Playgrounded
The Death of Geath (2022)

Mi, akik a metal zenét szeretjük, rendkívül szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel a mindennapok során igazi zenészekkel, művészekkel kerülhetünk kapcsolatba, bármelyik lemezt is vesszük le a polcról, és helyezzük be a lejátszóba. A hard rock-tól, a thrash-en át a legsötétebb black metal-ig a jobbnál jobb zenekarok kiadványainak olyan széles spektruma áll ma már rendelkezésünkre, hogy bizonyára minden egyes zenehallgatás alkalmával elégedetten csettintünk az utolsó dal végén. Ezen széles spektrumon tett barangolásaim során ismerkedtem meg az aktuális lemezismertetőm tárgyát képező The Death of Death című kiadvánnyal, mely a Playgrounded nevű zenekar legifjabb gyermeke, ám már most méltó helyet foglal el a fémzene színes palettáján.

A banda 2007-ben alakult meg, de tizenöt éves fennállásuk alatt ez mindössze a második nagylemezük, melyet a világ elé tárnak, ugyanis a 2012-ben megjelent Athens című EP, és a 2017-ben született In Time with Gravity után – az ötéves léptéket szigorúan betartva – idén látott napvilágot a legfrissebb dalcsokor.

A Görögországból származó, de ideje nagy részét Hollandiában töltő Playgrounded tagjainak zenei pedigréje példa nélküli a metal/rock undergroundban. A fő zeneszerző és producer, Orestis Zafeirou a hágai Királyi Konzervatórium Szonológiai Intézetének elektronikus zenei oktatással és produkciós kutatással foglalkozó tanszékén végzett – mind emellett ráadásul egy szintetizátorgyárban dolgozik. Az énekes és társproducer, Stavros Markonis az amszterdami konzervatóriumban végzett, és ezen kívül díjnyertes film- és televíziós zeneszerző. A basszusgitáros Odysseas Zafeiriou, és a gitáros Michael Kotsirakis mindketten számítógépes mérnökként dolgoznak, míg a dobos Giorgos Pouliasis a rotterdami konzervatóriumban végzett, kiváló dobtanár és népszerű session zenész Görögországban és Hollandiában egyaránt.

A zenekar olyan neves előadókkal állhatott már egy színpadon előzenekarként, mint a Riverside és az Anathema, de már a Nine Inch Nails előtt is melegítették be a nagyérdeműt Amszterdamban. Már a 2012-es Athens is egy érett zenekart ábrázol, amely a Tool és a Deftones fémjelezte modern prog-rockot játszik. Debütáló nagylemezük, a már említett 2017-es In Time With Gravity a zenekart már egyfajta metamorfózist követő állapotában mutatja be, hiszen ekkor már a stílus határait tágító, kiterjesztett kompozíciókkal kísérleteznek, illetve olyan befolyásos kortárs elektronikus zenei előadók hatásait szövik a hangjegyek közé, mint a Modeselektor és a Moderat.

Az aktuális lemez teljes egésze pedig megfelel a magasztos albumcímben foglalt törekvésnek. A The Death of Death olyan zene, amely inkább a mesteri tudásból fakad, mintsem az erőtlen felfedezésből és kísérletezésből. A Playgrounded a saját magunk által elkövetett hibák mély megértéséről tanúbizonyságot téve idézi fel azt a fajta hátborzongató érzést, amely szorosan kapcsolódik az olyan hangművészek hasonló hangulatú filmrészleteihez, mint amilyet például a német Orson Hentschel alkotásainál figyelhetünk meg.

“Dinamikus hangtervezési struktúrákból indulunk ki, amelyeket legtöbbször Orestis kezdeményez” – magyarázza Michael Kotsirakis gitáros. “Ezután párban dolgozunk, kitágítva a zenei teret, különböző variációkat, virágzásokat hozva létre ezáltal. Néha a dalszöveg és az ének diktálja a minőségi változást, máskor az egyik hangszer. Mivel rendszerint rengeteg ötlet gyűli össze az asztalon, Stavros és Orestis leülnek együtt, és javaslatot tesznek az egyes dalszerkezetekkel kapcsolatban. Miután ez a ciklus újra és újra megismétlődött, az adott dal egészét tekintve alakítjuk elképzeléseinket az apró részletektől a teljes összkép kialakulásáig. Ezután jöhet a próbaterem, a finomhangolás, és a végső formába öntés”.

Az eredmény egy olyan dalgyűjtemény, amely a Playgrounded-et, mint a dekompozícióban lévő zeneszerzőket mutatja meg. Az emlékezetes gitár riffek és vokális részek átjáróként szolgálnak a zavaros szintetizátortextúrák és a folyékony dobolás mélyebb rétegéhez, amíg a radikális bomlás perspektívája fel nem emészt egy egészet. “A legrövidebb hangzóegységek kibővített témákká válnak” – magyarázza Orestis Zafeirou fő zeneszerző. “A stabil ritmusblokkok kölcsönhatásba lépnek az instabilakkal. A zajból hang és dallam lesz. A hangszemcsék tömegekké állnak össze, a tömegek egyetlen egységgé forrnak.”

Ezen a nem mindennapi, egyedi stílusú albumon a Playgrounded elemzi és szétszedi a környezetét, a valóságot a legapróbb összetevőire redukálja, majd hanggá alakítja őket, hogy egy új platformot hozzon létre – a valóságnak azt a fajta reprezentációját, amelyből sajátos és egyedi művészi vízióját építi fel. A The Death of Death lényegében dialektikus – az egységet az ellentétben tanulmányozza, amely nem más, mint a valóság ellentmondásos aspektusainak feltárása, egymáshoz való viszonyuk kifejezése. Ezekből az ellentmondásokból sikerül a zenekarnak felépítenie egy sötéten pompázó, merengő világot.

A The Death of Death olyan vonzerővel bír, mint egy filmzene, amely a film előre haladtával lassan elkezd kísérteni. Minél többet hallgatod, annál inkább feltárul előtted a magasztos szépség.

A lemez hivatalosan 2022. március 18-án jelenik majd meg a Pelagic Records gondozásában.

Life of Agony, Pentagram
augusztus 09.
Ecdysis Summer Tour
augusztus 16.