Wald Krypta
Possessed by nothingness

(Eternal Death • 2021)
kronusz88
2022. február 21.
2
Pontszám
8

Az amerikai Eternal Death egy kis underground kiadó (nálunk a Total Darkness Propaganda terjeszti kiadványait), melynek saját anyagait már egy ideje figyelemmel kísérem, és egyik nagy kedvencem tőlük ez a zenekar, a Wald Krypta. Harmadik nagylemezével jelentkezik,a napjainkban egyáltalán nem meglepő, kéttagú mizantróp black metal projekt, és ez már a harmadik logo is, amit látok tőlük. Hozzátenném ez véleményem szerint, a legjobban hozzájuk illő. Úgy gondolom,hogy egy zenekar életében a harmadik album mindenképpen mérföldkő. Hőseink esetében is érvényes ez,nemsokára ki is térek rá miért.

Az első demójuk a Pandemic Winds óta mindig megvásároltam a kazettájukat (az újat vinyl lemezen), és azt kell hogy mondjam hogy folyamatosan hozták azt a szintet amit jelen esetben szerény személyem elvár. Legjobb szavak zenéjük hangulatára talán a mizantróp, a végtelenségig szomorkás, elsöprő erejű, ösztönszerű (ebből adódóan jellemző rájuk a pontatlan játék is, de szerencsére ez nem megy a lemezek hangulati minőségének rovására). Ez black metal. Az eredeti igaz underground szellemiségben. Nem akar több lenni mint ami, és ez előnyére is válik az anyagaiknak. Ez az a fajta zene,ami nagyon keveseket ragad el, de azokat el nem ereszti.Borítóik is (már említettem, de majdhogy mindig más logo rajzzal) ezt a szellemiséget ápolják, középkori körítéssel.

Nekem elsőnek nem tetszett az új lemez. Nem tudtam hova tenni.Vannak esetek,amikor zenekarok (lásd például „Nargaroth-Semper fidelis”) mintha túl akarnák kicsit tolni ezt a „true nekro” hangzást, közben pedig irtózatosan jó, hangulatos riffeket kreálnak. Nekem a Wald Krypta harmadik albumának első hallgatása már kicsit „soknak” tűnt (mint említettem a fontos állomás, a harmadik lemez), az első kettő, a Nature Enigma és a Where None Remains”után. Nehezen barátkoztam meg a szinte zavaró nekro hangzással, és azzal a primitívséggel amit náluk én még csak részben tapasztaltam.De többszöri hallgatás után összeállt bennem a kép, és megértettem mit szeretnének kifejezni. Mert ez igazán a zenekar üzenete, ez a mérföldkő harmadik lemez. A totális elidegenesedés. Ezt az érzést csak zavaró eszközökkel (lásd Lo-fi hangzással) lehet igazán bemutatni. Úgy tudtak dalokat írni, hogy az elviselhetetlen riff halmazok sokadik hallgatás után összeállnak, és értelmet nyernek. Megnyitva ezzel egy teljesen új dimenzióját a tudatnak. A zenekarnak ez a képessége már az első két albumon is bevált, de ezen már tényleg nagyon extrém a hangzás.

Dalokat külön nem emelnék ki, a hallgatót elnyeli úgyis a totális nyers káosz, szélvész gyors nagyon pontatlan tempókkal, majdhogy demós megszólalással. A bandcamp oldalukon a francia black metal zenekarok világához hasonlítják őket-ez részben helytálló. A Vlad Tepes,Mütilation világához elég közel áll a lemez. Heresiarch vokáljai kicsit előtérbe kerültek, amit nagyon szívlelek. Brutál gonosz, ráspolyos agonizálása néhol a Satanic Warmaster-re, néha Kanwulf (Nargaroth) szenvedéseire hasonlítanak.Dalszövegeikben pedig a melankóla, istengyalázás, középkori hangulatok keverednek.

A lemez borítója egyébként nagyon tetszetős, tartalmazza a dalszövegeket is! Elidegenedés, világ gyűlölet, fájdalom. Káosz és halál. Ezek egyfajta központi témák náluk. A monotonitást, a nyers hangzásvilágot, és ezt a nagyon bizarr hangulatot bíró egyéneknek ez egy nagyon ajánlott lemez.A többiek messzire kerüljék el! Nálam beérett a cucc, ismerve az első két, illetve demós anyagaikat is!Időt kell neki adni,nem egyszerű feladat. Kíváncsian várom, hova fokozzák még ezt az extrémitást! Igaz Black Metal… nem mindenkinek!

The Fission Tour The Fission Tour
február 24.
Dirty Honey Dirty Honey
február 29.