Mourning Dawn
Dead End Euphoria (2021)

Valljuk meg, sok jó lemez megjelent ebben az évben, azonban sötét lassulások tekintetében jóval szegényesebb volt a választék annak ellenére, hogy búslakodni valóból viszont nem volt hiány. Akadnak korrekt lemezek a death/doom, funeral doom háza táján, de olyanok, melyekről tudom, hogy évek múlva is elő fogom venni, már kevésbé. Lehet, hogy most feldereng néhány lemez a közelmúlt hangpróbáiról, esetleg néhány cikkből, de megnyugtatlak titeket, azok mind tavalyi, vagy korábbi megjelenések. Ezen a hiányérzeten próbált most csökkenteni a fejemben megbízható, de különösebben nem kiemelkedőként elkönyvelt Mourning Dawn, akik konkrétan már a 20-ik évfordulójukat kívánják a maguk módján ünnepelni idei korongjukkal. A Dead End Euphoria lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeimet és még a zenekart is sikerült kicsit kimozdítania abból a sablonból, ahová nálam került. Érezhetően sokat dolgoztak rajta, ami több, mint 7 évet vett igénybe. Becsapós lehet, hogy jegyeznek egy lemezt 2017-re is, az a korong azonban a debütálás újra felvett kiadása. Erre szükség is volt, hiszen az egyébként jól sikerült anyagot a kezdetekben egymaga dolgozó Laurent (Inborn Suffering, Funeralium) rögzítette, az újrázást viszont már zenekarként követték el, jóval vastagabb és hatásosabb hangzással. A kezdetekben sokan váltották egymást az énekes/gitáros mellett a projektben, mára azonban kitartó társává vált Nicolas Joyeux dobos (Ad Vitam Aeternam) és Vincent “Toxine” basszer (Conviction, Bran Barr), valamint Fabien Longeot gitáros, akinek távozása csúsztatta a folytatás érkezését. Helyére idő közben Frédéric Patte-Brasseur került (Ataraxie, Conviction, Funeralium).

A Mourning Dawn érdekes egyvelege, ami olyan könnyű összetevőkből áll össze, mint a post-black, dark metal, valamint a jó öreg death/doom igazán sajátos hangulatot képes teremteni. Súlyos, sötét és hosszú utazás a legmélyebb érzelmek óceánjában, központban a gyásszal és az elmúlással. Ennyi év és tapasztalat, no meg a tényleg korrekt anyagok után elvárható a jó hangzás, amire a csapat most igazán rá is tett egy lapáttal. A friss albumon egyszerre kapjuk meg a nehéz, dohos hangokat és szépen kihallhatjuk a finomabb megoldásokat is. Erre természetesen nagy szükség van, mivel magának a zenének komoly hosszúságú tételeken kell átsegíteni minket. A lemez alapvetően a stílus szerelmeseinek lett készítve kompromisszumok és különösebb könnyítések nélkül, ami ismét dicséretes részemről. A párizsi brigád összesen 6 új szerzeménnyel készült fel a pokoljárásra, melyek jellemzően 10 perc környékén mozognak, valamint akad egy jócskán 20 perc fölé tornyosuló monstrum is a zenében elveszni vágyók örömére.

A dolgokat tovább színesíti, hogy a gitárok tekintetében konkrét kapaszkodók helyett jóval nyersebb, hullámokban érkező témákat kapunk, amik nem feltétlenül fogják megadni magukat az első hallgatás során. Viszont megfelelő hangulatban, a rászánt idő mellett tökéletesen teljesítenek minden szerzeményben. Könnyen beszélhetünk a lemezen átívelő, egységes színvonalban is, ám még ebből a közegből is kiemelkedőnek tartom a már említett óriást, ami The Five Steps To Death címmel riogatja el a napsugarakat az ablakokból. Itt is jellemző a dühös morgás, de megjelenik mellette egy kellemes tiszta énekhang és némi akusztikus gitár is, mielőtt a funeral doom felé veszi a végső irányt. Beszédes című a lemezt felesleges intró nélkül megynitó Dawn Of Doom is, de nem kevésbé érdekes a nagyon egyszerű, alig öt perces torz gitárhangokból felépülő Adieu is (a lemezen és itt is 10 percet lehet látni, de ebből kapunk némi ingyenes csendet is…).

A lemez első fele erős, de néhány dal túlzottan egy hullámhosszon rezeg, ezért hasonlóvá tud válni, amiből pont a hosszú tétel tud minket kirángatni, ezen felül mást nem tudnék felhozni a Dead End Euphoria ellen. Nem tudom, mit tartogat még számunkra 2021 hasonló zenék terén, de a Mourning Dawn biztosan letette a kézjegyét az új évtizedben egy remek kiadvánnyal és ebben az esztendőben pedig remélem, hogy az ehhez hasonló extrém kiadványok sorának előfutára lesz.


Desszert Záróbál
december 17.