Subscribe
Bookmarks

Győr Sándor
2011. április 29.
0
Pontszám
8.5
Furcsa, hogy a Subscribe utolsó lemeze a 2007-es Stuck Progress To Moon volt, bár időközben kihoztak azért egy EP-t is.
Nos, most visszaolvastam az előző lemez ismertetőjét, az akkori kilenc pontot enyhe túlzásnak tartom, főképp annak fényében, hogy azóta nem sokat hallgattam az anyagot, de egy hét és felet ma is megér. A Contradiction EP meg valahogy kimaradt akkor.


Most megérkezett a harmadik hivatalos nagylemez – ezt szokták ugye vízválasztónak nevezni -, s azt hiszem nem kell félni sem attól, hogy egy helyben topognak, sem, hogy netán önismétlésre vetemedtek volna a srácok. Elöljáróban csak annyit, hogy rajongókat nem vesztenek afelől biztos vagyok.

Arról érkeztek hírek, hogy a könyvjelzős címhez (Bookmarks) kapcsolódó, egyedi kivetelezésű csomagolást kap az album, de amikor végre kézbe foghattam még így is ért némi meglepetés. Egy kemény fedelű könyvet készítettek, abba került a lemez, illetve a már szokásosnak mondható extra DVD. Emellett a szövegek, s a hozzájuk tartozó képek összesen 28 oldalt foglalnak el. Ez nyugati színvonal vitán felül. Ahogy a hangzás is, amit a törökbálinti Supersize Stúdióban összehoztak. A lemez produce Atish volt, Varga Zoli pedig a gitározást koordinálta.

A lemezanyag megint subisan eklektikusra sikeredett, azaz szerteágazó stílusok jellemzik, váltások dalokon belül, s mindebből egy jellegzetes, sajátos zene kerekedik, ami élőben is működik.
Az Egyedi Péter (Óriás – szöveg) és Varga Zoli közreműködésével született szövegű, első saját magyar nyelvű nóta is remekül sikerült. Elsőként ezzel sikerült megbarátkoznom. Figyelmesen hallgatva ebbe a rövid nótába is olyan sokmindent lehet felfedezni, hogy csak kapkodom a fejem. Egy eltérő keveréssel akár egy komoly fejleszakítós cucc is lehetne belőle.



Az EP-n megkezdett Anxiety Found Shape In Contradictions második és harmadik része is elkészült. Leginkább az Act III. The Final Relief jön be, a kiváló refrénje, na meg a jól felépítettsége okán. A dal majd’ hat perces, mégsem fordul unalomba.
A Bitter Boundary is a kedvencek közé tartozik, ebben kiemelkedő a gyermekkórus szereplése a dal végi refrénben. De jó kis headbangelős részek is akadnak benne.

A Books for the dyslexic meg inkább rock, mint metal, de kellően modern és eléggé fogós is. Talán egy új réteg is megkedvelheti. Ezzel szemben a következő Orchitis meg olyan punk/HC-s indítással jön, hogy tapintható az ellentét, pörgős, csorda vokálos nóta. A Ringside seat hard rockos jellegű, főként a billentyűk miatt. De az egyik gitárszólóban is hasonlót érzek.


A csapat nem fél kísérletezni, ezt eddig is tudtuk. Az egyszál zongorás rövidke Miles away kitűnő példa erre, s stratégiailag is elég jó helyre került. Pihentető a kis híján nyolc perces, zeneileg összetett, ám alapvetően mégis hatásos Between heaven and her előtt.
A záró Gay rodeo sem kispályás, itt a talán jazzes témák mellé a Pannonia All Stars Ska Orchestra fúvósai is ringbe szállnak. S milyen jól teszik.

Bónuszként ott a már rendszeres DVD is, most egy nagyjából órás dokumentumfilm a lemezkészítésről, itt-ott a 2/4 stílusában. Nem rossz, de nekem olyan „egyszernézős”. Extraként még vannak koncertrészletek, rövidfilm az EP-hez kapcsolódóan. Ez-az, ami a lemezkészítés dokumentálásából kimaradt (pl. a gyerekkórussal folyó munka). Ez is jól ki van dolgozva.

A csapat a lemezt jó minőségben letölthetővé is tette ITT.

A Bookmarks nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét minden tekintetben, ez nem is képezheti vita tárgyát. Nagyon erős anyag, nekem 8 és fél!
Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.