Firienholt

By The Waters Of Awakening (2021)

A 2020-ban megjelent EP trilógia kapcsán az epikus/atmoszferikus black metált játszó Firienholt elismerő visszajelzéseket kapott a stílus iránt érdeklődő nagyérdeműtől. Az ismeretlenség nyugtató homályában burkolódzó csapat idén júniusban jelentette meg első nagylemezét a Naturmacht Production gondozásában. A By The Waters Of Awakening címre hallgató, fantasy ihletésű kiadvány egy csodákkal teli utazás kanyargós ősvényére invitálja a hallgatót, mely azonban sosem marad távol a gonosz kísértő érintésétől.

Sokszor megkaptam már, hogy ne a külcsín alapján közelítsek egy albumhoz, mert a lényeg úgyis zenében van. Ezért a borító, mint olyan, nem számít. Én viszont úgy látom, hogy a művészi koncepció is a művészi munka része. Nagyban hozzájárul, hogy milyen képzet, érzés társuljon a fülelni való mellé. Sokszor hozta már meg a kedvemet egy pofás alkotás olyan zenékhez is, amiket amúgy elkerültem volna. Így voltam ezzel a Firienholt kapcsán is. Itt is a lemezborító keltette fel az érdeklődésemet a kiadvány iránt. A korábbi EP-khez használt romantikus festők alkotásaival ellentétben a mostani nagylemezt művészi oldalról Aghy Purakusuma szemre való festménye támogatja meg. Viszont ez esetben a zenei tartalom, a vizuális összhatás felemelő érzését is biztosította. Noha a banda szorosan a Summoning, Caladan Brood nyomdokaiban lépked. Olyan szorosan, hogy még véletlenül sem éreznek késztetést, hogy kitekintsenek erről a biztonságot nyújtó ősvényről. A dallamvezetés, hangszerelés, zenei, vokális megoldások teljesen mértékben követi a Nagyokat. Viszont ezt jól teszik, jól csinálják.

A korongon öt szám kapott helyet. Hosszúságuk szintén a fent említett zenekarokra jellemzőek. Tehát jó tíz perc körül mozognak a szerzemények. Az első tétel az „A Forgotten Legacy” felcsendülő billentyű témái után már kétségünk sem lehet, hogy a stílus mely képviselőjével van dolgunk. A gitárok mellett heroikus, ugyanakkor a melankolikus tónusú fúvós hangszerek, elmaradhatatlan billentyű témák gazdagítják a repertoárt. A kellemes károgás mellett a tiszta ének és hősies kórusok is jelentős részét képzik az alkotásnak. Ugyan a pátosszal telt ének hatása azért elmarad a Caladan Brood magasztos, csatába hívó betétéitől, de bőven megállja a helyét. Nem hagyott bennem hiányérzetet. Teljes mértékben hozzák a srácok azt, amit egy minőségi kiadványon az ember elvár. A „War of Wrath, War of Ruin” jólesően szomorkás szinti témájával vezeti fel a komor szépségű dallamokat. Ez a téma a Lustre által sokat alkalmazott játék érzését keltette bennem. Az utóbbinál nem igazán, de ezen esetben kifejezetten tetszett. Talán ez az egyik legkedvesebb tétel a lemezen. A nóták jellemzően a középtempósak, vagy attól merengősebb, lassan hömpölygő dallamfolyamban teljesednek ki. Ahogy az „Ashes of the Golden Hall”- ban is azért néha odaaprítanak a legények, de biztonságos keretek között teszik. A szám fő témája kapcsán nem igazán tudtam elvonatkoztatni a Caladan BroodBook Of Fallen” slágerétől. Az énekben, a dallamban valahogy ennek a szerzeménynek az ismerős íze köszönt vissza a számban (pontosabban hallójárataimban).

A „Ruminations by Starlight” úgy indul, mintha egy torzított kelta hárfát hallanánk. Szinte magam előtt látom a halódó, bágyadt fényben fürdő tornyokat, misztikus erdőségeket. Kellemes tónusú felvezető után egy dinamikusabb központi témában teljesedik ki. Itt éreztem először a lemezen az egyediségre való törekvés első kézzelfogható nyomát. Számomra ez a lemezen hallható legemlékezetesebb rész. Szépen erősítik egymást a tiszta ének, a billentyű témák és a szintiről megszólaló fúvós hangszerek. Az album egészéről elmondható, hogy jól összedolgoznak a különböző hangszerek. Nem éreztem semmit sem túlságosan hivalkodónak, vagy kevésnek, soknak. Egységesen illeszkednek a hangképbe. Ebben a nótában kiemelten jól megkomponáltnak tartottam a hangszerelést. „The Whispering Shadow” az album záró tétele, mely egy jó tízperces epikus szerzemény. Lényegében, tovább viszi az előző dalok zeneiségét. A záró tételben megjelenő tiszta ének kóruson is nagyon erősen érezhető a Caladan Brood hatása. Azonban ez mit sem csorbít annak tagadhatatlan erényéből.

Ha valaki a Firienholt-tól meglepetést vár, akkor csalódni fog. Erősen érződik a Summoning és számtalanszor megemlített Caladan Brood hatás. Nem a stílust megreformálni hivatott alkotásról van szó, hanem inkább annak minden imádni való tulajdonságát magába szippantó zenei entitásról. Amit csinálnak, azt jól és minőségi módon teszik. Viszont, ha valaki el tud vonatkoztatni az egyértelmű hatásoktól, és egy fantasy tematikájú, kellemes epikus/atmoszferikus black metal kiadványt keres, akkor azt megtalálta a “By the Waters of Awakening” lemezben. Korrektül megkomponált, összeszedett produkció. Ez egy olyan korong, amit ha így -vagy úgy már hallottunk másoktól, de a Nagyok lemezei mellett, ez is rendszeresen lekerül majd a polcról. Remélhetőleg megtalálják a sajátos hangot és ki mernek majd lépni az Ősök bejáratott árnyékából. Mindenképpen ajánlom a lemezt Summoning, Caladan Brood, Forlorn Citadel, Elffor, Keys Of Orthac rajongók számára.




július 16.,
július 31.,