Azt hiszem, magyarázkodással kell kezdenem. Mit keres ez a lemez a Fémforgácson? Röviden és egyben egy erőltetett, gyenge poénnal élve: a lemez gitár riffekből eredően fémforgácsot is tartalmaz. Kicsit bővebben: a synthwave, mint napjaink egyik underground zenei irányzata több ponton is kapcsolódik a fémzenéhez. Ezen kísérleti stílus legismertebb alakjai közül talán a Perturbator és a GosT emelhető ki. Az előbbi ráadásul metalos múlttal rendelkezik, utóbbi pedig okkult irányba is mozog. Perturbator, illetve az irányzat talán legnagyobb neve, Carpenter Brut gyakori vendégei a metal fesztiváloknak. A legutóbbi lemezükön vendégként az Ulver-ből Garm is énekelt. A stílus képviselői tehát a gépi alapokat gyakran színesítik gitár riffekkel is. Hirtelen ennyi érv jutott eszembe azzal kapcsolatban, hogy mi a jogosultsága a friss Meteor lemez oldalunkon való szerepeltetésének.
Rátérve magára Meteor-ra: A formáció mögött egy kolumbiai zenész, név szerint Jorge Reyes áll, aki a sythwave, syntrock, retrowave irányzat egyik legelismertebb előadója. Rendkívül termékeny zenésszel állunk szemben. Több nagylemez, filmzene, single is kötődik a nevéhez. A friss album már a tizedik Meteor kiadvány. A borító a stílusra jellemző szín és képvilágot hozza. Az irányzat előadóinak nagy része ugyanis a frontképeken a futurisztikus, ’80-as évek közepén készült mozik plakátjainak emlékeit idézik meg.
A Meteor friss lemeze a tőle megismert instrumentális vonalon mozog. A magányos zenészünk már a nyitódalban a Slaves and Loyals-ban is gitárt ragad, ahol is riffei katonás rendezettségben érkeznek a gépies alapokra. Esetenként még szólók is előfordulnak nála, bár meg nem tudom mondani, hogy például a Faceless Fighters-ben hallható szólószerűség gitárhang-e, vagy ez is különféle gépekből lett előcsalogatva. A futurisztikus, filmzenés hangulat az egész lemezét belengi, de leginkább a lassabb, közép tempós dalokban érhető tetten. Olyan témái, mint a Suite Jacket Society, vagy a Love in Times of War szaxofonnal dúsított atmoszférája kiváló aláfestést adnának egy sci-fi filmhez, vagy a végén futó stáblistához. De akár egy éjszakai autózáshoz is jó választás lehet a System Failure. Az egész lemez hangulata egy kietlen, neonfényekkel megvilágított futurisztikus nagyváros éjszakai képét idézi, ami folyamatosan a Szárnyas fejvadászt, Gattacát és hasonló disztópikus jövőt lefestő sci-fi filmek képeit juttatja az eszembe.
A sok metalkodás után kikapcsolódásként is megállja a helyét ez az album. Az egész egyedi hangulatot és felfrissülést ad. Fülessel hallgatva is érdemes próbálkozni vele, kellemes utazás. Az igaz, hogy ezt a lemezt néhány hallgatás után sem érzem olyan erősnek, mint a 2018-as White Crows albumát, de illeszkedik a szerző életművébe. Aki nyitott a metalon kívüli műfajokra, annak érdemes egy próbát tenni a synthwave irányzattal, melynek egyik legkiemelkedőbb képviselője a Meteor. Ha esetleg pedig bejön ez a zenei világ, érdemes próbát tenni olyan gépiesebb zenében utazó syntrock, retrowave előadókkal és bandákkal, mint a Carpenter Brut, a Perturbator, vagy a Dawn of the Replicants! (Ortodox metalosok viszont nagy ívben kerüljék el az egész stílust! ha-ha)
Az ajánlót írta: Andris
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
