Beneath The Storm

Lucid Nightmare (2016)

    A Beneath The Storm egy egytagú szlovén sludge/doom/drone projekt, amely egy Igor Shimon nevű úriembert takar. Az előadó a korábbi években elég homogén, leginkább a kíméletlen atmoszférán és a folyamatos őrlésen, nem pedig az egyes dalokon alapuló zenével kísérletezett. Az eddigi albumaival összehasonlítva a legújabb, Lucid Nightmare című korongja az eddigi legkönnyebben befogadható dalgyűjteménye Shimonnak, ami az előzményekhez képest már-már slágeresnek nevezhető – csak éppen ez még mindig nem az a fajta zene, amiért feltétel nélkül lelkesedni lehet.
 

     Emberünk megbízható iparos módjára 2013 óta minden évben szállít egy-egy ólomsúllyal vánszorgó, pincemély riffekkel megtámogatott, idegőrlő hörgéssel és horrorfilmes betétekkel teleokádott korongot a nagyérdemű számára. Zenéjének sajátossága volt ezidáig a változatlanság is, magyarul lényegében ugyanazzal a recepttel dolgozott három albumon át. Ez egyrészt az underground státusz megbízható kialakítását szavatolta, másrészt hosszú távon elég unalmassá tette a teljesítményét.
     Az idei, szám szerint negyedik albumán a derék Shimon úgy döntött, hogy nyit egy kicsit a szélesebb közönség felé, és felerősítette a zenéjében eddig is meglévő klasszikus doom metálos vonásokat a sludge/drone irányultság rovására. Ez tetten érhető a kicsivel gyorsabb tempón, a hörgést kiváltó ráspolyos énektémákban, és a húzósabbá váló riffelésben is. Szerencsére maga az alapvető hangulat, a zene magját alkotó atmoszféra változatlan maradt, ami a sound mellett nagymértékben köszönhető az elmaradhatatlan horrorfilmes betéteknek is.

     Az eredmény azonban már korántsem olyan kíméletlen és szigorú, mint a szlovén úriember korábbi muzsikái esetében. Ezúttal egy könnyebben megkedvelhető produkció született…  ami viszont már jóval kevésbé tekinthető különlegesnek, mint az előzmények. Lényegében azzal a tipikus esettel állunk szemben, hogy amit emberünk megnyert a réven, azt elvesztette a vámon. Véleményem szerint sokakat meg fog nyerni az új Beneath the Storm anyag, de néhányan csak legyintenek majd, hogy „még egy projekt, ami a tömegek kegyét keresve elvesztette az egyéniségét ”. Egyesek akár a Gojira új albuma is bevillanhat párhuzamként, hiszen ott is egy jókora pofára esést élhettek meg azok, akik a From Mars to Sirius súlyosságát és monumentalitását várták, és helyette kidolgozott énekdallamokat kaptak.
     Megosztó egy anyag lett a Lucid Nightmare , amelynek felhőtlen élvezetét a fentieken túl olyan tényezők is a negatív irányba viszik, mint a borzalmasan gagyi hatású borító (komolyan mindenre agancsokat kellett photoshopolni, a házra is?), a kicsit koszos hangzás (mondjuk a sludge gyökereket figyelembe véve ez biztos, hogy koncepció volt), a némileg elnyújtott albumhossz, és az igazán erős refrének – valamint úgy általában az igazán karakteres dalok – hiánya. Nem mondom, hogy rossz lemez született, de hogy a honi és nemzetközi metál szaksajtó nem fog egy emberként Igor Shimon lába elé rogyni a csodálattól, az biztos.



     Álláspontom szerint a 7/10-es pontszám reális, mivel a közepesnél egyértelműen jobb és különlegesebb anyagról beszélhetünk, ám igazán emlékezetes dalcsokor vagy netán remekmű egyértelműen nem született, annak ellenére, hogy Shimon ezzel a koronggal bebizonyította: nem fél elhagyni a járt utat a járatlanért.

    A Beneath The Storm eddigi összes albuma – így a Lucid Nighmare is – meghallgatható az előadó bandcamp oldalán.
november 23.,