DivineFire
Hero

(2005)

Dolmen

2005. október 30.

0

Pontszám

9

A csapatot 2004-ben alapította a zeneszerző és dobos Jani Stefanovic (Am I Blood), valamint az énekes Christian Rivel (Narnia) és Andreas Olsson (Narnia, Wisdom Call, Stormwind (Swe)) basszeros. Még 2004-ben elkészült a banda bemutatkozó albuma Glory Thy Name címmel. Idén jelent meg második anyaguk Hero címmel, ami szeptember óta már kapható Japánban, viszont az európai megjelenés majd csak november 21-én lesz a Rivel Records gondozásában. A korongon 10 nóta hallható közel 43 percben.

Kezdeném azzal, hogy a csapat tavalyi bemutatkozó albuma is igen jó benyomást keltett bennem. Bár már sokszor hallhatunk olyat, hogy egy jó első album után következett egy sokkal rosszabb második. Ilyen érzésekkel raktam be én is a csapat friss korongját, kicsit félve attól, hogy mit fogok hallani. Elsőnek a Resurrection hangjai csendültek fel és már ekkor éreztem, hogy ezzel a lemezzel nem lesz semmi baj. A dal mindössze szűk két perc és inkább egyfajta felvezetése a lemeznek, mintsem egy önálló nóta. A rövidke bevezetés után a Secret Weapon hangjai csendültek fel a lejátszóból. Iszonyatos tempóval, erővel és energiával bír a dal, természetesen jó power metal nótához híven könnyen megjegyezhető énekelhető refrénnel. A lemez címadó dala jön a sorban harmadikként, ez egy kicsit lassabb nóta mint az első, de azért itt is bőven kapunk a duplázos dob témákból. A negyedik dalként megszólaló Hero elejében nem kevés szimfonikus hatást lehet felfedezni, kicsit baljós hangulattal indul a szerzemény, de ez a nóta is hamisíthatatlan power metal szerzemény. Az United As One dalban aztán kicsit megpihennek a srácok, egy málházós bevezetés után letisztul a szám, a szövegrészt az alapok mellett csak vonósok kísérik, ami egy igazán nagyszerű refrénben teljesül ki. Aztán a Leaving The Shadows első hangjait akár egy melodikus death metal csapat is írhatta volna, természetesen megint egy könnyen énekelhető refrénnel, és a már említett szimfonikus hatásokkal. Az Open Your Eyes kezdése hallatán akár azt is gondolhatnánk, hogy egy Cradle Of Filth nóta következik, de aztán hamar helyre áll a rend és jönnek a power metal riffek szépen sorban, van itt minden duplázos téma, tika tika, dzsi dzsi ezerrel, szinti hegyek, nagyszerű énektéma, nagyon jó nóta. A New Beginning a lemez talán legkeményebb szerzeménye, de persze minden eddig elsorolt ismertető jel elmondható erre a dalra is. A Cryptic Passages hallatán érződik talán a legjobban a progresszív hatás a csapat muzsikájában, és még azért is különleges ez a track, mivel instrumentális. A kiadvány végére egy feldolgozást raktak a DivineFire zenészei, nem kisebb zenekart és nótáját, mint a Queen – The Show Must Go On dalát. Véleményem szerint nagyon jól megcsinálták a srácok ezt a nagyon nagy nótát. A dalban egy hölgy hangja is feltűnik, de sajnos nem találtam infót ki lehet a nagyon szép hang birtokosa.

A DivineFire zenéjét talán úgy jellemezném, hogy keresztény metal nagyon sok neoklasszikus és progresszív hatással. Az anyagon jelentős szerepet kapnak a szimfonikus részek is és természetesen a epikus, nagyon jól énekelhető refrének is. Valamint emellett kellően kemény is a korong. Bátran kijelenthettem, hogy a zenészberkekben elég jól csengő nevek, akik e csapatot alkotják, nagyszerű második albumot tettek le az asztalra. Power és szimfonikus metal rajongóknak kötelező, de nyugodtan szerezze be bárki, aki szereti dallamos zenéket.