A szekszárdi Legenda 2007-ben tűnt fel a honi underground égiszén, s hároméves tevékenysége alatt eddig kettő kiadványt jelentetett meg Kovács Kristóf, az egyszemélyes felállás mindenese. 2009-ben az Ordo Paganus kiadónál látott napvilágot a Népem Szavával című kiadvány, majd ezt idén szeptemberben az Apám Nevében nagylemez követte, amely az Eastside Records gondviselésében jelent meg.
A hazai mezőny tekintetében az utóbbi évek egyik legimpozánsabb küllemében feszítő nagylemez hét dicsőséges pogány himnuszt tartogat. Nem mehetünk el szó nélkül a nagyszerű borító és az összes többi grafika mellett, ezek valóban olyan mesterművek, amiről én első ránézésre megállapítottam, hogy Confused művész úr keze munkái. Valóban csodálatos piktúrákról van szó, érdemes belelapozni a szövegkönyvbe, ahol egytől-egyig megcsodálhatóak ezek az autentikus művek.
Áttérve a kiadvány esszenciáját szolgáltató muzikális oldalra elmondható, hogy már az első tétel rabul ejt azzal a sajátos atmoszférával, amit Kovács Kristóf teremt meg a népi hatású dallamaival. Ami egyértelműen szimpatikus ebben a formációban az az, hogy nem esik abba a hibába, hogy erőltetetten kíván egy műfaj kritériumainak megfelelni (ami általában görcsösen black metal akar lenni), hanem épp ellenkezőleg a művészi szabadság érvényesül, így nem fut bele olyan zsákutcába, amibe oly sokan beleszaladtak már idehaza. A metál szinte minden alfaja egyesül ebben az egyórás spirituális utazásban, amely a természet felé, az őseink irányába kalauzol minket. A doom, black és heavy elemek egyaránt fellelhetőek, ám mégis egy pillanatra sem lehet olyan érzésünk, hogy ez a zene urbánus volna, hanem végig természetközeli és egy patinás, elfelejtett ősi világot varázsol elénk.
.jpg)
A lemez értékét tovább emeli az a differenciált hangzásvilág, amelyet az akusztikus és az elektromos gitár, illetve a tiszta és a nyersebb énekhang váltott használata teremt meg. A dalok tempója közepesnek nevezhető, ám nem tűnik monotonnak a több esetben is előforduló tíz percen felüli játékidő ellenére sem. A két instrumentális dal rávilágít arra, hogy a szerző milyen egyedülálló érzékkel képes az ilyen epikus szerzemények megkomponálására, ténylegesen lélekemelő dallamokat hallhatunk! A koncepció lírai része is meglehetősen korrekt, ami mély nemzeti érzelmekről tesz tanúbizonyságot.
A Kroda, Nokturnal Mortum és a teljes ,,keleti blokk” bandáit kedvelők számára alaptétel ez a korong. Örömmel konstatálható tény, hogy végre valahára itthon is kezdenek ébredezni a pogány metál hű képviselői!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
