The 69 Eyes
Angels

(2007)

kacsarock

2007. március 28.

0

Pontszám

9

A The 69 Eyes mindig is kiemelkedett a Him és társai féle love metal vonulatból. Eleinte egyszerű glam rockot toltak Mötley Crüe-s ízekkel. Hamarosan rájöttek, hogy ezzel nem tudnak kiemelkedni az akkori tucat bandák közül, Így hát kicsit változtattak. A 80-as évekbeli feelinget keverték a mai gothicus hatásokkal. Stílusteremtők lettek,létrejött a goth`n roll. Az énekes Jyrki69 mélyen búgó kicsit Peter Steel-es (Type O Negative) hangja kapásból felismerhető. Ezzel is erősítve az egyediséget,a darkos stílust. Erre már többen felkapták a fejüket és 1999 óta szinte minden lemezük sikeres. Finnországban jó néhány daluk hetekig vezette a slágerlistákat.

Ezúttal sem tesznek mást, mint nyomják az iszonyat hangulatos kicsit melankolikus rock ’n’ roll-t. A legelső szám egy picit sablonos szám, de a Never Say Die, mely egy gyári fújtatógép hangjaival indul, már egy húzós nóta. Talán az előző lemez Lost Boysához tudnám hasonlítani. Az év talán egyik legklisésebb szövegű dala a Rocker, de amúgy rendben van. A Ghost az Apocalyptica vonósaival megtámogatott borongósabb darab, olyan Ville Valo féle nyávogós metel. A goth csajok egyik kedvence lesz az biztos.Ezt követi a méltán klipes Perfect Skin 80-as évekbeli gitárokkal. A valaha írt legjobb 69 szem szerzemény. Ha a Ghost a lányok száma volt, akkor ez a rosszfiúké. Jó mocskosan ahogy kell. Az albumon található még jó néhány fogós lassabb vagy pörgősebb nóta. De azért még meg kell említenem a záró Frankenhooker-t, melyben érzésem szerint a legharapósabban szólnak a gitárok.

Szinte az egész lemez egy slágergyűjtemény. Aki eddig is szerette őket továbbra is fogja. Aki még nem ismerte annak most ideje elkezdeni! Ha szereted a gótikus, darkos zenéket, de unod már a túlzott pesszimizmust és melankóliát a The 69 Eyes garantáltan felpörget.Keresd őket!