Scorpions

Lovedrive (1979)


A Scorpions gyerekkorom egyik meghatározó csapata volt. Első találkozásomat velük az 1985-ös World Wide Live dupla koncertlemezük adta, amit máig az egyik legjobb koncertalbumnak tartok. Emlékszem, akkor rengeteget pörgettük haverommal édesapja rock és metal lemezeit. 12-13 éve kölykökként élvezettel faltuk és felfedeztük fel magunknak ezt a zajosan vérpezsdítő, energikus világot. Így fedeztük fel a banda 1979-ben, ezen a napon (január 15.) megjelent hatodik Lovedrive című albumát is, ami első lemezük volt Matthias Jabs gitárossal, de öt dalban a UFO-ból egy időre visszatért, illetve alkohol problémái miatt száműzött Michael Schenker is szólózott. Igaz, mi akkor kölykökként erről mit sem tudtunk, csak a hallgattuk a zenét és ámultunk a Storm Thorgerson által tervezett híres “rágógumis” borítón, ami a nagy amerikában úgy kiverte a biztosítékot, hogy ott másik borítóval jött ki.
 

Sokak szerint a Lovedrive volt az a lemez, ami Scorpions számára meghozta az első igazán áttörő sikert az USA-ban, és a nemzetközi színtereken egyaránt. Bár ez albumuk megjelenésének idején már Európa egyik legjobb hard rock zenekaraként volt számontartva, hisz az In Trance és a Virgin Killer már korábban is meghozták a kívánt sikereket. A lemezen 8 dal található, ami a maga közel 40 perces játék idejével nem túl hosszú, de annál dinamikusabb, lendületesebb, balladái pedig andalítóak.


A kezdő Loving You Sunday Morning zakatoló riffeivel és szuggesztív be-be szurkáló éles szólóival egyből megadja a megfelelő löketet a lemeznek, amire csak még jobban ráfejel a pszichederikus hangulatban süvöltő keményebb, metalosabb volumenű Another Piece Of Meat benne Michael Schenker nyasgszerű szólójával és Klaus Meine hisztérikusabbra fogott énekével. Az ezt követő Always Somewhere mind dallamában, mind hangulatában hozza az eredeti Scorpions balladák védjegyeit. A szellősre fogott, könnyedén fülbemászó dallama mellé Meine egyedi, anadalgósan érzelem dús, vibrálós hangja párosul. Ezt a dalt amolyan alapműként besorolható a hard rock balladák nagykönyvébe. A Coast To Coast című instrumentális tételük erőteljesen lüktető darabjában a Schenker testvérpár gyönyörködtet el minket fantasztikus ikergitáros “gitárpárbaj” játékával.


A Can’t Get Enough ismételten egy keményebb metalosabb darab. Pulzálós, remegős pszichedelikus tempója alá kiabálós refrének és éles szólók feszülnek, amik belevesznek a reggie alapokra épített Is There Anybody There? ringatóan erotikus hangulatába. Ami igaz kicsit kilóg az eddigi dalok soraiból, de épp ezzel hívja fel magára a figyelmet és illik bele 100%-osan a lemez aurájába. A lemez címadó dala ismételten egy hard rockos, könnyű vágtájú erőtől duzzadó szerzemény, amit a szintén balladás Holiday könnyed finomsága, harmóniája zár.
 

Ha a Lovedrive hozta meg a Scorpions számára az első igazi sikert, akkor bizony az remekül szólt. A német precizitással összeállított lemez megmutatta az európai hard rock erejét a világnak. Ezzel a lemezzel megkapták első lehetőségüket az Egyesült Államokban való fellépésekre, ami legelősször Cleveland-ben, a World Series Of Rock nevű fesztiválon történt meg, majd sokáig az AC/DC előzenekaraként turnéztak az Államokban. A Lovedrive végül Amerikában is aranylemez lett. És valahogy nekünk is, akkori kiskölyköknek, ha nem is látványost, de valamiféle áttörést hozott az életünkbe. Nem hiába, ez a rock rágógumi még 40 év elteltével is a fülembe ragad.



október 18.,
október 19.,