DON GATTO INTERJÚ A TOXIC WEEKENDEN

Valamikor régen (hú, hogy szalad az idő) Peti fiam mutatott egy zenét, szekszárdiak-mondta, Don Gatto a nevük, zúzós zene, jó kis témákkal. Köszi. Maradhat.
Az első dunaújvárosi Rockmaratonon (2015) Peti még be is mutatott Acélos Balázsnak (gitár), mert ő akkor már ismerte személyesen is. Balázs meg nem akarta elhinni, hogy Apuka – Anyuka is ott tölti az estéit egy metal fesztiválon. Hahaha, vicces volt! A hazai zenekarok közül ők nagy kedvenceink és évek óta járunk a koncertjeikre, sokszor láttuk őket a Rockmaratonon, más kisebb önálló bulikon, kisebb fesztiválokon vagy éppen a Pro-Painnel együtt a Dürer kertben. Komplett CD, póló stb kollekció van itthon és a pandémia alatti garázs/online koncertet is végig toltuk a tv/monitor előtt. Mondjuk az nekem elég furi volt, de az nem az ő hibájuk, az egész helyzet furi volt akkor. Peti mindig megkapta a szokásos fesztiválos szülinapi ajándék Don Gatto számot is, amit mi persze mindig meghatódva éltünk át. Peti is nagyon meghatódott (a 3/2-es rozétól) és többnyire (most is) nyomott egy bodysurf-öt is biztos, ami biztos. Hahaha. Ja, meg benne vagyunk Petivel a For the friendship for the fun klippjében is, mert éppen pálinkáztunk egyet a parkolóban és mondta Balázs, hogy ha nem bánjuk akkor le videóz minket. Nem bántuk meg. Hahaha.

Szeretem a hozzáállásukat, és nem csak azt, hogy jó és emlékezetes bulikat kapunk tőlük, hanem azt is, ahogy sétálnak délutánonként a bulijuk előtt és szívesen megállnak beszélgetni, viccelődni a földi halandókkal. Mindig öröm és jó élmény találkozni velük. Azt pedig szintén nagyon szeretem, mint ahogy most is történt, a Toxic Weekend látogatói Don Gatto pólót húznak. Nem egy vagy kettő jön szembe velem, hanem megszámlálhatatlan. Éppen a pultok előtt üldögéltünk a lányommal, amikor Balázs is jött, megláttuk egymást és azonnal felugrottam, hogy köszönjek neki és rögtön a lényegre is tértem. „Úgy alakult, hogy a Fémforgács magazinnak írunk, lenne kedved néhány kérdésünkre válaszolni, interjút adni?” Balázs (Acélos) azonnal azt mondta, hogy nagyon szívesen, akár most rögtön és már szólt is Budavári Zolinak (Nyúl, ének), akinek bemutatkoztunk és megkértük, hogy válaszoljon pár kérdésre. Persze az első kérdés elhangzásáig eltelt még egy kis idő, mert, mint ahogy már említettem folyamatosan jött valaki, hogy üdvözölje a srácokat.

Hogy érzitek magatokat a TOXIC WEEKEND fesztiválon?

Acélos: Megérkeztünk és még aránylag kevesen voltak. Jöttünk focizni, ahol nagyon kikaptunk. Illetve nem nagyon, először 3:1-re..
Nyúl: Nem rúgtál egy gólt?
Acélos: De igen, csak az szerintem véletlen volt, az én lábam nem volt benne annyira a gólban, mint a kapuban. Na, mindegy.
Nyúl: Úgy emlékeztem, hogy rúgtál te is egy gólt.
Acélos: Hát egyet rúgtam, de véletlen volt. A Zoli meg rúgott négyet, volt olyan, hogy csak ő rúgott. Jó volt. Meg most hirtelen előjött nagyon sok ember, meg ez egy nagyon szép környék. Mondta a főszervező, hogy tegnap is k*rva sokan voltak, meg ma is sokan lesznek, holnap meg annyian lesznek, mint a Sziget fesztiválon, vagy mint a Diákszigeten Budapesten.
Nyúl: Tele van rengeteg cuki emberrel, bár nem látszik rajtuk, de nagyon aranyosak.
Acélos: Zoli, először rólad se gondoltuk amúgy, hogy az vagy!
Nyúl: Elsőre ijesztőek vagyunk, de aztán…

Mit szerettek jobban egy klubbulit vagy fesztivállépést?

Nyúl: Hát ez egy jó kérdés…
Acélos: Én nem is azt mondom, hogy klubbuli, nem úgy, (figyeld ezt a szót Zoli!) nem úgy differenciálnám (van ilyen szó?!)..
Nyúl: Definiálni nem?!
Acélos: Differenciálnám, tehát nem úgy különbségezném, hogy klubbuli vagy fesztivál, hanem inkább a színpad méretével. Tehát, hogyha mondjuk egy aránylag kis színpadon játszunk egy fesztiválon, akkor az sokkal jobb, mint egy nagy színpadon játszani, mert néha olyan nagyok a színpadok, hogy nem látom, hogy a Zoli-e az énekes vagy nem. Mindegyik jó, nyilván egy fesztiválon többen vannak, de akkor legyen kicsi a színpad.
Nyúl: Én még azt is szeretem, amikor nincs színpad és full kontaktban vagyunk, olyankor állandóan védem a zenész társaimat. De igazából mi mindent szeretünk, szerintem az a legjobb megfogalmazás.
Acélos: Engem is szeretsz Zoli?
Nyúl: Téged nem. (haha)

Hogyan készültök fel egy koncertre? Van valamiféle rutinotok?

Acélos: Rutinunk az lehet van, de nem készülünk fel!
Nyúl: Én mindig le szoktam zuhanyozni koncert előtt.
Acélos: Én is! Én tegnapelőtt, várjál nem, tegnap zuhanyoztam utoljára (nevet), mert játszottunk az Alpárfeszten és 3 órát aludtam és nagyon siettem dolgozni, most volt egy kis mosakodás („cicamosakodás”), hogy ne legyek büdös a színpadon. Szóval mi így nem készülünk sehogy. Nincsenek ilyen szertartásaink, hogy hátramegyünk és mondjuk a város nevét, mint a Tankcsapda, meg ilyenek. Semmi. Vagy lehet, hogy a Zolinak van, sztoikus magányban elfordul mormol, mantrázik valamit.
De tényleg, énekesként azért egy kicsit másképp készülsz nem?
Acélos: Néha így bemelegíti a hangszálait, burukkol!
Nyúl: Szoktam ilyen izét néha, amikor már nagyon fáj a torkom…
Acélos: Olyankor burukkol! BRRRRRRRR. Beénekli magát.
Nyúl: Egyébként meg így koncert előtt össze szoktunk nézni, hogy mehet? Jó, oké mehet!

Egy fesztiválon a fellépésetek után szoktatok-e még maradni közönséggel találkozni, bulizni?

Acélos: Tegnap sajnos kurvára nem maradtunk például. Játszottunk, ott voltunk egy keveset, de el kellett sajnos jönnünk, munka meg minden..
Nyúl: Kicsit szerencsétlenül jött ki.
Acélos: De én amúgy szívem szerint mindenhol ott maradnék, tehát én mindig ott aludnék, csak mindig más akar jönni… éjjel vezetni… átvezetni az éjszakát… Zoli szerencsére már tud éjjel vezetni, régen mindig én vezettem, aztán bevettük ilyen sofőr/énekesnek.
Nyúl: Két poszton teljesítek. Mert igazából ez úgy van, hogy otthon van már család meg mittudomén, nyilván az ember most már…. máshogy vagyunk, haza megyünk. De azért, hogy ha olyan a buli, akkor egyértelműen maradunk.


És holnap itt lesztek még?

Nyúl: Én sajnos nem, nekem el kell utaznom.
Acélos: Persze, Nyékládházára a nagynénjéhez …megy almát szedni!
Nyúl: De várj, ti se maradtok?
Acélos: Nem, nem.
Nyúl: De mondjuk külön is jöttünk.
Acélos: Nyúl itt lakik a szomszédban. Mondjuk mi is, de ja.
Nyúl: Igen, én itt lakok Pécsen.

Melyik zenekarok voltak rátok nagy hatással?

Acélos: Prosectura, ACDC, Aurora.
Nyúl: Bonnie M. (haha!)
Acélos: Én régen feladtam a Zenészmagazin című újságban egy hirdetést, mondjuk ’94-ben, hogy keresek gitárosokat, zenésztársakat, kedvenceim pedig Aurora, Prosectura, AC/DC. Őket jelöltem be.


Ahhoz képest ez most más vonal, amit ti játszotok.

Acélos: Ja, mert azt el tudjuk játszani! Ez így aránylag egyszerűbb, könnyebb. Nyilván ez is nehéz, vért izzadunk.
Nyúl: Rám még nagy hatással volt Halász Judit az Almaszósz című számával.
Acélos: De most komolyan?!
Nyúl: Komolyan! Amikor kicsi voltam, és meghallottam ezt a torzított gitárt, akkor azt gondoltam, b*zdmeg mi a f*sz ez? De persze nem ezekkel a szavakkal. Csak éreztem, hogy elindult valami.
Acélos: Torzított gitár van benne és nagyon kemény.
Nyúl: Az első szám, amit ilyen torzítva énekeltem azElvesztettem zsebkendőmet.
Acélos: Tényleg?
Nyúl: Jaja, lent a pincében volt gyerekként egy zenekarunk.
Acélos: Hány éves voltál akkor, 30?! (nevet) Mi volt a neve?
Nyúl: Nyekk. Egy hugyos flakonon dobolt egy kicsi barátom, én gitároztam.
Acélos: Utána pedig megittad a flakon tartalmát?
Nyúl: Nem, kiborult..(haha)

Melyik bandával játszanátok szívesen egy színpadon?

Nyúl: Halász Judittal mindenképpen.
Acélos: A Bringatik zenekarral szívesen játszanánk egy színpadon. Műfajon belül vannak, akikkel még szívesen játszanánk gondolom, de nyilván, hogy ha egy kurva híres zenekarral tudnánk együtt játszani, akkor Mick Jagger, ha felhívna, hogy hello Balázskám, nem akartok előttünk játszani Las Vegasban, akkor azt mondanám, hogy DE. Előbb játszanék a Rolling Stonessal Las Vegasban, mint bármilyen hasonló stílusú zenekarral, mert azért Mick Jaggerrel nem mindenki játszik, de én nem is fogok. De Zoli, én benned b*zdmeg látom a lehetőséget!
Acélos: Zoli te kivel játszanál együtt?
Nyúl: Suicidallal biztos.
Acélos: Őket én nem nagyon szeretem.
Nyúl: De én igen!


Én szerettem őket a 90-es évek elején, jók voltak.

Acélos: Szerintem az ilyen punkosabbak jobbak, a metálosak nem annyira. Ahol túl sok a szóló az nekem nem tetszik.

Mentek mostanában külföldi fellépésre?

Nyúl: Igen, megyünk Csehországba. Augusztusban egy magyar bulink lesz, a többi azt hiszem mind külföldi.
Acélos: Kettő cseh koncert lesz, tegnapelőtt voltunk Szlovákiában Kassán.
Nyúl: Romániába is megyünk.
Acélos: Egy előző kérdésre a válasz, hogy maradunk-e fesztiválon a fellépés után, Romániában délután 3 órakor játszunk, és utána rögtön jövünk haza, mert a Nyúlnak el kell valahova menni.
Nyúl: Ja igen, nekem mennem kell. A Balázs mindig úgy szervezi a dolgokat, hogy az én programjaimat nem veszi figyelembe!

Készültök új lemezzel mostanában?

Acélos: Igen, lassan.
Nyúl: Gőzerővel készülünk igen, majd kész lesz.
Acélos: Van már 3 számunk, abból ma kettőt el fogunk játszani.
Nyúl: Vagy lehet, hogy hármat is. És köztudott, hogy mi négyet szoktunk kiadni. Ha jól tudom már a negyedik is körvonalazódik.
Acélos: Vannak ilyen darabok, de majd meglátjuk, hogy sikerül-e, bonyolult. Ilyen egyszerű zenét b*zdmeg ilyen sokáig írni… nem tudom, hogy miért így van.

Zenélésen kívül mit szerettek még csinálni szabadidőtökben?

Acélos: Zolival egy német szállodában, franciaágyban a Predator 4-et nézni… Van egy német város, ahol nagyon szeretnek minket, és ott a szervező mindig berak minket egy ilyen szép szállodába, és én mindig a Zolival szoktam egy szobában lenni, és néztük a Predatort.
Nyúl: Szerencsétlenségemre.
Acélos: Nézi a laptopon a Predatort… ilyen kurva szar filmet b*zdmeg.
Nyúl: Félek mindig, hogy ha egy szobában alszunk.
Acélos: Inkább nézz horrort, csak ne kelljen velem foglalkozni.

Balázs, azt jól tudom, hogy vegán vagy és hogy nem fogyasztasz alkoholt?

Acélos: Igen.

Hogy jutottál erre a döntésre?

Acélos: Az alkohol kapcsán arra emlékszem, hogy olvastam, hogy van ez a straigth edge vonal, ezek a hardcore-os csávók, akik nem isznak és nem cigiznek, és rájöttem, hogy akkor nekem se kéne. Sose volt problémám az alkohollal, meg sose ittam sokat, 5 sörtől már berúgtam. Tehát nem voltak ilyen harcok, hogy én alkoholista voltam vagy valami, hanem csak így rájöttem, hogy ez nem kell. Egyáltalán nincs benne az életemben, nem hiányzik.
A vegánság meg hát, sokáig vegetáriánus voltam, és rájöttem, hogy az nem annyira frankó, így állat szempontból, és akkor megnéztem egy ilyen videót, ami vegánságról szól, és azt mondtam, hogy ha én holnaptól csak vegetáriánus maradok és nem leszek vegán, akkor a k*rva anyámat, ezt így mondtam. Bocs Anya! Tényleg ezt mondtam.
Nyúl: És fel is van véve!
Acélos: Tehát így onnantól kezdve, ez kb 8 éve és 1 hete volt, azóta.
Nyúl: Azóta csak egyszer evett rántott húst.
Acélos: Ja, amikor lefogtatok és belenyomtátok a számba.
Nyúl: És leöblítette egy jó pálinkával, kisüstivel..
Acélos: Szóval hogy, hogy jött? Nem akarom bántani az állatokat.
Nyúl: Én mondtam neki, hogy vannak boldog tehenek is a világon.
Acélos: Nincsenek Zoli. Vagy hát vannak, azok, akiket nem fejnek meg.
Nyúl: Téged is megfejnek b*zdmeg?
Acélos: Bárcsak… téged nem bánt senki tudod.
Nyúl: Téged se!
Acélos: De igen, te. Verbális támadások sorozatának vagyok kitéve.
Nyúl: Az állatok miatt is.
Acélos: Ha valaki azt mondja, hogy meghalok, hogy ha vegán maradok, én akkor inkább azt mondom, hogy haljak meg.
Nyúl: Bevállalod a halált a tehenekért.
Acélos: Így van. Jó, ha elkezdenék fűrészelni a fejemet, akkor lehet inkább azt mondanám, hogy ne. Mindegy, most már ezt felvettétek és megjelenik, már Anyám is tudja.
Nyúl: Minden tiszteletem a vegánoké különben, én már egy éve nem eszem húst, de én csak vega vagyok. Nekem nagyon nehéz összehozni tényleg, hogy mindig kitaláljak valamit.
Acélos: És hogy bírod ki, hogy nem kokainozol? (nevet)
Nyúl: Na, az már nehezebb, haha!

És lenne még egy plusz kérdésem. Én már elég régóta hallgatok mindenféle zenét a 80-as évekből…

Acélos: Nem is vagy még annyi idős!
49 vagyok.
Acélos: Letagadhatnál egy pár hónapot!

Az lenne a kérdésem, hogy mit szóltok ahhoz, hogy elég jól kikopnak lassan ezek a régi nagy zenekarok… láttok-e valakit olyanokat, akik még feltörekvők és lehet belőlük olyan nagy sztár, mint mondjuk Rolling Stonest mondtál vagy ACDC-t, láttok-e erre még esélyt, úgy hogy azért ti ebben elég jól benne vagytok?

Nyúl: Az a baj, ahogy egyre öregszem, úgy annál konzervatívabb vagyok, és ezeket az új dolgokat már nem is nagyon figyelem. Régit, amiken felnőttem, azokat hallgatom. Így a stíluson belül talán a Turnstile az, ami így nagyon megy.
Acélos: De sose lesznek Rolling Stones.
Nyúl: De hát stíluson belül senki se lesz Rolling Stones.

Acélos: Én azt veszem észre, hogy a rockzenék (legyen az összes rockzene, amiben torzított gitár van), közel sem olyan népszerűek, mint az ilyen egy emberből álló fiatalok, ilyen gimis csajok által kedvelt előadók, akiknek valószínűleg az életemben a nevüket nem hallottam. Rájuk nézek a youtube-on és ilyen milliós nézettségek. Mondjuk most magyarokról beszéltem, de nyilván külföldiben is megvannak ugyanezek. De az, hogy rockzenében lesz-e olyan nagy..?! Nyilván vannak olyan zenekarok, akik megtöltenek sportcsarnokokat meg kurva nagy helyeket, és még nem is hallottunk róluk.
Nyúl: Ilyen ikonok már nem lesznek. Olyan gyorsan pörög minden.
Acélos: Meg régen könnyebb volt ezt elérni, mert sokkal kevesebb zenekar volt, most meg mindenhol zenekar van. Fogalmam nincs. De hát biztos vannak ilyen csodák.
Nyúl: Neked van valami meglátásod?

Hát nekem nagyon bejön a görög stoner vonal, rengeteg ilyen pszichedelikus zenét hallgatok, és ott látok egy kettőt...

Acélos: De ők sem Rolling Stones.

Olyan már nem lesz. Nem tudnak már. Senki nem tud olyan újat nyújtani, mint annak idején a 70-es években a Pink Floyd például. Mindenkire hatással volt, ilyen nincs még egy. Nemrég néztük meg Nick Masonnak a Pink Floyd dobosának a saját zenekarát. Kijött a 78 éves bácsi és még végig dobolta a másfél órát.

Acélos: Jól vagy sz*rul vagy inkább csak?…

Szerintem nagyon jó volt. Hangulata is jó volt, koncert is jó volt, jól is szóltak, szerintem nagyon rendben volt. Nem úgy, hogy most sz*rul végig dobolta, aztán menjünk, igyunk egy sört.

Acélos: Nekem volt egy ilyen élményem. Van a Comets nevű zenekar, See you later alligator meg a Rocker around the clock, tehát az ilyen k*rva régi rocknrollok és most szerintem már biztos vannak ilyen 90 évesek a zenekarban. Egyszer játszottak Pécsen, és nagyon rossz volt szerintem. Nekem nincsen bajom az öregekkel, de kijött a 70-től 80 éves korig a zenekar, tehát öregek, és én úgy láttam, hogy már nem tudnak zenélni. Lehet, hogy fiatal korukban kurva jól eljátszották ezt a zenét, de most már azt láttam, hogy majdnem kiesik a faszi a dob mögül, tehát nekem így ez jött le.
Nyúl: Ez azért van, mert még mindig imádják ezt csinálni.
Acélos: Persze, csinálja nyugodtan, csak már nem olyan.

Majd 10 éve voltunk Deep Purple-n, és nekem már nem tetszett.

Acélos: Öregedni láttad őket? Nyúl is milyen ráncos, nézd már meg! (nevet)

Már nem volt bennük az, amit elvárnék. Az az élmény nem volt meg.

Nyúl: Van ennek egy fílingje, amit ha nem tudsz úgy átadni, akkor…
Acélos: Változik a világ nyilván. Én is úgy örülnék, ha nem lenne internet. Olyan jó volt, hogy régen leveleket írtam b*zdmeg, kazetta másolás, stb…
Nyúl: Tekerted a kazettát…
Acélos: Meg kellett venned az eredeti kazettát, mert ha másoltat vettél az szar volt! Kurvajó volt! Meg az otthoni telefon: “Csókolom, Zoli itthon van? Mert akkor legyen szíves mondja meg neki, hogy dobja le a labdát!”

Felvonatoztam Dunaújvárosból Budapestre, vettem egy kazettát, hónapokig azt hallgattam.

Acélos: B*zdmeg, igen!

Most ebben a csoda világban gyakorlatilag bármelyik zenekar új albumát másnap, vagy már aznap meghallgathatom.

Acélos: Ha lehetne választani, én akkor a régit választanám.

Nagyon sok régi zenét hallgatok, Uriah Heep-től kezdve… nagyon szeretem, amikor hallok valamit és mondják hogy hú milyen jó… oké, én már hallottam. Nagyon érdekes, hogy ha visszanyúlsz, akkor már nem nagyon tudsz újat hallani.

Acélos: Újat csinálni nagyon nehéz.

Ez csak én az véleményem, de szerintem túl sok a hatás. Nem nagyon tudsz újat kitalálni.

Acélos: Nekünk is kurva egyformák a számaink.
Nyúl: Mire gondolsz? (haha)
Acélos: Tehát így játsszuk és b*zdmeg ugyanazok a hangok, mint a másik számban. De azt mondják, csak az jön rá, aki nagyon ért hozzá.

Én nem hallom, hogy egyforma lenne, de nektek eljátszani biztosan másként hat.

Nyúl: Vannak mindenkinek biztos ilyen jól bevált dolgai.
Acélos: Csak a Zoli azzal a gyönyörű hangjával teljesen más aspektusba helyezi a számainkat.

Én nagyon szeretem a stílust is, a műfajt is, azt ahogy szóltok meg pláne. Nekem mindig az az odabaszós, hogy na most jól érzem magam tőle!


Nyúl: Ez a célunk!
Acélos: Na, de most úgy akarjuk, hogy eljövünk erre a fesztiválra és kurva szarok legyünk, és soha többet ne hívjanak meg minket sehova. És verjenek is meg! (hahaha)

Az internet világa azért sokat segít az olyan kisebb zenekaroknak, mint amilyenek ti is vagytok.

Acélos: Az olyan szar zenekarokon, amilyenek mi vagyunk, tudjuk! (haha)

Magyarország egy nagyon pici hely, nagyon nehéz lehetett eljutni innen bárhova. Én gyakran a Tormentort hozom fel, nyilván ti is ismeritek.

Acélos: Voltam is koncerten.


Először egy szarrá másolt kazettán kaptam meg a Tormentort. Képzeljétek el őket úgy zenélni, hogy itthon azért nem nagyon kaptak teret és akkoriban egy nagyon újkeletű dolgot csináltak. Nem bántani akarom őket, de Ossian: „sörivó vagyok, igyon vizet más”, Pokolgép: „arcszeszem is csak pitralon”, tehát egészen más világ volt a kettő. És a Tormentort így megnézni 30 év után, hogy csak egy szarrá másolt kazettán hallgattam, egy óriási élmény volt.

Acélos: Én Pécsen voltam Tormentoron, fú de én nem is értettem azt a zenét b*zdmeg. Csihar Attila (énekes) olajos halakat dobált a közönségbe, meg ilyen szövetgatyában volt meg rohangált abban az orvosi köpenyben, meg valami ördögszarv villogott a fején. Én így néztem és úú b*zdmeg!

Nagyon más!

Acélos: Volt valami lemezük még a Paprika Jancsi, asszem az jelent meg akkoriban.

Meg a Kaponyányi Monyók!

Acélos: Furcsa volt.

Srácok, nagyon hálásak vagyunk az interjúért, köszönjük szépen, hogy rendelkezésünkre álltatok, reméljük lesz még alkalmunk egy hasonlóan jó hangulatú beszélgetésre!

A Toxic Weekend pénteki napján végül fantasztikus koncertet adott a Don Gatto, nagyon nagy közönség gyűlt össze, és óriási volt a buli! A zenekar is láthatóan nagyon jól érezte magát. Reméljük még sok-sok ilyen élményben lehet részünk. Köszönjük Don Gatto!

(Stonedroses73′ és MayaBee)

Fotók: Don Gatto, Toxic Weekend



Lubomyr Melnyk
február 04.