Left Hand Path

Left Hand Path (EP) (2019)


A Left Hand Path új formáció az underground színtéren, és az ismertető tárgyát képező self-titled EP a csapat első kiadványa, amely a Loud Rage Music kiadónál jelent meg. A kolozsvári formáció 2014 óta létezik, Cristian Aionese (Malpraxis) énekes, Ádám András (ex-The Hourglass) gitáros, Szenasi Attila (ex-Negură Bunget) bőgős, Wagner Tamás (Spiritual Ravishment, ex-Malpraxis) gitáros és José Morales (ex-Marchosias, ex-Dark Aevum) dobos felállásban. Mint látható, a zenészek számos más zenekarban is megfordultak, és ez a rutin hallatszik is a korongon.
Ami a műfaji besorolást illeti, a zenekar progresszív extrém metalként aposztrofálja a CD-n hallható közel fél órás anyagot, de ez legalább annyira félrevezető lehet, mintha technikás vagy modern death metalnak neveznénk. Bár az említett jelzők indokoltak, a banda számos más elemet is belecsempészett az dalaiba, így a Carcass-féle melodikusabb vonalból, vagy az európai old-school death metalból vagy akár a Meshuggah-féle breakdownokból is éppen annyit merít, hogy ne lehessen egyértelműen semmilyen szűk akolba terelni az itt hallható vadat. Az Entombed mesterműjéhez vezető pavlovi reflex azonban vaklárma, az erdélyi Left Hand Path nem a svéd mesterművet akarja leutánozni.


Első hallásra megállapítható, hogy telten, súlyosan dörren meg a hattételes matéria. A nagy teret kapott basszusgitár öblös, tisztán követhető futamaiért külön dicséretet érdemel a banda. Már az intró utáni első dalban felfigyel rá az ember, de a Cognitive Ills-ben egyenesen mellbevágó Attila játéka. Az is szimpatikus, hogy minden hangot tisztán hallani, anélkül hogy gépiessé, élettelenné válna a végeredmény. Organikusan lélegzik a korong, amelyben a technikás témák remekül érvényesülnek, és az anyag vaskos, masszív jellege is megmarad.

Zeneileg egészen változatos dolgokat művel az ötösfogat, ha valaki veszi a fáradtságot és megfigyeli a dalok szerkezetét, tempóváltásait, be-bekúszó színező elemeit. Első hallásra semmi rendkívülire nem kell számítani, de a daloknak már néhány meghallgatás után kialakul a saját karaktere, így megjegyezhetővé válnak. Egyértelműen riff-orientált zenéről beszélünk, ám András dallamaira érdemes külön kitérni, mert dallamos és nyakatekertebb szólamokat egyaránt hallani tőle. Az egyik legfogósabb dal az EP-n az Egoschism. Kellemesen bólogatós középtempója, remek visszatérő gitártémája mellett, András rövid, ám nagyszerű szólói emelik ki a szerzeményt, illetve az a megasúlyos lassú betét is, amelyben Cristi egyébként magasabb tónusú, érthető hörgése néhány pillanatra leereszkedik a Butchered at Birth-re emlékeztető ultramély tartományokba.



Nemcsak András és Tamás gitártémái változatosak, de José Morales dobjátéka is rendkívül sokrétű, izgalmas. A legtechnikásabb dal a lemezen a szintén kiemelkedő címadó, amely agyafúrt breakdownokkal indít, amelyeket időnként old-school kétlábdobos középtempók szakítanak meg. Remekül összeforrasztott, bonyolult, mégis élettel teli darab, amelyben egy olyan akusztikus kiállás is hallható, amelyhez hasonlók leginkább az Immortal-ra jellemzőek. Az ezt követő lassúbb tempóra kapcsolt groove-ok közepette, András szólója érdemel újra méltatást. A dal visszatér oda, ahonnan indult, José összetett dobképleteihez és a dal fő témájához. Tökéletes ívvel rendelkező dal! A zárónóta is tartogat elegendő muníciót és addig nem hallott kiváló megoldásokat, de nem szeretnék minden másodpercet kielemezni.



Érdemes szót ejteni a szövegekről is, amelyek roppant intelligens hozzáállásról árulkodnak. Igényesen megfogalmazott üzenetek az emberről, tetteiről, belső korlátairól, gondolkodásmódjáról és az őt körülvevő, általa teremtett körülményekről. Jól illik a nívós zenei anyaghoz és a minden áron minőségre törekvő csapathoz. 

Left Hand Path – Left Hand Path by Left Hand Path

A kolozsvári zenekar anyagát érdemes az Alexandru Daș megnyerő grafikájával ellátott CD-n is begyűjteni (innen), hiszen első EP-n ilyen szintet megütni több mint dicséretes. A Left Hand Path erős, színvonalas bemutatkozás!
szeptember 20.,
szeptember 24.,