Nem rég jött a debreceni Hanoi új lemeze, amiről írtam is egy ajánlót. A srácok voltak olyan kedvesek, hogy válaszoltak nekem pár kérdésre. Nem meglepő módon, ugyan olyan jó fejek és közvetlenek mint ahogy a zenéjük alapján képzelné az ember.

Mivel még nem nagyon szerepeltetek az oldalon, bemutatnátok a jelenlegi zenekart és összefoglalnátok röviden az első 10 évet?

Szabóka: Sziasztok, először is köszi a megkeresést és az érdeklődést irányunkban!
A Hanoi zenekar vagyunk, egy hardcore punk formáció eredetileg Debrecenből, azonban nagyjából 6 éve átraktuk a székhelyünket Budapestre. Ahogy írtad tíz éve alakultunk, egy korábbi punk rock formáció romjaiból. Az elmúlt évek során átestünk néhány tagcserén. Az eredeti felállásból Kóti, Szasza és én továbbra is aktív tagok vagyunk, valamint sorainkban tudhatjuk még Ádámot (a néhai Semmi Komoly és New Dead Project dobosa) és TZ-t (Ő pedig párhuzamosan velünk a Satelles-t is erősíti). Ezenkívül amit érdemes még megemlíteni rólunk, hogy elég erősen koncertorintált zenekar vagyunk, amit jól fémjelez a több mint 200 buli amit lenyomtunk az évek során. És persze kiadtunk 5 kisebb-nagyobb lemezt is, a legutóbbit most márciusban Vizek és hegyek címmel.

Nem rég jött ki a Vizek és hegyek, amihez ez úton is gratulálok penge lemez lett. Milyenek az első visszajelezések?

Szabóka: Köszönjük! Eddig abszolút pozitívak, azonban a jelenlegi helyzet miatt ezt nagyjából csak a közösségi médiából tudjuk leszűrni, valamint a barátaink véleményeiből. Ahogy kiadtuk a lemezt sajnos megjelent a koronavírus itthon is és nem kerültünk sok személyes interakcióba azóta másokkal. Arról nem is beszélve, hogy mindkét lemezbemutatónkat is kénytelenek voltunk lemondani, így az még várat magára, hogy meglássuk élőben, hogy működnek az új dalok. De annál izgibb lesz! 🙂

Ránézésre körülbelül 3 évente jelentkeztek anyaggal. Hogy néz ki nálatok a dal szerzés? Közös jammelgetésként kell elképzelni? Az évek során összegyűlt ötleteket dolgozzátok ki vagy mikor már érik egy új lemez gondolata neki ültök és megírjátok?

Szasza: Már a “Néma falak” óta ugyanazt a sémát alkalmazzuk. Kóti vagy én megírjuk otthon a gitáralapokat, elképzeljük a dal szerkezetét, majd a teremben összerakjuk őket és folyamatos próbák és gyakorlások során rákerülnek a további díszítések, a szövegekkel együtt, amiket Szabóka meg Kóti írnak.

A mostani lemezt megelőzte, hogy Kóti kiköltözött egy évre Angliába. Akkor már szóba jött, hogy írjunk egy lemezt. Volt is rá 2 szám, amiket Kóti meg Kiss Ádám kezdett el megírni. Mire hazajött, volt további hat (+1 ami lemaradt végül), amiknek már megírtam az alapját és Ádám-mal elkezdtük összerakni vagy feldemózni. Miután TZ beszállt szépen összeraktuk ezeket, mindenki hozzájárulva a saját ötleteivel. Ami érdekes volt meg egyben újítás is a korábbiakhoz képest, hogy volt olyan dal a lemezen (Kontúrok), amit nem játszottunk együtt soha és a nagy részét a stúdióban raktuk össze.

A Hardcore általában rendelkezik valami üzenettel. Vannak kivételek ami nem is baj, bár ti pont nem tartoztok közéjük. Én személy szerint nagyon magaménak érzem a szövegeiteket, valószínűleg a mi generációnkból sokan vagyunk még így. Ki írja a dalszövegeket? Honnan merítetek ihletet? Fontosnak tartjátok, hogy a zenétek hordozzon valamiféle üzenetet?

Szabóka: Véleményem szerint a hardcore talán az egyetlen műfaj, ahol az üzenet elengedhetetlen. A génjeibe van kódolva. Ahogy a néhai Nesze zenekar is megénekelte: “a szó a lényeg a zene csak zaj”. Szóval igen, abszolút fontosnak tartjuk, hogy legyen tartalom, mondanivaló. Úgy érzem, hogy szerencsére van is és sikerül eljuttatnunk azt, az erre nyitott füleknek. A szövegek oroszlánrészét én írom, a többit pedig Kóti.
Teljesen változó, hogy mi ihlet meg. Hétköznapi helyzetek, egy hirtelen felmerült érzés vagy gondolat, esetleg valami amit olvasok, hallok, látok. Az új anyag szövegei elsősorban az élet megéléséről és önmagunk kereséséről szólnak. Tudom, hogy ez egy elcsépelt kifejezés, de ez mindannyiunkban ott munkálkodik, a különbség csak az, hogy valaki elfojtja, míg más teret enged neki. Ez alól a téma alól az egyetlen kivétel a Nincsen számunkra hely (Átoksúly 2) című dal, mely a jelenlegi magyarországi, rendkívül gyászos és vészjósló politikai helyzetet boncolgatja. Ez pont egy olyan téma, amiben mint hardcore zenekar úgy érezzük, hogy állást kell foglalnunk és eszmecserét indítani róla az emberek között. De nem is csak zenekari szinten, hanem individuális szinten is így állunk hozzá ehhez a problémakörhöz. Sajnos itthon a politika rendhagyó módon tabuként van kezelve, mint a “nagyok játékszere”, pedig ez tipikusan az életünknek egy olyan szegmense ahol szükség van a társadalmi szintű kommunikációra, összefogásra.

Kettő vendégzenész is szerepel a lemezen? -honnan az ismertség? Meg egyáltalán az ötlet a közös munkára és milyen volt a közös munka?

Szabóka: Kissádi-t még a gimis időkből ismerjük, együtt jártunk metal meg punk bulikra, valamint jó pár évig a zenekar sorait is erősítette pokoli riffjeivel. Gabi pedig Kóti barátnője. Ádám részei elég adhoc módon születtek, eredetileg csordázni jött ki a studióba aztán meg felnyomott pár állati kiabálást. Gabi-t szerettük volna mindenképp, hogy szerepeljen a lemezen egy kísérletezős feat formájában, így az ő szereplése abszolút tudatos volt. Mindkettőjükkel közeli viszonyban vagyunk, szóval teljesen zökkenőmentesen zajlottak a felvételek. Tök jó vibeokat adtak hozzá a lemezhez, úgyhogy ezúton is ölelés Nekik! <3

Eléggé nagyot megy mostanában hazai underground. Nektek kik a kedvenceitek? Szerintetek kikre kell odafigyelni a közeljövőben.

Szasza: Részemről akiket szívesen ajánlanék bárkinek az a Touch, a Wasted Struggle vagy a Contra.

Szabóka: Én még a Kytaro-t említeném meg, akiknek a zenéjük egy óriási instrumentális kísérletezés.

Milyen hatással van rátok mint zenekarra és mint magánszemélyre a jelenlegi járvány helyzet? Tudnátok egy kicsit mélyebb be tekintést nyújtani abba, hogy most min megy át egy hazai underground zenekar?

Szasza: A kérdés, hogy milyen hatással van a járvány egy underground zenekarra az most jelentéktelenné válik a jelenlegi krízisben. Az, hogy a járvány miatt elmaradt a lemezbemutatónk, egy külföldi turnénk meg még lehet több másik bulink is bosszantó dolgok, viszont mind könnyen pótolhatóak szemben az egészséggel. A próbák, a koncertek, a közös pillanatok hiányoznak, de most más az első.

Szabóka: Engem ha erről megkérdezel múlt héten szerintem teljesen mást mondtam volna mint, most vagy amit esetleg egy hét múlva válaszolnék. Szaszá-hoz tudnék csatlakozni, sok minden hiányzik és sok tervem vágta ketté ez a szitu, de nagyjából ezek csak “hab a tortán” dolgok. Zenekarként is buktunk két bepromózott lemezbemutatót és egy balkán-török turnét, valamint kettészakadt a lemezmegjelenés fél-tudatosan felépített flowja. De ezek sokadlagos dolgok egy ilyen helyzetben, amikor emberek lesznek betegek, halnak meg vagy válnak munkanélkülivé. Most az a dolgunk, hogy mind egyéni, mind közösségi szinten a legjobb formánkat nyújtsuk és erősebben kerüljünk ki ebből a helyzetből. Ehhez át kell gondolnunk a dolgainkat és azt az életritmust amit ezelőtt éltünk. Sokan azt mondják, hogy ha ennek egyszer vége lesz akkor minden megváltozik. Szerintem ez nagyban annak a függvénye, hogy meddig fog tartani a jelenlegi helyzet. Egyébként ez az egyik legfrusztrálóbb benne számomra, hogy nem tudjuk, mikorra fognak jobbra fordulni a dolgok. De egyébként a nálunk idősebb generációk átéltek mindenféle háborúkat meg világégést, nem lehetünk annyira kivételezettek, hogy nekünk semmi se jusson (most megismerhetjük a saját szenvedésünket, legalábbis egy részét biztosan). Egyébként meg más perspektívából nézve a társadalom egy részének (közte nekünk is) annyi a dolgunk, hogy maradjunk az otthonainkban és ott kössük le magunkat. Azért valljuk be, ez rövid-középtávon nem embert próbáló feladat.

Mik a tervek a jövőben?

Szabóka: Ha kilábaltunk a jelenlegi szituból akkor biztosan megtartjuk a lemezbemutatóinkat (Budapesten, Debrecenben és valószínűleg más városokban is), valamint szeretnénk majd egy 10 éves újrajátszó bulit, ahol minden lemezről nyomnánk legalább 3-3 számot. Valamint jó lenne a fentebb említett turnét is pótolni. Egyelőre ennyi, a kilátástalan helyzet miatt nem nagyon tervezünk konkrétabban.

Van valami ami ki maradt és szeretnétek megosztani?
Köszönöm a válaszokat és további sok sikert és kitartást kívánok.

Szasza: “Think Positive! Keep laughing.”

Szabóka: Legyetek pozitívak, nyitottak és kedvesek (másokhoz és magatokhoz is)! Mi köszi a lehetőséget, Nektek is minden jót kívánunk! 🙂