Aebsence

Unusual (2002)

Nos, talán azzal kezdeném, hogy bukkantam rá erre a tüneményre. Tavaly nyáron nekiültem hallgatni az albumjaimat, a-zig, mert a gyűjtögetés eredményeként kb a 10%-ukat nem hallottam még… Miután átnyálaztam magam, néhány Ablaze My Sorrow, Abdullah és Aborym albumon, elérkeztem az Aebsencehez.
Az 1 perces Intro után, jött a kezdő szám. Elsőre hallásra fülbemászó metál muzsika ez, az angol szöveg is érthető…vagy mégsem? Mert miután lecsorgott a szám, akkor gondolkodtam el, hogy hoppá, valami nem stimmel, mintha nem csak angol lett volna. És tényleg, magyarok, ráadásul nem is akármilyen a magyar betét, valami ősrégi népdalhoz hasonló hangzott el! Úgyhogy lepörgettem még vagy 3x csak az 1. tracket, mire továbbmentem volna. Egy újabb ütős szám, bár ebben nem volt magyar verze, de cserében iszonyat jó furulyás rész. Az album egészére jellemzőek a népzenei betétek és hangszerek, majdnem minden 2. számban van magyar szöveg, mégsem sorolnám be folknak. Csak úgy folyik le a füleden ez a zene…a szövegeket nem részletezném, csak annyit, hogy mint a jó öreg népdalokra is jellemző ez a negatív hangulat, vagy melankólia, az Aebsence-ben is jelen van, angol szövegekkel jól kiegészítve azt. A tempó többnyire közepes, az énekes hangja kellemes és nem hallani rajta a magyar akcentust, ami számomra elég fontos. Kedvenc számot nem tudnék kiemelni, lévén hogy ahányszor meghallgatom, mindig más számban fedezek fel valami apró részletet, akár egy cint, vagy gitár riffet a háttérben, és amiatt az lesz az aktuális kedvenc. De talán az Ultrasound az, amelyik kicsit eltér a többitől: egy metál klubban ilyenre szeretnék lassúzni.
A szinopszisként, nem sokkal jutottam tovább az A betűn, mert miután lement 1x ez az album, lement 2x-3x…100x is a mai napig. Igazi magyar gyöngyszem, csak azt sajnálom, hogy élőben még nem láttam őket, de ez ugye mea culpa.

november 12.,