Ego Project
Ego (2008)

Beloberk István hivatásos terrárium-építő és hüllőtenyésztő (nem vicc!:), egyébként a Kalapács zenekar basszusgitárosa, engedett az egójának, és kihasználva kevéske szabadidejét, megírta, és az összetrombitált pár megbízható metálarccal felvette az Ego Project első nagylemezét.

A „supergroup” két ismert dalnokkal – a dickinsoni hangadottsággal rendelkező Nachladal Istvánnal és a magasabb hangfekvéseket is könnyedén bíró Szűcs Attilával -, Jung Norbert bárdistával, és természetesen a dobos tesóval csábít táborába, majd hív csatába mindenkit.

Gondolom az előbb leírt nevekhez már mindenki hozzátársította az eddigi, és a „folyamatban lévő” csapatokat (egy kis segítség: Kalapács, Pokolgép, Wisdom, Dance, Sámán, Morpheus, Judas Best, stb., had ne soroljam tovább), és ennek köszönhetően már rendeződtek is az „erőviszonyok” a fejében.

Tehát a közreműködők neve már eleve garancia a profi munkára, ami jelen esetben egy erőteljes megszólalással bíró, oldschool metallistáknak oly kedves és kellemes, vérbeli, dübörgő és energikus, igaz kissé az angolszáz nagyokra emlékeztető heavy, power metál muzsika, néhol csipetnyi germán hatással, sőt itt-ott modernizálandó a stílust, egy kis amerikanizálódott szaggatással megspékelve.

Akik nem komázzák a nyolcvanas években gyökerező, kohóikban színtiszta fémet csapoló csapatok alkotásait, vagy a kilencvenes évek eleji kissé szigorúbb kiállású metálharcosok kiadványait, azok vigyázzanak, mert a gyilkos, hagyományörző metálriffek, a két frontemberre írt süvöltő énektémák, és az elegánsan díszített izgalmas szólók lekaszálják a fejüket, aztán kereshetik a hangfalak előtt:)

A megszólalás tízpontos, thx Audioplanet, Jaya Hari das, a borítógrafika pedig szintén tuti, Havancsák mester ismét érezte a feelinget.

A szövegekről nagy vonalakban annyit, hogy ha jobbra néztek és elolvassátok a tracklistát, akkor már abból egyértelműen kiderül, hogy mi is Belo véleménye a XXI. századról, és történéseiről, de ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen az anno amúgy is lázadásra, szókimondásra felesküdött rock és metál csapatok manapság még keményebben és lényegretörőbben fogalmaznak dalaik szövegeiben, mint eddig. (Egyhe párhuzamként, ha csak a hasonló stílusban játszó nagyágyúkat nézzük, akkor előszeretettel javasolt az Ossian, Pokolgép, Mamut és Kalapács zenekarok szövegvilágának tanulmányozása.)

Ehhez szorosan kapcsolódva, végszóként had idézzem Müller Péter egy interjúkötetben olvasott szavait: „Három dolog fenyegeti a mai emberiséget. Az egyik a hatalomvágy, a másik a jólét-szenvedély vagy pénzőrület, a harmadik pedig a szcientifizmus,…”

Az Ego alapvetései: majd’ mindegyik nóta, egy-két „rockeresebb” gondolat kivételével.