– Mikor kezdtél el rajzolgatni és hogyan jött ebből, hogy elkezdtek felkérni grafikák megtervezésére?

– Körülbelül ott kezdődött, hogy meg tudtam fogni a ceruzát. Eleinte képregényekből másolgattam a képeket. Amazing Spiderman, Batman, Superman, Star Wars, a szokásos comic nerd alapok. A rendelésre dolgozás 2012-ben indult, mikor láttam Borbás Robi munkáit és azonnal képbe kerültem saját magammal. Előtte nem fordult meg a fejemben, hogy ilyennel külön is lehet foglalkozni, csak az, hogy mindenképp rajzolni szeretnék. Robinak nagyon hálás vagyok, rengeteget segített az indulásnál.

– Mi volt az első ilyen munka?

– A Grindrise Clothingnak egy Darth Vaderes minta. Szabó Zsolti, a tulajdonos megkeresett és felkért, hogy lenne-e kedvem nekik dolgozni. Én akkor már ismertem a márkát és szerettem is, úgyhogy nem volt kérdéses a válaszom. Fénysebességgel gépeltem a válasz mailt, hogy „PERSZE!!!” . Azóta pedig minden szériába készítek mintákat, egyre többet.

– Akkor egyre több a felkérés is?

– Igen, folyamatosan keresnek meg új vagy éppen visszatérő megrendelők. Szóval nekik folyamatosan dolgozom. Igen, de szerencsére több olyan kliens is van, akikkel rendszeresen együtt dolgozhatom. Ezt nagyon nagy megtiszteltetésnek élem meg, minden egyes alkalommal.

– A visszajelzések is elég pozitívak akkor?

– Általában igen, de akad negatív is, azokra viszont csak akkor figyelek, ha építő jellegű. A felháborodott hangvételű dolgokra nem.

– Ezek szerint „főállásban” csinálod?

– Suli mellett kezdtem, az idei év volt olyan, hogy inkább ezzel foglalkoztam, mint az iskolával de idén azért már csak le kéne államvizsgázni.

– Akkor a jövőben is szeretnéd folytatni.

– Persze! A célom az, hogy minél több munkát tudjak kiadni a kezemből, úgy, hogy az minél színvonalasabban jelenjen meg, hogy minél több zenekarral, ruhamárkával dolgozzak. Próbálkozok külföldieknél is. Már volt két külföldi munka is, ott is teljesen meg voltak elégedve a munkámmal.

– Milyen munkák voltak ezek?

– A Glasscloud nevű amerikai banda 2012-ben írt ki egy nemzetközi turnéposzter pályázatot, amit sikerült megnyerni, illetve a holland Atlantis nevű zenekarnak csináltam Európa-turné pólót. Többnyire belföldi munkák vannak, kisebb zenekarok, de volt már egy-két nagyobb is.

– Például?

– Például a Subscribe egyik pólódesign pályázatán sikerült jól szerepelnem, a beküldött mintát le is gyártották, lehet vásárolni. Illetve később is felkértek, több más grafikussal együtt, hogy készítsünk borítótervet az új lemezhez (This Moment Will Soon Be Gone), amelyek közül végül
nem az enyém lett kiválasztva, de nincs kizárva, hogy a jövőben ebből esetleg még közös munka legyen.

– És milyen kisebb zenekarok voltak?

– Az egri Palindrome Sequence az egyik nagy kedvencem, nekik pólóminta és lemezborító is készült, amire nagyon büszke vagyok, mert szerintem nagyon jó lett. És szerencsére nekik is tetszik. Vagy például a szoboszlói Testify-nak készült EP anyag, illetve a szintén egri Dryvia.
Egytől egyig kiváló bandák!

– Zenekarokon kívül kiknek vagy miknek szoktál még dolgozni?

– Nagyon jó kapcsolatot ápolok a Real Pimp-es barátaimmal. Ők egy pesti szitanyomó üzem/manufaktúra. Nagyon profi csapat és a legjobb minőségben ők nyomnak itthon. Elég ha megemlítem, hogy náluk készülnek a Grindrise és a Fvneral termékek is. Illetve a Király Team Kickbox Akadémiának én vagyok a grafikusa, nekik a Facebook arculattól kezdve a szórólapokig, molinókig mindent én tervezek.

– Magánszemélyek nem szoktak megkeresni?

– Újabban sokan kérdezik, hogy tetoválok-e. Nagyon sok ilyen kérés van, de az egy teljesen más szakma, nem elég, ha csak jól rajzol az ember, rengeteg más technikai ismeret is szükséges hozzá, plusz rutin. Érdekel a téma, talán a jövőben lesz lehetőségem kitanulni a szakmát. Illetve egy Pintér Gábor nevű fiatal költő keresett meg nemrégiben, hogy tudnék-e pár illusztrációt készíteni a nemsokára megjelenő verseskötetéhez. Egyéb kéréseket, mint pl. a portrékészítés, nem vállalok. Nem az én világom.

– Hogy zajlik maga az alkotás? Először papíron, és aztán viszed be a gépbe vagy egyből digitálisan rajzolsz?

– Hangulattól függ, meg attól, hogy mi van éppen kéznél. Például ha a vonaton támad egy ötletem, akkor azt vázlatfüzetbe felskiccelem, vagy éppen csak leírom a kulcsszavakat. De utána digitálisan van minden, rajztáblával, rétegenként. Így sokkal egyszerűbb, ha mondjuk változtatni szeretnék valamit rajta, nem kell az egészet újrarajzolni.

 

– Van, akire példaképként tekintesz vagy aki inspirál?

– Az elsőszámú példaképem Borbás Robi. Ő rengeteget segített nekem, mikor ez az egész elindult, pedig ismeretlenként írtam neki. Olyan tippeket adott, amikor elakadtam, amik nagyon előremozdították a munkám. De nagy példakép még Felix LaFlamme is. Velük kettejükkel tartom is a kapcsolatot. Akiket még tisztelek, Godmachine, Christopher Lovell vagy Skinner. Illetve nagyon tetszenek még Molnár Márk munkái is, aki profi concept artist, hihetetlen skillekkel.

– Dolgozol most valamin?

– Most lett kész a Fall Behind nevű zenekarnak a logója, most pedig a Depresszió következő nagylemezéhez készítek egy teljes artworköt: póló, lemezborító, stb. Az egy elég nagy volumenű munka, amíg azzal nem vagyok kész, nem nagyon szeretnék belefogni más komolyabb munkákba.

 

– Mennyi időbe telik, mire egy megrendelés elkészül, vagy mennyi időt kapsz rá?

– Általában rövidek a határidők, tempósan dolgozom, de ez nem megy a minőség rovására. Attól is függ, milyen ötlettel állnak elő. Ha valami nagyon inspirál, nyilván gyorsabban megy. Nagyon változó.

– Volt már olyan, amihez az elképzelés alapján nem volt kedved?

– Persze, ez mindenkivel előfordul. De olyankor rá kell hangolódni: rajzos videókat nézek vagy azoknak a művészeknek az oldalát, akiket követek. Nagyon hangulatember vagyok és szeretek ilyenkor teljesen ráhangolódni arra a zenére, amihez készül, az nem jó, hogyha elüt a borító meg a hallható anyag hangulata szerintem.

– Hány tervet szoktál egy-egy felkérésre megcsinálni?

– Nagyon változó, főleg büdzséfüggő, meg az sem mindegy, hogy az adott zenekar milyen szinten mozog. Akinek komolyabb anyagi háttere van, nyilván többet szeretne, több pólómintát,több paneles digipakot, egy induló zenekar viszont nyilván nem hat mintát fog tőlem kérni.

– Jelenleg az Eszterházy Károly Főiskolán tanulsz mozgóképkultúra- és médiaismeret szakon. Ebből kifolyólag gondoltál már arra, hogy a rajzolás mellett mondjuk animációs filmekkel is foglalkozz?

– Igen, a diplomamunkám is egy animációs film lesz. Csak az egy nagyon nagy projekt, főleg mivel szeretek a részletekbe belemenni. És ez egy animációnál nem kevés idő, de szoktam kisebb animált filmeket készíteni. Korábban szerettem volna animátor lenni, és a mai napig érdekel. Szívesen tanulnék még ilyen téren is.

– A barátok és a család hogy áll a munkádhoz?

Anyukám inkább egy öltönyös szakmában képzelt el, és a témák, amiket rajzolok, nem egészen az ő világa, de ettől függetlenül támogat és tetszik neki. Apukám, öcsém és a barátok is támogatnak, de nagymamám a legnagyobb rajongóm. Vele együtt szoktunk zenét hallgatni és bármilyen elborult dolgot mutatok, az neki mindig nagyon tetszik. HC nagyi!