Nagaarum – ki van az álarc mögött

  • Elsőként arról kérdeznélek, mit jelent számodra a mostani helyzet úgy magánemberként, mint zenészként?
  • Semmilyen szinten nem okoz lényegi változást az életemben. Nemrég költöztünk vidékre, falura, errefelé nyoma sincs a városokban tapasztalható fennakadásoknak.
    A kreatív tevékenységeim meg eddig is a dolgozószobámra voltak optimalizálva. A járványhelyzetből bizonyos szempontból még előnyt is tudok kovácsolni. Sok ember ücsörög most otthon, és unalmában jobb híján zenéket hallgat.
  • Annyiban mégiscsak, hogy a terveiddel ellentétben mégis elkészült egy új lemez. Miért nem volt tervben idénre új Nagaarum anyag, és miért változtattad meg?
  • Ez igaz. Belekezdtem egy másik témába, ami valahogy nem akart meglódulni, meg az In Vacuo is felpörgött.
    Hanem aztán a kínai események januárban elkezdték felkelteni az érdeklődésemet. Márciusban engem már nem lepett meg, hogy korlátozásokat vezetnek be itt is, ellenben végletesen elkezdett inspirálni. Sokan mentek rá most a covid témára, engem viszont tudományosan is érdekel a téma, lévén az egyik szakmám ápoló.
    A 2014-es lemezem, a Rabies Lyssa is egy járványról szólt, most pedig pont átélek egyet. Ez meglódította a kreativitásomat.
  • Akkor ugorjunk kicsit vissza a 2014-es lemezhez! Ott honnan jött a járvány jóslata pont 2019-re?
  • Kellett egy fiktív dátum. Aztán pont ráhibáztam. Ennyi az egész.
  • Rögtön összeállt a koncepció vagy elsőre csak a váza volt meg? Mennyit változott a koncepció az első gondolatodhoz képest?
  • Voltak korábbról ambient hangzásaim, azokat felhasználtam. A metaldalok mind újak viszont.
    A koncepció nálam vagy összeáll negyed óra alatt, vagy soha. Az Apples-nél is gyorsan bekattantak a láncszemek, és már csak a hozzá való szövegeket kellett megírni. Az ott akkor sokáig tartott, itt viszont adottak voltak olyan témák, mint kirobbanás, terjedés, emberi reakciók, a Föld, mint entitás véleménye stb… Erről a szövegeket sokat mondok, ha húsz perc alatt írtam meg. Egy dolog volt, amit nem láttam előre. Az utolsó dal. Na, az nekem is meglepetés volt.
    Már bő hét perc volt meg belőle, amikor éreztem, hogy itt valamit nagyon sikerült megfogjak. Mutattam is a Betty-nek, hogy ez eléggé egyben van, majd egyből hozzátettem, hogy ezzel meg is szívattam magam, mert szeretem a legjobb dalt a lemez végére tenni, ennél jobbat viszont nem tudok írni. De így meg rövid a lemez. Ezért lett hozzátoldva az utolsó öt perc, elé meg a Roli monológja.
    A 42 perc pedig már lemeznyi hossz.
  • Ha már említetted Betty-t  és Rolit, térjünk ki a szerepükre bővebben!
  • Amikor a Nagaarum, mint önáló zenei homokozó létrejött, alapvetés volt, hogy senki semmit nem csinálhat benne rajtam kívül. Viszont gyorsan kisült, hogy női énekre muszáj lesz megkérnem valakit, így jött Betty, aki már a GuilThee-ben is énekelt. 
    Az Apples lemez megírásakor pedig Rolit kértem fel a fordításokra. Angol tudósról írtam, így eldöntöttem, hogy megszületik az első angol nyelvű Nagaarum lemez. Viszont a narrációkhoz nem volt elég erős a beszédhangom, ezért megleptem Rolit azzal, hogy az Isaac középrészében az ő beszédét tettem be (amit pusztán csak azért küldött el, hogy a kiejtésembe ne legyen hiba).
    Aztán jött a Templom, amin megint senki más nem szerepel, csak én, és ott egy rejtett koncepció fut végig. 
    Most pedig a Rolit konkrétan arra is megkértem, hogy az első dal szövegének ne csak a fordítását csinálja, hanem írja is azt meg. Sorban dőtöm meg a Nagaarum eredeti alapvetéseit, de mára rájöttem, hogy a folyamatos fejlődéshez fel kell adjak párat. A zene fontosabb annál, hogy én miket találtam ki az elején.
  • Ha jól értem,  akkor már nem is csak közreműködők,  hanem szerzőtársaid voltak? Mi várható ezek után? Koncert?
  • Hát Betty az énektémáit mindig is magának írta. de hozott korábban szöveget is. A zenébe nem szólnak bele rendszerint, illetve Betty a szerkezeteket szokta néha megváltoztatni. Ebből ide jó lenne még egy, azt játszd még el egyszer, ide nem kell dallamos ének, és effélék…
    Koncert nem lesz, ez biztos.
  • Az nem különösebb újdonság, ha egy lemezt a megjelenés előtt dalonként osztanak meg, az viszont nem megszokott, hogy ezt úgy teszik, hogy amint elkészül egy tétel, már hallgatható is. Ez az ötlet hogyan jött?
  • Úgy, hogy ez merőben más módszer, mint amit eddig csináltam. Eddig az sem volt szokásom, hogy megmutassak dalt egy készülő lemezről. Nameg ez visszavisz a régi időkbe, amikor szinte szabály volt, hogy az első témának kellett működnie. Vagyis ne változtassak rajta utólag. Mindig az improvizációt szerettem a tervezéssel szemben.
    Az meg, hogy hibák maradnak rajta… Hát az életben mi tökéletes? Isten sem teremtett egyeneseket.
  • Milyen visszajelzések érkeztek az egyes dalokra?
  • A Nagaarum dalokra általában semmi kiugró ujjongás nem szokott érkezni, mert a Nagaarum tábora visszafogott emberekből áll. A statisztikák kiugróak – már ami az érdeklődést mutatja, és most elsősorban nem a YouTube-ra értem ezt, hanem pl. a Bandcamp-re. Ma délelőtt tettem ki, és hasít fel a lejátszások száma, pedig még ki sem hirdettem. 🙂 Kétféle underground zenekar létezik. Az egyik lokálisan ismert, helyi rajongótábora van. Ezek a csapatok általában fasza koncerteket adnak. A másik az, amit sokan hallgatnak, de szétszórtan, ezért nincsenek nagy felbolydulások körülötte. Gondoltad volna, hogy az Apples-ből az Aesthetic Death-nél kb. 10 darab maradt csak? Valamint nálam is a fele van már csak meg a 250 db-nak?
    Pár hét múlva tudnék erre válaszolni amúgy értelmesebben.
  • Ha már említed az Apples-t és az eredményeit, érdekelne, most is várható együttműködés valamilyen kiadóval?
  • Igen, egyelőre úgy néz ki. Viszont semmit nem szeretek biztosra venni, így ez majd akkor lesz bejelentve, ha tényleg összejött.
  • Nyilván mindenki az aktuális albumát tartja a legjobbnak, így talán kicsit gonosz dolog, azt kérni, hogy viszonyítsd a korábbi anyagaidhoz, de megtennéd? És egyúttal végignézhetnénk a Nagaarum diszkográfiát is hogyan változott a Nagaarum projekt.
  • Nem nagyon szoktam összehasonlítani a lemezeimet. Mindegyik kedves emlék valamiért. 
    Végignézni az egész diszko-t? Ez 19 kiadvány! Lehet csalni?
  • Lehet és passzolni is! 
  • Akkor, ha nem baj, inkább passzolok. 🙂
  • Az albumot digitálisan a saját kiadódnál, az NGC Prod-nál hoztad ki. Mi újság a kiadó háza táján? Mi mozgatott, hogy belevágj annak idején?
  • Mivel nagy leárazást csináltunk, így most sok kiadvány talált gazdára, főleg külföldre küldtünk sok cuccot. Többes szám… Egy ideje az NGC Prodot már nem egyedül csinálom. Egy miskolci barátom, Szabó Tibor a társam. Yakim pedig a fantomarc, az ő kiléte szigorú titok. 
    Az NGC Prod teljesen szokásos módon startolt el. Nem volt, aki kiadja az aktuális lemezt (Homo Maleficus), ezért úgy döntöttem, hogy kiadom én magam. Aztán kinőtte magát a dolog, most meg van egy pörgős kiadónk.
  • A saját dolgaid mellett milyen előadók és zenekarok vannak nálatok? Mi alapján döntitek el, hogy kiadtok egy lemezt?
  • Egyetlen dolog dönt: tetszik-e vagy sem. Még a műfajokból sem szelektálunk. Illetve részben, mert sokkal nehezebb egy olyan kiadó dolga, ahol keverednek a stílusok. Így kizártuk a death, prog és heavy metalt. Épp eleget szívunk amiatt, hogy egyszer black, másszor doom vagy funeral, aztán punk, netán ambient, drone cuccot teszünk porondra. Így minden színtéren újra és újra kell magunkat installálni… Szép magyar szó…
  • Említetted, hogy most az akcióval jól mentek a kiadványok. Enélkül milyen eredmények vannak? Mennyire hozza vissza a befektetést (és az anyagiakon túl az időre és energiára is godolok)? Mennyire kell a promóciót nyomni és milyen tanácsot adnál, ha valaki bele akar vágni?
  • Először is azt, hogy baromira gondolja meg. Pont, hogy nem az anyagiak a szűk keresztmetszet, mivel azt idő befektetésévell fel lehet javítani – ha van idő. Az elmúlt fél évben majdnem feladtam, a költözés miatt. Egyrészt lett egy új életünk – nagy ház – sok munka. Amikor már a második hónapom telt azzal, hogy tatarozok, jutott eszembe, hogy bassza meg, a kiadó meg parkol. Aztán januárban kiadtam egy kazit még a Dod-nak, ami nem nagyon akart mozdulni. A járvány elején csináltam egy felezős / harmadolós leárazást, ami még éppen nem csinál veszteséget, és arra eszméltem, hogy dőlnek a vásárlások. A Dod-ra is.  Sokszor mondom, hogy nincsenek véletlenek. Lényegében semmim nem függ ettől a kiadótól, csupán szeretem csinálni, és hiszem, hogy a Jóisten látja ezt, ezért segít. Manapság nem divatos dolog az égiekre hivatkozni, de sosem érdekelt, mi a divat. Csak azt tudom mondani, ami a szívemen van. Sokat hibázok, sokszor mondok én is baromságokat, de hiszek abban, hogy a nálunk lévő bandák egy kicsit előtérbe kerülnek, így színesíthetjük a hazai felhozatalt.
    És közben a ház körüli ganyézást is élvezem. Szeretek kint dolgozni a baltával, flex-szel, csákánnyal meg hátra menni, és figyelni, ahogy kibújik a földből a retek, vagy kötözni a borsót. Már megint többet vállalok, mint, amit bírok. Nem vagyok egy túltervezős típus, csak figyelem a megérzéseimet, és gyakorlom a napi hálaadást. Ezzel kapcsolatban Máté 22,17-21, ami mérvadó számomra.
  • Még a kiadónál maradva melyik a legidőigényesebb része?
  • A leginkább időrabló a postázás. Éppen ezért a jövőben egyre inkább igyekszem felszámolni a csereberéket. Kisebb példányszámú kiadványokban szeretnék gondolkodni. Sajnos a CD-knél nem nagyon létezik ilyen, mert bár lehet már 100 db-ot is gyártatni, de akkor is annyiba kerül, mint a 300 vagy az 500. Ugye a nyomóklisét kell kifizetni, utána a korongok már nem számottevőek.
    Nameg a másik, ami eszi az időt, az a kazetták és fatokok gyártása. Új módszereket vezetek be, így a  jövőben még érdekesebb és profibb kivitelek lesznek.
    A bandákkal, és a CD gyárral a kapcsolattartás az élvezetes rész, amikor már egy konkrét kiadvány sínre kerül.
  • Hogyan választod ki, hogy milyen kiadványt adsz ki?
  • Azt, hogy CD vagy kazi lesz a hossza, hangzása, műfaja határozza meg általában. Nagy félelmem, hogy egyszer belebotlok egy olyan cuccba, ami a fentebb említett death / prog vagy heavy kategóriába esik, és megtetszik. Akkor legyek következetes. 🙂
  • Volt már néhány különlegesség a palettán, mint a már említett fatok. Bemutatnád ezeket?
  • A fa mellett csináltam pár fa / papírtokos kazettát is, de azokkal több a macera, bár azt hittem, hogy egyszerűbb lesz. Hát nem. Most megint új kivitel jön kazettára, de nem lövöm le, nehogy más kiadó hamarabb csinálja meg, haha! Amúgy a fatokkal kapcsolatban a Lost Horizon Production megelőzött.
    Igazából die-hard verziókkal játszadoztam sokat. Pl. a Nagaarum – Homo Maleficus lemeze mellé járó ampulla a vörösiszap töltettel. Vagy az Apples CD, amelynek a melléklete egy olyan lapocska volt, ami Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica-jának egy-egy oldala. A nyomdában szerintem kiátkoztak akkor.
    A Nocrul – All Mortal Creatures Must Die CD-je géppel volt sorszámozva… Más kazettákhoz matricák jártak. Szóval szeretek játszadozni, és a gyűjtőknek is érdekesebb így egy anyag.
  • Ezek mennyire szokták motiválni a vásárlókat?
  • Jelentősen! Ma már csak gyűjtők vesznek hanghordozót régen az is, aki szimplán csak hallani akarta. Viszont ma fontos valami különlegeset is adni mellé, ha mást nem, egy sorszámozást.
  • Mennyire számít a visszajelzés számodra úgy előadóként, mint kiadóként? Illetve az is érdekelne, hogy milyen tapasztalataid vannak a promócióval kapcsolatban? Mennyire számít a médiumok közreműködése, illetve milyen módokon lehetne a lehető legtöbb potenciális zenehallgatóhoz eljuttatni a zenédet?
  • Számít a visszajelzés. Nem vagyok az az ultratrve arc, aki tényleg csak rágyújt egy lemez kiadás után, aztán kikapcsolja a számítógépet, és csak a következő anyag felvételekor kapcsolja vissza. Az természetesen sosem zavart, ha valakinek nem tetszik, a zenénk. Sőt, bizonyos emberek negatív véleménye csak megerősít abban, hogy jó nyomon haladok.
    A promócióban fontos, hogy valamennyi hazai médiummal legyen kapcsolat, és mi most ezzel kimondottan jól állunk. Kisebbektől a legnagyobb magyar rock / metal magazinig rendre lehozzák egy csomóan a híreinket. Emellett vannak privát megoldásaim is, amik főként a Facebook rendszerére épülnek.
  • A DIY-ben hiszel. Van olyan, amit eddig nem tudtál így megvalósítani?
  • Nincs. Illetve nagy vágyam egyszer egy filmet csinálni. Ma már elég ahhoz is egy mobiltelefon kamerája. A gond a stáb, a szereplők és a videovágás. Aki ilyenben gondolkodik, és elviselné, hogy én lennék a zeneszerző és a forgatókönyv író, nyugodtan keressen meg!
  • Tavasszal hosszabb szünet után ismét aktivizáltátok az In Vacuo-t és kijöttetek az Urbain Noir lemezzel. Erről röviden mesélj kérlek! (bővebben majd egy külön interjúban)
  • Magamat is megleptem azzal a lemezzel… Farrrkas leírta, hogy akik nyomon követik az In Vacuo-t, talán most egy eddigieknél is kísérletezőbb cuccra számítottak, aztán nem így lett. Pont tegnap hallgattam bele, és igen, a legtöbb dal puritán és nyers black / death metal. Peti nagyon nehéz időszakon ment át, mialatt feldobolta, én meg akkor voltam megzuhanva kicsit, mikor felgitároztam. Az énekfelvételeknél viszont már kint voltunk mind a ketten a gödörből, és ez hallatszik is, hiszen iszonyat felszabadult csatakiáltásokat hallattunk. Ezeket én hallom annak, aztán más meg másnak akár…
  • Várható folytatás a közeljövőben? 
  • Folytatás várható, és Petivel más közös munka is, de most nem In Vacuo néven. Eredetileg őszre terveztünk vele egy új anyagot, ami más néven fog futni, de semmit nem szeretnék elkiabálni, mert tökön rúg.
  • Mi dönti el, hogy épp milyen lemez (metal, ambient, stb.) készül Nagaarum név alatt?
  • Fingom sincs.
  • Veled kapcsolatban nem lehet megkerülni a GuilTee-t. Mi a csapat jelenlegi státusza? Várható még valaha új dal, netán lemez?
  • Hát a zenekar jelenleg szerteszét van esve… Megmondom őszintén, hogy a többiekről nem is hallottam már vagy másfél éve. Ez egy érdekes kapcsolat, mert, ha én keresem őket, akkor van keresés, ha nem, akkor a nagy semmi, hahaha… 
    Most éppen azt a kísérletet folytatom le, hogy ha nem szólok hozzájuk sokáig, akkor ők ezt meddig bírják ki. Amúgy Mr.Match, ahogy figyeltem jelenleg színészkedik és zenét szerez Celldömölkön a színházban. VIII. meg talán fordítgat, vagy valami filmstúdiónak dolgozgat. Végletesen kell érteni, mikor azt mondom, hogy ők ketten nagyon furcsák. Durván, penetránsan vidámak, de óriási a szívük. Mondjuk kapja be mind a kettő, hogy le sem szarnak, főleg a Mr.Match, VIII-ról mindig tudtuk, hogy szociopata és agorafóbiás, de Match azért megkérdezhetné, hogy miféle szarban lubickolok mostanában.
  • Már kétszer is részt vettél a Rockbook online tehetségkutatójának zsűrijében. Hogy jött a felkérés és milyen tapasztalataid vannak?
  • Balogh Petivel évek óta jókat beszélgetünk erről – arról. Tudja, hogy itt a Forgácson régen a Hangpróbát folyamatosan nyomtam (épp most kezdtem újra), így számított rá, hogy lesz véleményem. Főleg, mert sok DIY banda is benevezett. Sokan jelentkeztek, volt sok jó és sok gyenge csapat. Igyekeztem magam visszafogni, és türelmes, kedves lenni.
  • Volt olyan, akikre felkaptad a fejed valamiért és ajánlanád?
  • Volt persze, több is, de a THe pUnch volt az, amitől libabőrt kaptam.

    Vagy a Gripcage, akik még gyerekek, de ha kitartanak, nagyra nőhetnek. 
    A Needless is nevezett, amit én ott ismertem meg, és hát… Na. Ha létezik Magyarországon profi és gyilkos death metal, akkor ők azok. Produkció és zeneiség pont jó arányban áll náluk.
  • Tényleg, mesélj már a kedvenceidről, a hatásaidról, a friss felfedezettekről, illetve arról is, hogy milyen bandák, előadók, lemezek hatására fordultál a zenélés felé!
  • Hú, hát ez az a kérdés, ami kb. megválaszolhatatlan, de a gyökereket a hatvanas – hetvenes évek nem metalbandáinál kell keresni. A fémzenei fertőzés csak húsz éves korom körül kaphatott el. Ami mostanában nagy várakozással tölt el, hogy milyen lesz az új Korhadt lemez. Zoltán szerintem egy született őstehetség, bármihez nyúl, az kiváló lesz. Az ő anyaga a Mare Erythraeum, amit minimál dizájnú CD-n adtunk ki. Zsibbasztóan hat rám. Az Aseroe-ben is ő penget. 
    Aztán várom az új Nocrul-t is, hiszen az All Mortal Creatures Must Die annyira beütött nálam, hogy társkiadó nélkül is bevállaltam a kiadását. Vitték / viszik is szépen. A Bál nevű black metal project is hatalmas.
    Biztosan kifelejtek dolgokat, ami miatt majd sokan utálni fognak, előre is bocsánatot kérek!
  • Említetted, hogy nem vagy true arc. Mit jelent számodra a black metal?
  • A beleszarást. Ha ez hallatszik rajta, számomra hiteles. Én nem teszek szövegi, hangszerelési meg hangzásbeli kitételeket. A tervezés öli meg a dolgot.
  • Mondanál erre példákat, akiknél ezeket hallod?
  • Hogyne: Kolp, Veér, Korper, Korhadt, Craft, Bál, Vénen, Astru, Ködfolt, Skullthrone, Pagan Megalith, de megint csak kurvára bocs, hogy kifelejtek sokakat. És egy szóval sem mondtam, hogy csak ezek a jó black metal bandák. Különben is, ki vagyok én, hogy én mondjam meg, melyek a jó black bandák? 😆
  • Volt olyan, amit másképp csinálnál a mai fejeddel, akár zenészként, akár kiadóként, akár (bár nem szeretem ezt a kifejezést, de) zenei újságíróként?
  • Igen, higgadtabb és szerényebb lennék, és kisebb egóval pofáznék dolgokról, ha ismét 30 éves lennék. A zenéken semmit nem változtatnék.
  • Pár éve az olasz Martyr Lucifer lemezén gitároztál. Erről is mesélj, kérlek! Várható hasonló kooperáció a jövőben?
    Jelentett-e a Nagaarum projekt számára valami extra hallgatottságot?
  • Sanyi, ma már semmi kooperáció nem jelent extra hallgatottságot. Egyébként ez valamennyire így van rendjén, mert ne amiatt hallgassanak már Nagaarumot, mert egyszer az Adrian Erlandsson-nal voltam közös projectben. Martyr Lucifer sem egy túlhallgatott zenész amúgy. 🙂
    Szerintem ma már csak úgy tudja magára felhívni a figyelmet egy elvont zenét játszó formáció, ahogy Tóth Józsi. Ezen kívül mindenhez az kell, hogy “valaki” észrevegye.
    Sorra próbálkoznak kis bandák azzal, hogy nagy bandák tagjait hívják meg egy dalukba, és azt hiszik, hogy ettől holnap leszerződteti őket a SONY… Ugyan már! 😀
  • Néhány éve megjelent egy könyved. Ebben az irányban várható Tőled még valami? Hogyan összegeznéd az azzal kapcsolatos tapasztalataidat?
  • Írom a folytatást, de pár éve nem nyitottam meg a fájlt. Nem baj, az első rész is évekig pihent párszor. A könyvírás más, mint a zeneszerzés nálam. Az lassan megy, és totál relax kell hozzá. A zene gyorsan, és totál nem zavar semmi közben.
    Ha a tapasztalatot a fogyásra érted, akkor fogalmam sincs. Az Underground Kiadó adta ki másodszor (elsőre a Novum, ami egy multi, de az nem volt hatékony), de őszintén szólva nem figyelem, mennyire fogy. Náluk úgy működik, hogy nem fizetnek automatikusan jogdíjat, csak ha lehívom. De azt is választhatom, hogy az összegyűjt összegből gyártathatok velük könyvet. Nekem viszont nem kell belőle egy darab sem, illetve pontosan egy darab van a polcomon. Jó, hogy mondod, lassan kéne nekik írni, hogy fogy a könyv.
  • Zárásul két némileg összefüggő kérdés. Mit jelent számodra az underground zenész lét, illetve mit csinálnál, ha nem zenélnél?
  • Nem látok olyan párhuzamos létsíkot, ahol nem szerzek dalokat. Más ezerféle dologban is benne  vagyok, és tényleg sok minden okoz örömet. Nemrég például palatetőt kezdtem felújítani, már elő van készítve a hőszigetelésre. Tök jó érzés lejönni a tetőről, és nagyot kortyolni egy pohár vízbe, miközben gyöngyözik a homlokom. Vagy falipolcot építeni a műhelyemben. Egy napfényes reggelben kimenni a teraszra, és beleszippantani a levegőbe. Nézni, ahogy az ereszből csorog a víz a tartályaimba, amivel majd öntözök. Ezek az apró rezdülések mind felvillanyoznak, és figyelmeztetnek rá, hogy mennyi mindenben van varázslat, de azért a nap végén mégis az a kicsúcsosodás, mikor az ölembe veszem a KSP-t, és megpendül egy húr.
augusztus 12.,
augusztus 13.,
augusztus 16.,
augusztus 19.,