A bőrbe döfődő nagy tűk, a méreg most megnyugtat.
Egy eldugott helyre zárva, segélykiáltás, de senki se hallja;
Csináld meg a skalpját, hogy lenyúzhasd,
Dugj fémdugót a fülébe, ne hallja a hangunk,
Fém sisakrostély, leeresztjük a szeme elé,
Fémszögek rögzítik az állkapcsát, így senki se hallja az üvöltését;
A koponya a bőr alatt, most már felnégyeltünk;
A csontjaidból lesz az X, a méreg jelképe, a fejedhez láncoljuk,
A karodat pedig behajlítjuk, a szent keresztet formázva;
A vallás elveszett, a koponya a bőr alatt.”

Mötley Crüe – In the Beginning

“Kezdetben Isten mindig legyőzte a rosszat, az emberek minden bűnét.
De idővel a népek elvesztették erejüket,
Városaink helyén csak viskók maradtak, de a rossz szilárdan ellenállt.
A pokol porában éjsötét gyűlölet csúszott-mászott,
Mert akitől féltek, várt rájuk.
Mert oly sok élet fekszik ott tönkretéve, feldúlva, derékba törve,
Lázadók holtteste mindenütt, az álmok hamvai, és vérfoltos utcák.
Meg van írva: “Akié a fiatalság, azé a jövő.”
Gyertek hát, fenevad fiai, legyetek erősek
És dicsőítsétek az ördögöt!”

Possessed – Holy Hell

“Szent pokol, halál ránk, a sátán elbukott, bűnös vágy, az ördög vize kezd kiáradni;
Istent megölték, igyátok a vérét, amibe bizalmunkat vetettük, közeleg.
A sátán földjére kell mennünk, könyörögjetek a halálért és sírjatok az életért;
A kaszás lehelete új életet támaszt; a sátán fia megszületett, és a halál fia ő;
A gyűlölet napjai, a kín napjai, a sátán örökké tartó birodalma.
Végtelen álmok az éjszakában, örök álom, örök rettegés;
Meggyalázott keresztek, ó, fekete mise, végül is a sátán hatalmában vagyok.
Ti, mind a paradicsomban, mindenki a földön, találkoztok majd Istenetekkel,
Oda lesz láncolva a kínokhoz, a gyötrelmekhez lesz láncolva, mint egy kutya.
A rossz napjai, a rossz éjszakái, feketék, mint a halál;
A vétkesek szíve, kőszívek, a kaszás lehelete.
Vér volt és fájdalom volt, eksztázis, a mágia éhe, boszorkánydüh,boszorkányság.
Érezd az erőt, érezd a tüzet, lentről még lejjebb;
Ölj embert, gyilkold, míg meg nem hal, vedd el a lelkét.
Megfeketedett misék, megfeketedett keresztek, rituálé.
Vágd le a fejeket, vágd át a torkokat, zuhanj!”
Tudatalatti (szubliminális) üzenetek

Beatles:
Revolution No.9
“Izgass fel (szexuálisan), halott ember!” (Jézusról van szó!)

Black Oak Arkansas:
When electricity came to Arkansas – “A sátán az isten.”

Cheap Trik:
Surrender – “A szolgám zenész.”

Eagles:
Hotel California – “Te Antont próbálod kielemezni? Ó! Ó! Hisz ő maga a bölcs, ő maga a mágus!”
Wasted Time – “A sátánra gondolok.”

Electric Light Orchestra:
Eldorado – “Ő a gonosz. Krisztus, olyan pokoli vagy. Ó, azt mondják, meghaltunk. Akin rajta a bélyeg (ti. 666, a vadállat száma), tovább él.”
Secret Messages (Titkos üzenetek) – “Légy üdvözölve, sátán, légy üdvözölve, légy üdvözölve a show-n, köss paktumot. légy üdvözölve a show-n!”
“Köszönjük a figyelmet.”

Jefferson Starship:
A child is coming – “A sátán fia.”

Led Zeppelin:
Stairway to Heaven – “Az én drága sátánomnak, úgy elszomorít, milyen keskeny az a kis út, amin a sátán uralkodik. Ő megment téged, a 666-ot adja neked. A sátánért kell élnem.”
Rock and Roll – “Az úr sátán nevében, uram, sátán, kívánlak!”
Over the hills and far away – “Mi nem vagyunk igazán gazdagok; minden a sátáné! Igen, a sátán valóban úr! Igen, benne maradunk!”

Meat Loaf:
Hot summer night – “Sátán, követni akarlak.”

Michael Jackson:
Beat it – “Én igazán hiszek a sátánban és magamban.”

Ozzy Osbourne:
You can’t kill rock and roll – “Hé, te exhibicionista sátán! Felkeltetted a bokrát; a botja merev és meleg, egy fiúnak ez maga az önkívület, ettől árad ki a folyód. Jaj, de csodálatos, uram! Kész hulla vagyok! De máris újrakezdeném.”

Prince:
Darling Nikki – “Szia! Hogy vagy? Jól vagyok, mert tudom, hogy az úr hamarosan eljön. Eljön hamar.”

Queen:
One vision – “Drága sátánom, láttam a Sabbát. Félek. Bennem van.”

Rolling Stones:
Tops – “Szeretlek, mondta az ördög . mindig az úrral leszek (3x).”

Rush:
Anthem – “Ó, sátán, hogy ragyogsz. Sátán fala, a holokauszt fala. Tudom, ki vagy, szeretlek.”

Styx:
Snow blind – “Sátán, költözz bele a hangunkba!”
I’m O.K. – “A szolgád vagyok, maradjunk együtt az alfa-kígyóval!”
Heavy metal poisoning – “Sátán, sátán.”

Cheap trick:
How Are You – egy hang a sátánnak címezve mondja a miatyánkot

Öngyilkosságot sugalló dalok

AC/DC:
Highway to Hell – (Autósztráda a pokolba)

Blondie:
Die Young, Die Pretty – (Fiatalon halj meg, virágkorodban)

Blue Oyster Cult:
Don’t Fear the Reaper – (Ne félj a Kaszástól); ebben felszólítanak: “Don’t fear suicide – (Ne félj az öngyilkosságtól)”

The Grateful Dead (Nagyszerű Halál):
Destroy Yourself – (Öld meg magad)

Iron Maiden:
If You Want Blood, You’ve Got It – (Ha vér kell, vedd a magad vérét)

Ozzy Osbourne:
The Suicide Solution – (Az öngyilkos megoldás); a dal egyik sora: “Az öngyilkosság az egyetlen kiút, tényleg nem tudod, miről van szó?”

Pink Floyd:
Goodbye Cruel World – (Ég veled, kegyetlen világ)
The Wall – (A fal)

Vélemény, hozzászólás?

Rock-kor? – a rockzene és a sátán VI.: 10 komment

  • godfucked godfucked szerint:

    igy van, az eredeti heberben XES a 666, valamelyik szar horrorfilmben poenkodtak is benne hogy pont a szex visszafele.
    [url=http://www.revelations.org.za/Q&A5.htm:e5bb2379][img:e5bb2379]http://www.revelations.org.za/images/666.gif[/img:e5bb2379][/url:e5bb2379]

  • Avatar smasher szerint:

    A 666 (amiről szó van, helyesen hatszáz és hatvanhat) nem görög, hanem héber, és nem számkódolás, hanem a héber betűk számokat is jelentenek. De a többi a jó öreg Néró bácsiról mind úgy van, ahogy mondod. Akkoriban minimum oroszláneledel lett a polgár, ha rosszat mert mondani a császárról. Ezért a titkosírás.

    Ezt a 30 felett dolgot nem értem.
    Kevés a 30 emeletes bérház errefelé, u.h. nem tudom leelenőrizni, hogy igaz-e, amit mondasz. 😀 😀
    Gyanús vagy nekem emp… 😀 😀

  • Avatar smasher szerint:

    Kiváló iromány! 🙂

    Pl.:
    “Iron Maiden:
    If You Want Blood, You’ve Got It – (Ha vér kell, vedd a magad vérét)”

    Egy: ez nem Iron Maiden, hanem AC/DC – If You Want Blood, You’ve Got It (Ha vért akartok, vegyétek.)
    Az egész dalszöveg egyébként pont arra mutat, hogy milyen szar dolog az erőszak. 🙂 De a többivel is pont ez a helyzet. Csak tükröt tartanak a világ elé. Ki-ki lássa meg magát (vagy ne lásson semmit) benne. 🙂

    Kettő: hülyeség kiragadni mondatokat a dalszövegekből, mert egészben mondanak valamit. ÉS általában mind pozitív kicsengésűek, csak fül kell hozzá. 🙂

    Ezt a kiváló irományt pedig nyomtasd ki, mert megérdemli.
    Gondold el, meddig tudod majd használni a lakás legkisebb helységében. (puha papírra nyomtasd, hogy ne legyen gond.) 🙂

  • stewe stewe szerint:

    ohh bocs rájöttem hogy ezt a stánánizmus és a rockzene könyvből szedted ami nekem is megvan.ezer bocs nemtudtam ezt

  • stewe stewe szerint:

    üdv.egy valamiben te teljesen elkeveredtél:az if you want blood,you’ve got it(nem VEDD a magad vérét hanem megkaptad/azaz megkaptad a vért/)nem az Iron Maiden vette fel,hanem az AC/DC,a highway to hell az meg hülyeség hogy ilyenekről szólna…a 666 viszont nem a “vadállat”(fenevad csak hogy tudd) száma hanem Néró császáré.ugyanis az akkor mártír keresztények ezt a “bélyeget” nyomatták rá néróra,mivel nem szabadott kimondaniuk néró nevét(mint anno franco diktatúra idején a spanyoloknál a frankó szót a magyar focistáknak).erre megfelelő példa:az Iron Maiden number of the beast című számában hallható ez a sor:”‘ll possess your body and I’ll make you burn” micsinált néró?felgyújtotta rómát.az már mellékes hogy a pokolban is tűz van állítólag.az a Stairway to heaven-es szöveg meg ökörség,hisz vissza fele hallgatva annyira torz hogy akármit oda képzelhetnénk.

  • bjorn666 bjorn666 szerint:

    Ez jó. Erről még nem hallottam 🙂

  • ensomhet ensomhet szerint:

    Figyeloda:
    [url:535815af]

  • pistike66 pistike66 szerint:

    “A másik végzetes cselekedet: a fiatalokat a rockzenével degeszre tömve sírba kényszeríteni. ” LOL :-DDD

  • ensomhet ensomhet szerint:

    Mert nem visszafelé hallgattad meg, ez fontos! 🙂

  • bjorn666 bjorn666 szerint:

    Meglehetősen szabadfordítások ezek a szövegidézetek az öreg pap részéről, ugyanis pl. egyszer sem hangzik el a Starway To Heavenben a sátán szó (ez az egyetlen szöveg ami benne van a LedZep 4 borítójában szóval eléggé emlékeztem is rá, még áttételesen sincs benne semmi ilyesmi, legalábbis az én olvastaomban, bár kb. ilyan imporvizítv jellegű a szöveg mint Jimmy Page gitározása):

    There’s a lady who’s sure all that glitters is gold
    And she’s buying a stairway to heaven
    And when she gets there she knows if the stores are closed
    With a word she can get what she came for

    Woe oh oh oh oh oh
    And she’s buying a stairway to heaven

    There’s a sign on the wall but she wants to be sure
    And you know sometimes words have two meanings
    In a tree by the brook there’s a songbird who sings
    Sometimes all of our thoughts are misgiven

    Woe oh oh oh oh oh
    And she’s buying a stairway to heaven

    There’s a feeling I get when I look to the west
    And my spirit is crying for leaving
    In my thoughts I have seen rings of smoke through the trees
    And the voices of those who stand looking

    Woe oh oh oh oh oh
    And she’s buying a stairway to heaven

    And it’s whispered that soon, if we all call the tune
    Then the piper will lead us to reason
    And a new day will dawn for those who stand long
    And the forest will echo with laughter

    And it makes me wonder

    If there’s a bustle in your hedgerow
    Don’t be alarmed now
    It’s just a spring clean for the May Queen

    Yes there are two paths you can go by
    but in the long run
    There’s still time to change the road you’re on

    Your head is humming and it won’t go in case you don’t know
    The piper’s calling you to join him
    Dear lady can’t you hear the wind blow and did you know
    Your stairway lies on the whispering wind

    And as we wind on down the road
    Our shadows taller than our soul
    There walks a lady we all know
    Who shines white light and wants to show
    How everything still turns to gold
    And if you listen very hard
    The tune will come to you at last
    When all are one and one is all
    To be a rock and not to roll
    Woe oh oh oh oh oh
    And she’s buying a stairway to heaven

    There’s a lady who’s sure all that glitters is gold
    And she’s buying a stairway to heaven
    And when she gets there she knows if the stores are closed
    With a word she can get what she came for

    And she’s buying a stairway to heaven, uh uh uh.

szeptember 20.,
szeptember 24.,