BOKOR, ha svéd barátaink tudták volna milyen vicces névválasztás is ez..de ennek köszönhetően hallgattam meg én is őket. Aztán már egyáltalán nem volt se vicc se poén, csak metál a legjobb fajtából. Az Anomia 1 a debüt albumuk 6 számmal, amolyan igazi szedd szét tedd össze zene,
polyritmusokkal, szaggató riffekkel. Leginkább Tool, System Of A Down, Mastodon és Korn nyomait fedeztem fel a számok hallgatása közben.
Na lássuk akkor azt a hat számot, a Crawl ami egy Shakespeare részlet, történetmesélés szerű ének, helyenként arábiai stílusú gitárriffekkel
megszórva, közepén egy elszállós résszel nyitja a lemezt. Ezt követi a kedvenc számom a Best Trip, a dallamos ének és a gitár kapcsolata
fogott meg benne igazán, kicsit SOAD-os előadásmódban, a végén egy akkora refrénnel, hogy úgy érzem tényleg „It’s the best trip i had.”
Ezután a The Island Of St. Menče következik, és itt ragadnám ki az énekes torkát, eme szép hasonlattal, hogy kifejezzem mennyire tetszik ahogy
játszik a hangjával a számok során, szinte bármit, bárhogy kiénekelve. A Convert Into keleties felvezetővel indul, nyugtató énekkel, ami később
négy perces hajrázásba megy át. Migrating, az album leghosszabb száma a maga 15 percével mindent felvonultat, amiről a Bokor szól.
Szép váltások, érezni a harmóniát, ugyanakkor olyan fogós részek vannak benne, hogy szét kell fejelni a falat is. Zárásként az Avert Your Eyes
egyszerűen tökéletes.
Barátnőm mondta a napokban, hogy nem szeretem az egyszerű zenéket, talán épp ezért imádom a Bokor-t, mert kellően összetett, lassan építkezik a
középtempót alig meghaladó számok alatt. Metál ez, de a zúzás nem az agresszióból jön, hanem a szépségből. Na, ezt még lehet én sem értem, inkább
hallgassátok meg a lemezt.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.