Tíz évnyi cikkírással a hátam mögött egyre gyakrabban futok bele olyan zenekarokba, melyek korábbi lemezéről, vagy lemezeiről is én emlékeztem meg anno.
Az orosz Druknroll esetében az Unbalanced a harmadik album, amiről én írom az ismertetőt. Ráadásul róluk csupán az én két előző cikkem képezi az összes tartalmat oldalunkon. Se egy hír, se egy koncertbeszámoló, se egy interjú velük/róluk…
Ezek alapján akár Druknroll szakértőnek is mondhatnám magam! 😀
A ruszkik 2010-ben jelentették meg bemutatkozó nagylemezüket.
Azóta rendre kétévente érkeznek a folytatások.
A 2014-es Boiling Point, eredeti címén Точка кипения volt az első találkozásom velük. Vagyis a 3. stúdióalbum.
És az anyanyelv használata ellenére, vagy éppen azért jóba is lettem rögtön a srácok muzsikájával.
A két esztendővel később megjelent In the Game már mérsékeltebben, de még mindig tetszett. És el is értünk az idei, aktuális koronghoz.
Az Unbalanced kapcsán az a legnagyobb és szinte egyetlen változás, hogy a csapat átváltott a rock/metal zenék alapértelmezett nyelvére, az angolra.
A két, általam ismert korábbi lemezen csupán az utolsó nótákat adták elő angolul, de azok kíváncsivá tettek, hogy milyen lenne, ha egy teljes nagylemezen keresztül a világnyelven szólalnának meg.
Most már ezt is tudom!
A válasz: ha a zene nagyjából ugyanolyan, mint korábban volt, akkor kb. tök mindegy, hogy oroszul, vagy épp angolul hadovál a vokalista.
Márpedig zeneileg továbbra is a Soilwork, Scar Symmetry nevével fémjelezhető modern, MDM alapokon nyugvó fémzene hallható a Druknroll 5. nagylemezén.
A nyitó Hundred szerintem akkor is ugyanilyen fogós lenne, ha oroszul nyomná a Horror művésznevű énekes. Bár tény, hogy komfortosabb az angol nyelv hangzása. Kivéve gondolom az orosz anyanyelvű hallgatók számára…
Viszont a „nem orosz anyanyelvűek” esetében pont hogy eddig némi unikális ízt adott a produkcióhoz a ruszki szövegelés.
Legalábbis engem nem zavart, sőt, viszont azt is el tudom képzelni, hogy másokat igen.
És az angol nyelvre váltás a banda (és talán főleg a kiadó) részéről egyértelműen a nemzetközi piac felé való nyitást jelzi.
Arra egyébként látok reális esélyt, hogy hazájukon kívül is közepesen ismertek, népszerűek legyenek, mert az Unbalanced is hozza a tőlük megszokott minőséget.
Fogósak a friss dalok, továbbra is több stílusból építkeznek, hisz akadnak szimfós, progos témák is, a gitárszólók minőségét és mennyiségét újfent érdemes kiemelni, stb.
Még a dobgép sem túl zavaró, hisz a szintetizátor szintén gyakran hoz ipari zajokat, effekteket. A maga módján még változatos is az összkép.
Az It’s Not My Way egy fél lírai, akusztikus gitárt is felvonultató tétel, női énekkel megtámogatva, de a keménységet sem nélkülözve.
A szimfonikus szintetizátor futamok és a szépen felépített, hosszú, dallamos gitárszóló a lemez egyik csúcspontjává teszik az én olvasatomban.
A dalokon belüli tempó-és hangulatváltásokat is ügyesen alkalmazzák a srácok!
Halld pl. a Philosophy of Life című szerzeményt, amiben még egy patent basszuskiállás is hallható.
A gitárszólók magas minőségének és nagy számának az is magyarázata lehet, hogy a banda tagjának számító Alex Knip mellett még két vendéggitáros is megereszt jó pár virgát.
Nevezetesen Denys Malyuga és Max Perepyolkin.
Ami miatt nem tudok maximálisan lelkesedni a lemezért, az maga a stílus.
Valószínűleg nem csak én telítődtem túl az évek alatt a váltott vokállal.
Kezd nagyon unalmassá válni az extrémen elővezetett verze, majd a dallamos/tiszta énekkel előadott refrén.
Bár a Druknroll vokalistája sem énekeszseni, de elég jól megy neki a szó eredeti értelmében vett éneklés ahhoz, hogy teljesen mellőzze az acsarkodást!
A Mirror-ban is mekkora már a refrén!
Egyszerűen minőségibb a csávó éneke, mint a hörgése, morgása, üvöltése.
Vagy csak ahogy öregszem úgy tolerálom egyre kevésbé az extrém vokált?
Lehet…
Ergo, korrekt lemez lett az Unbalanced, per pillanat úgy érzem, hogy valahol félúton van a Boiling Point és az In the Game között. Az előbbinél kicsit kevésbé tetszik, az utóbbinál pedig picit jobban.
Így a pontszámot is a kettő közé lövöm be.
DRUKNROLL „Unbalanced” by Metal Scrap Records
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
