Morass
Földlakó Ember

(szerzói kiadás • 2004)

Armand

2020. május 28.

0

Pontszám

8.5

A hazai underground zenekarok kedvelőjeként a friss megjelenések mellett rendszeresen hódolok annak a kedves elfoglaltságomnak, hogy olyan régi, esetenként elfeledett felvételeket keresgélek, melyek a megjelenésük idején nem jutottak el hozzám, vagy puszta figyelmetlenség miatt átsiklottam felettük. Így futottam bele az ózdi Morass zenekar 2004-es első és egyetlennek bizonyult nagylemezébe.

Ezen a néven a 2000-es évek elején két zenekar is működött itthon párhuzamosan. Az egyik egy budapesti death metal formáció, akik egyetlen demo megjelentetéséig jutottak. A másik a szóban forgó ózdi csapat, akik az 1990-es évek elején indultak és egy demó (2001) után 2004-ben Földlakó Ember címmel szerzői kiadásban hozta ki nagylemezét. Bár, ha az emlékeim nem csalnak, a srácok már a ’90-es évek közepén is demóztak, rémlik, hogy egy korabeli Metal Hammerben olvastam is egy ismertetőt a kazettájukról. Tárgyi bizonyíték hiányában ezt már nem tudom igazolni, ugyanis a szóban forgó magazinom sajnos időközben az enyészeté lett… A lényegre térve, a banda alapítója, motorja, fő dalszerzője, énekese és gitárosa Szász Péter volt, aki abban az időben Szaszon néven volt ismert a hazai földalatti színtéren. A zenekar trióként üzemelt, több tagcserét is megélt és ezek révén a felállást tekintve átfedések is voltak a szintén ózdi Remorse-zal. Előzőleg ugyanis a Morass tagja volt a később a Remorse-ban felbukkant Horváth Csaba basszusgitáros (ő a Remorse D.Ü.H.! lemezén pengetett), valamint Oláh Kálmán (aki itt még a húros hangszereken szerepelt, majd hosszú ideig dobolt a Remorse-ban, jelenleg az Ektomorf tagja). A trió dobosa pedig Berki Pál volt.

A hanganyagot a szolnoki Denevér stúdióban rögzítette a Szaszon-Horváth Csaba-Berki Pál felállású trió. Vendégként egy gitárszóló erejéig a stúdió feje, Cserfalvi „Töfi” Zoltán mellett a Remorse főnöke, Oláh Zsolti is szerepel a CD-n. A tíz dalos, 35 perces lemez kilenc saját nóta mellett egy Remorse szerzeményt (Hinnék) is tartalmaz. Érdekes adalék, hogy a dalszövegek egy részét a korai Remorse szövegek egyik felelőse, Sinka Róbert követte el.

A zenekar stílusa – már csak a trió felállás miatt is – talán a klasszikus Motörhead-hez és a Méreg-Férgek korszakos Tankcsapdához állt legközelebb. A fiúk magukat rock ‘n’ metalként definiálták. Ettől jobban én sem tudnám leírni a stílusukat. A nyitódal alapból egy lendületes rock nóta, a másodikként érkező Itt az alma dallamos énekkel kezdődik, mely nem igazán passzolt Szaszon hangjához, a rekesztések jobban álltak neki. A címadó szövege feszegeti a legkomolyabb témát, itt a környezetvédelem köré épül a dal mondanivalója, ami kissé szokatlan ebben a zenei közegben. A záródal egy akusztikus levezetés, a többi szerzemény pedig a srácok által kijelölt rock ‘n’ metal vonalon mozog.

A lemez hangzása a stílus követelményeinek megfelelő, nem falat bontó, de tisztán hallani az egyes hangszereket.  A borító kapcsán mellőzném a kritikai hangot, maradjunk annyiban, hogy a kép passzol a lemez címéhez.

A Morass a CD kiadása után szórványosan koncertezett, de komolyabb turnékat nem tudtak megcsípni, lassan eltűntek a színtérről. Az általuk választott stílust – mint tudjuk – széles réteg hallgatja itthon és a velük egy időben indult, a Tankcsapda árnyékából előbújt zenekarok nagy része néhány év után jelentős közönségsikert ért el. Ha Szaszonék a megjelenés után kicsit megpörgetik a tempót és többet koncerteznek, talán nem ebben a formában kellene emlegetnem a Morass nevet. Utólag azonban már kár ezen rágódni, a lényeg, hogy a Földlakó Ember megmaradt a hazai underground egyik elfeledett albumának, amit a fentebb említett zenekarok rajongói bátran meghallgathatnak. A CD beszerzése jelenleg sem lehetetlen küldetés, mivel a szerzői kiadvány a mai napig elérhető Szász Péternél, aki később is a zene közelében maradt, az egyik legnagyobb hazai hangszerkereskedő hálózat feje lett. A lemezes trió további két tagja viszont – tudomásom szerint – mára letette a hangszert.

Én pedig tovább kutakodok a magyar undergroundban…

Az ajánlót írta: Andris

A felhasznált zenekari fotó a mymusic oldaláról származik.