Pensées Nocturnes
Grotesque

Infam
2011. január 8.
0
Pontszám
8.5

A francia Pensées Nocturnes zsenge kora ellenére már bizonyította kvalitását, lévén az egyszemélyes formáció első nagylemeze, a Vacuum igen pozitív fogadtatásban részesült, szűkebb értelemben pedig nekem is kellőképp elnyerte a tetszésem. A meglehetősen érdekes személyiséggel megáldott Vaerohn a zenekar egyszemélyes mindenese – a második nagylemez létrehozásához is jelentős energiákat mozgósított, ami jól érzékelhető a Grotesque dalait hallgatva.

Ami engem megfogott ebben a formációban az a kiismerhetetlen sokoldalúság, amivel Vaerohn megközelíti a zenélést magát, illetve az a végeredmény, ami egy olyan zenei utazásra invitálja a hallgatót, amelyben talán még nem volt része. Nem akarom túlmisztifikálni a Pensées Nocturnes zenéjét, mivel sokan vélhetően annyival elintézik, hogy egy szokásos experimentális black metal bandával állunk szemben. Az állítás túlságosan nem áll messze az igazságtól, de én annyival mindenképpen kiegészíteném, hogy a black metal és a klasszikus zene hathatós ötvözetét csak keveseknek sikerül eltalálnia, amely próbálkozás ez esetben maradéktalanul sikeresnek titulálható. Egy már feloszlott zenekarra, a Profanumra emlékeztet engem a Grotesque album érzésvilága, mivel éppúgy jelen vannak a klasszikus zene elemei, mint ahogyan egyidejűleg a black metal nyers ereje is a felszínre tör. A két igen szélsőséges zenei irányzat eufónikus, jól harmonizáló egymásba fonódása elég ritka találkozásnak számít az extrém zenék palettáján, ám a PN jól veszi az akadályt. A lassan hömpölygő, csontig vájó riffek hasonlítanak valahol a depresszív black metal bandák (Abyssic Hate, Xasthur vonal) gitártémáihoz, ám ez a megfoghatatlan avantgarde hangulat igazán egyedülálló élményt interpretál. A lassan folydogáló tempó és a szintetizátor jelenléte nem kölcsönöz túlzottan doom hatásokat a zenének, abszolút nem gerjeszt öngyilkos hajlamokat ez a muzsika, ez valami teljesen más, megnevezhetetlen dimenziót képvisel, valóban egy misztikus utazásra repít a belső világunk felé.

Aki kedveli az impresszionista motívumokat előszeretettel felvonultató bandákat, annak teljes bizonysággal állítom, hogy a Pensées Nocturnes újszerű élményeket tartogat.

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.