Mors Principium Est
The Unborn
Nem ma jelent meg a finn Mors Principium Est második lemeze a The Unborn, de úgy érzem még most sem késő írni róla. Ezelőtti művüket nem volt szerencsém hallani, úgyhogy számomra teljesen új a banda. A stílus dallamos death metal némi modern beütéssel, ehhez párosuló vokállal. Ami a lemez hallgatása közben eszembe jut, az a Dark Tranquillity és a Soilwork nevek.
A finn bandáknak mindig is jó volt a dallamérzékük, de itt nem konkrétan az énekben inkább a gitár harmóniákban mutatkozik meg. A kezdő „Pure” -ban minden megtalálható, amitől lendületesen szól a banda: kétláb-dob, zajos effektek, zakatolós riffelés, még női éneket is véltem felfedezni benne. Ville Viljanent énekhangja tökéletesen passzol ezekhez a nótákhoz. A két gitáros végig figyel arra, hogy ne fulladjon unalomba játékuk, jól alapoznak és kegyetlenül nagyokat szólóznak szinte minden dalnál. A szintetizátor elég nagy szerepet kap a lemezen, de nem tompít annak durva éléből. Végig magas színvonalú a „The Unborn”, de kiemelkedő a „Parasites Of Paradise” nagyon eltalált szintitémákkal, modernebb riffeléssel, szólókkal. A címadó dal, amelyben szintén felcsendül női ének, a „Two Steps Away” effektekkel indul, amelyek végig megbújnak a dalban, vagy a komor hangulatú lemezt záró „The Glass Womb” , de említhetném bármelyiket mert mind zseniális.
Még kapunk a lemez végén egy Megadeth feldolgozást a „Blood of Heroes”-t és a „Pure” szám demó verzióját. Ami nagyban megkülönbözteti őket az említett zenekaroktól és a hasonló stílusban mozgó társaiktól, hogy nem félnek használni a billentyűs hangszert és szervesen illesztik azt minden dalba.
Most is bebizonyosodott, hogy a finnek értenek a jó metalhoz. Szerintem nem kizárt, hogy a jövő nagy zenekara a Mors Principium Est!
Kiadó:
Listenable Records
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
