Fieldy & Laura Morton: Korn – Függőség, hit, gyógyulás (könyvajánló)

A Függőség, hit, gyógyulás az első magyar nyelvű könyv a nu-metal (egyik) alapzenekaráról. A stílus későbbi nagyágyúi közül a System of a Down sztorijáról bő egy évtizede jelent meg egy könyv, más magyar kiadást megélt olvasmány viszont nem rémlik nu metal témakörben. Dudich Ákos friss fordításával ezúttal tehát egy magyar nyelven relatíve járatlan terepet térképez fel. Nem gondoltam, hogy pont az állig kivarrt basszusgitáros kötete lesz az első olvasmány, amit kezünkbe vehetünk a Korn kapcsán. Inkább számítottam arra, hogy a megtérése miatt távozott, majd a bandába mégis visszatért gitáros, Brian “Head” Welch könyve kap magyar kiadást. Úgy gondolom, mi olvasók jól jártunk, hogy nem ez utóbbi történt. Fieldy esetében ugyanis, bár a címben is ott szerepel a “Hit” kifejezés,  szó sincs erőltetett térítő misszióról. Ellenben kapunk egy magánéleti dolgokkal alaposan megpakolt kvázi zenekari sztorit, bő kétszáz oldalon, rengeteg fotóval illusztrálva. A basszusgitáros bátran nyúlt a családi fotóalbumhoz is, így a reflektor fényén kívüli főbb szereplőkről is kapunk néhány fényképfelvételt.

A könyv a magyar kiadáshoz írt előszót követően egy olyan felütéssel kezdődik, ami után a fejemet vakartam… Spoilerezni nem akarok, legyen elég annyi, hogy Fieldy már a kötet elején két tenyérrel csap a lecsóba. Az olvasó egyébként többször érezheti magát egy önjelölt pszichológus szerepében. Olyan, mintha a széttetovált Fieldy a szemben lévő kanapén elterülve osztaná meg velünk a lelke legmélyebb bugyrainak rejtelmeit. Szóval, nagyjából úgy állhatunk a könyvhöz, mint hallgatóként a Korn zenéjéhez. Annyi különbséggel, hogy ezúttal nem az énekes Jonathan lelkét mardosó sztorikat, hanem a basszer pokoljárását kapjuk egyenes adásban. Egyikük célja sem a szórakoztatás…  A hármas tagolású könyv minimum kétharmada az önpusztításba torkolló féktelen bulizás krónikája az élet császárának szemszögéből. A zenekar az ezredforduló körüli időszakban, kb. 1995 és 2006 között állt népszerűsége csúcsán. Még a Korn esetében a lejtő ezalatt meredeken ívelt felfelé, a basszusgitáros magánélete ugyanezzel a lendülettel száguldott a másik irányba. Tobzódhatunk a vállalhatatlannál vállalhatatlanabb személyes sztorikban, melyekben domináns szerepük volt a rocksztár életvitel fő irányait kijelölő szex, drogok, rock n roll mesterhármasnak, negyedikként megbónuszolva azt a mértéktelen alkoholizálással.

A Függőség, hit, gyógyulás tehát nem az a fajta önéletrajz, amelyiknél a hasunkat kellene fognunk a röhögéstől, nem is botránykönyvnek készült. A főszereplő ugyanis saját magán kívül senkiről sem igyekszik leszedni a keresztvizet. Nem is a zenészeknek szól, hiszen a szerző a technikai oldallal sem traktálja a mezei rajongót, illetve a teljességre törekvő, minden részletre kiterjedő zenekari biográfiának sem nevezhető. A kötet alapból Fieldy sztorija és csak másodlagosan Korn könyv. Gátlástalan részletei ellenére is komoly, elgondolkodtató olvasmány, amit rajongóként nem néztem volna ki a zenekar bohócából. Aki kíváncsi egy saját hibáit bátran felvállaló ember tabudöntögető életútjára, bátran beruházhat Fieldy életrajzára, függetlenül attól, hogy hányadán áll a Korn-nal, illetve úgy általában a nu-metallal! A stílus és a zenekar kedvelőinek pedig kötelező olvasmány! Azt mindenképpen elérte, hogy az elolvasása után más szemmel fogunk tekinteni az XXXL-es gatyákban ugrándozó, basszusgitárját függőleges helyzetben pengető figurára.

Az ajánlót írta: Andris

január 09.,
február 06.,