Pár évvel ezelőtt, még nagy rajongója voltam a melodikus/dallamos vagy göteborgi death metálként is elkeresztelt stílusnak, ezért nosztalgikus hangulat fogott el mikor a szerkesztőség tengernyi mennyiségű promoanyaga közül kiválasztottam a Shadecrown – Solitarian című lemezét. A 2012-ben alakult hat tagú finn bandának ez már a harmadik albuma, ami hivatalosan szeptember 17.-től lesz elérhető a nagyérdemű számára, az Inverse Records jóvoltából. Mivel korábbi ismereteim nincsenek az együttesről, ezért előzetes elvárások nélkül tudtam meghallgatni a műfaj egyik feltörekvő csapatának anyagát.
Az 51 perces albumra nyolc dal fért fel, amik még – a 15 perces zárótételt leszámítva – az egészségesen emészthető 5-6 perc között vannak. A lemez rögtön egy erős, kislemezen is kiadott számmal a The Awakeninggel indít, aminek központjában az emberi jellem sötét oldala áll. A lelkünk árnyoldala, ami különböző mértékben mindenkiben jelen van. A folytatásban brutális keménységgel kezdődik az egyik kedvencem Dark Heart Replica címen, hogy aztán egy nagyon dallamos refrénnel szolgáljon. Az album lassabb, kevésbé kiemelkedő tételei közé tartozik a középtempós Momentary Trails. A szintén kislemezen is elérhető Slivers talán a legzúzósabb szám az albumon, amit az egészen lírai és szomorkás, hegedűt és nyomokban tiszta énekhangot is felvonultató The Loss követ.
A The Loss az egy szerettünk elvesztése okán érzett gyászt, ürességet és az életről való lemondás lehetőségének témáját boncolgatja. Érzésem szerint ezt szánták a lemez legnépszerűbb, legpopulárisabb darabjának, ezért is a klippes és kislemezes támogatás. Ezt viszont jobban sikerült elérniük a már-már Arch Enemys magasságokba emelkedő Aeon’s Stillel. A Dark Heart Replica mellett ez tetszik a legjobban a korongról, és talán ez a leginkább rádióbarát is. A Cestfallen nem tudott annyira megfogni, bár ez a másik olyan dal, amiben elvétve tiszta énekhangot lehet hallani. A címadó és egyben zárótételként funkcionáló Solitarian ugyan végig változatos és dallamos, de teljesen feleslegesen lett elnyújtva negyedórásra.
Egy mondatba foglalva azt tudnám mondani, hogy a Solitarian egy nagyon profin összerakott, jó lemez lett. Sokszor meghallgattam, hogy letisztuljon az anyag, át tudjon járni a hangulata, az érzések, amiket próbál közvetíteni. Minden számukban ott van a fülbemászó dallamosabb rész, ami néhány hallgatás után képes megtelepedni a fejünkben, akár huzamosabb időre is. A keménység is megmarad végig és ezt tökéletes arányban, és időben váltják a dallamos kiállások, refrének. Minden a helyén van. Az ütemek, tempók, riffek mértani pontossággal illeszkednek egymásba, és a hörgések, üvöltések is akkor érkeznek, amikor azok a legjobb hatást tudják elérni. Olyan jól vannak felépítve a számok, szerkezetileg annyira tökéletesek, hogy bizony látszik ezek tervezőasztalon születtek és nem csak leültek jammelgetni, témázgatni a fiúk, amiből aztán megszületett a Solitarian. Pont emiatt hatja át némi mesterkéltség az albumot.
Rengeteget merítettek a műfaj olyan nagyjaitól, mint az Insomnium, In Flames, Arch Enemy és még sok más együttes stílusa, hangulata is érződik a lemezükön. Az Aeon’s Still például olyan mintha egyenesen valamelyik kései, Angela Gossow féle Arch Enemy albumról mászott volna le. Minden számukban fel lehet ismerni a műfaj valamelyik klasszikusának zenei hatását. Fogták a legjobbaktól a legjobbakat és összegyúrták azt a lehető legtökéletesebbre, páratlanul magas színvonalon. A dolog működik is hiszen egy nagyon jó lemezt tettek le az asztalra, amiből csak egy dolog hiányzik: önmaguk. Nincsen benne semmi amire azt lehetne mondani, hogy ez „Shadecrownos”. Egy csak rájuk jellemző sajátos hangzás, aminek már illett volna kialakulnia a harmadik nagylemezre. Három album után nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ez már soha nem is fog megtörténni. A Solitarian így is tökéletes választás azok számára, akik szeretik a sokszor a mainstream kategóriáig fokozódó dallamosság és a progresszív death metál esszenciájának harmonikus ötvözetét.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
