Siege Of Power
This Is Tomorrow

Necron
2023. április 21.
0
Pontszám
9

Érzed a haldokló világunk bűzét? Érzed, ahogy a politikusok hazudozásai, a mindenen átgázoló tőkések kizsákmányolása és társadalomromboló beteges ideológiák olajként tapadnak a bőrödre? Ezt hiába próbálod lesikálni, szagát elnyomni a reklámban bemutatott legtrendibb illatszerekkel, valahogy mégsem sikerül. Érzed, ahogy a vénáidba hatol, és kitölti az elmédet? Ha igen, akkor Siege Of Power a te zenéd! A bandát nem kisebb nevek alkotják, mint Chris Reifert énekes (Autopsy, Violation Wound, Abscess, Painted Doll), Paul Baayens gitáros (Asphyx, ex-Hail of Bullets, Thanatos), Theo van Eekelen bőgős (exHail of Bullets, ex-Houwitser, ex-Grand Supreme Blood Court), Bob Bagchus dobos (exAsphyx, Soulburn, exGrand Supreme Blood Court). Ezek az úremberek 2013-ban úgy döntöttek, hogy fognak egy nagy adag régisulis death metalt, hozzáadnak egyrész dohos thrash-t és egy csipet punk-ot, majd az egészet összekeverik a húsdarálójukban és egy undorító véres, rothadó First Class Elite fantázianévre hallgató veréshurkát tolnak ki belőle. Majd félre is tolták, hogy megfelelő módon bepácolja az idő vastag és nyálkás penészrétege. Négy évre rá viszont kihantolták ezt a régi projektet és a Warning Blast névre keresztelt első szörnyetegüket 2018-ban rá is szabadították a világra. Ezúttal már Siege Of Power néven.  Az együttes jólesően gondol vissza erre a bestiális cselekedetre, de úgy döntöttek, hogy ezúttal komolyabb anyagot gyúrnak össze. Ennek eredményeként idén februárban látott napvilágot a Metal Blade Records merényleteként a banda második nagylemeze, mely a This Is Tomorrow címet kapta.  Lássuk, hogy mit tett másfél év bezártság, egy összeomló félben lévő világgazdaság hőseink elméjével és tekintsünk bele a This Is Tomorrow kórlapjába.

Az együttes visszarepít minket a jó öreg (és manapság sokat nosztalgiázott) ’80-as évekbe, és természeten a 90-es évek közepéig tartó halál metál érából is kapunk egy hatalmas adagot. Azaz egyszerű, száraz, de hatásos ritmusképletek az old-school death metal jegyében, természetesen erős thrash befolyásoltságban elkövetett rémtettel kiegészülve. A Force Fed Fear riffjei akár a Scream Bloody Gore albumon is megállnák a helyüket! A Ghosts of Humanity vagy az Oblivion riffjei például a Slayer előtt tisztelegnek. The Devil’s Grasp kifejezetten Venom-os, míg a klasszikus doomot például a This is Tomorrow képviselteti leginkább. A legtöbb dalötlet egyébként Paul Baayens gitárostól származik, aki folyamatosan riffeket írt, majd a banda ezek köré építette fel a dalokat. Elmondásuk szerint:

Nem igazán próbáltunk, hanem lefoglaltunk egy stúdiót, hogy megnézzük, mire jutunk. Ezen az albumon a legtöbb inspirációinkat olyan régi sulis bandáktól kaptuk, mint a Venom, a Bathory, a Slayer és még a Black Sabbath is. Persze évtizedes tapasztalatunkból adódó saját személyes stílusunkkal kombinálva”.

Emeljük a kalapunkat a thrash és death metal hőskora előtt! Ezen említett ősök durván otthagyták a kezük nyomát a This Is Tomorrowon. Ennek eredményeként pedig egy erős nosztalgiával telt, de erejében igencsak friss és modern anyagot van szerencsénk megismerni. Ellenben ez nem holmi másolat, vagy retro érzést meglovagoló hatásvadász lemez, hanem régi, rozsdás motorral hajtott vágóhíd futószalagja, mely egy mocskos, véres, szörnyűséges trancsírozást követ el a hallójárataink ellen.

Ezt Paul Baayens zseniális gitárjátékán keresztül érezzük meg leginkább. De természetesen Bob Bagchus klasszikus – kalapálós- ritmus szekciója csak adja alá a lovat. Theo van Eekelen vastag basszussávja kétségtelen testességet kölcsönöz a muzsikának, de örömmel vettem volna, ha nagyobb teret kap. Chris Reifert egyébként eléggé visszafogta a hangját. Inkább az érces, félig károgó tónusát használja (a gurgulázás, fröcsögés és pokoli hörgés helyett), mely tagadhatatlanul illik ebbe a régimódi atmoszférát árasztó albumba. Viszont, mégis csak Chrisről beszélünk. Ő nem az az úriember, akivel összefuthatunk a kifinomult szalonokban, ahogy a kisujját kitartva kortyolgatja az Earl Grey teáját miközben a gazdasági híreket olvasgatja. Nem, ő azért a világ legbetegebb zenekarjának a frontembere! Ugyanakkor nagyon is jól tudja, hogy mi kell egy igazi death metalhoz. Így a This Is Tomorrowon kiemelkedőn teljesít. így a végeredmény talán nem is lenne az ő orgánuma nélkül teljes. Emellett érződik a tagok közti közös pajkos haverság megléte, ami szintén sokat hozzátesz a lemezhez. Ha nincs meg a közös hang, összhang, akkor semmit sem ér az egész. Ez az önmagáért beszélő, együttműködő munka a Toneshed studios-ban született meg. A felvételt Erwin Hermsen keverte és masterelte, aki maga is tevékenykedett már zenészként (Mangled, Spitting Nails, The Newheads, Hacksaw). A korong természetesen elismerésre méltóan szólal meg. Talán túlzottan jól is. Egy kis szennyet talán még elbírt volna, de a hozzám hasonló finnyások számára, akik szeretnek mindent tisztán hallani és jó minőségben élvezni a szettjükön a muzsikákat, azoknak kifejezetten előnyös ez a minőségi megszólalás. Ezt a jól sikerült produkciót pedig Robert Toderico grafikus alkotása teszi még teljesebbé.

A Siege Of Power úgy csap az arcunkba, mint egy samott kalapács. Miközben mélán bámulsz a szádból kirepülő véres fogaid után, mégis csak egyfajta gyönyör járja át a lelked, mely ezen a muzsikán keresztül töltődik fel. A This Is Tomorrow egy igazán csúnya zene, de leveszi gőzölgő edényről a fedőt és segít kiengedni a bennünket feszítő negatív behatásokat. Többek közt erről szól a metal is. Egy közös hang, amiről mindenki tudja, hogy mit jelent. A zenén keresztül kimondott kimondhatatlan tények. Amiket ma már erősen bírál a korrektség jeligéje, melybe szép lassan belefullad hőn szeretett modern világunk.

A This Is Tomorrow nem korrekt, nem kér bocsánatot, nem fogalmaz finoman, nem fog udvariasan félre állni. Viszont negyven perces játékidejével olyat ad, amit a suliban az osztálytársaid, a rabtársaid, akikkel nap-mint nap együtt ingázol, vagy azok a munkatársaid, akiknek az értelmi világa a legközelebbi sorozatig terjed, úgy sem fognak soha sem megérteni. Ez csak neked szól, ahogy maga a metal is!

Hexvessel Hexvessel
április 24.