Szívesen elvágyódnál a mesterségesen generált krízisesek véget nem érő ciklusából, a lélekre ólomsúlyként kiülő problémák végtelenjéből? Elzarándokolnál, egy olyan világba hol nem nehezedik rád a média állandó, demagóg kakofóniája? Egy olyan helyre ahol nincsenek hamis suttogások, hanem egyértelműek a szerepek, ahol a mágia, varázslat honol és misztikus tájakon fenséges lények tanyáznak? Netán még az atmoszferikus, epikus balck metal-t is szereted? Akkor itt érdemes megállnod, mert ajánlom figyelmedbe a következő ismertetőt az Urdôl Ur nevű norvég együttesről!
Urdôl Ur, a Summoning zenei örökségét tovább vivő fekete fém zenekarok egyik új képviselője. Ahogy látom a duó inkább az ismeretlenség homályba burkolódzó várbörtönök sötétjét kedveli, mert nem sok kézzelfogható információ lelhető fel a formációról. Annyit sikerül megtudnunk, hogy Qroleûs – Az ősi portálok őrzője és Ahaz-Tharkaêl – Észak öreg varázslója alkotja a bandát. A lemez koncepciója, a két főhős (ezen esetben a zenekar tagok) küldetése, hogy összegyűjtsék a rejtélyes erők utolsó maradványait, és megszerezzék az elveszett bölcsességet Ôrd világából. Ahogy áthaladnak a Hét Portálon és azon túl, sorsuk Urdôl Ur zászlaja alatt bontakozik ki. Idén áprilisban a Season Of Mist gondozásában megjelenő Seven Portals To The Arcane Realms címet viselő debütáló album, természetesen, hét nótán keresztül vezet minket át ezen a történeten.
Urdôl Úr szorosan az osztrák etalon nyomdokaiban lépked. Az epikus, atmoszferikus black metál és a klasszikus dungeon synth egyvelege alkotja a banda zenei irányvonalát. A megoldások, sample-k ismerően hangzanak, de mégis van ebben a formációban egy olyan szikra, amit úgy érzek, hogy szépen ki fog bontakozni, mert összességében nagyon jók a dalok. A recept szerinti dungeon synth felvezető után a Visions Of Ancient Battles On The Plains Of Baergloire már rá is erősít arra az érzésre, hogy nem valami üres kópiát fogunk hallani, hanem egy igen elkötelezett, szívből jövő tisztelgést a Summoning zeneisége előtt. Igazán heroikus dallamok áradata zúdul ránk. Jellegzetes szinti szőnyeg, furulya és kórusok adják a kíséretet a harsogó balck metal riffekhez. A történet alapján csak találgatni tudok, de talán ez a dal jeleníti meg a Nagy háborút, ami után a hőseink küldetésükre indulnak.
Természetesen, elmaradhatatlan, hogy ne csak a hangulat, hanem a nóták hossza is epikus legyen. Szinte már stílus követelmény hogy tíz perc körüli magasságokat éljünk át. A szerzemények között a régi sulis dungeon synth átvezetők szolgálják a pátoszi hangulatot. Viszont nem csak itt, hanem a nótákban is szépen jut ezekből a zenei megoldásokból. Egyfajta régi, ismerős, de jóleső ízt juttatva a stílus, főként a hatalmas Summoning szerelmeseinek a hallójárataiba. Munloire is egy ilyen felvezetővel dobbant. A vártermeket megidéző középkori dallamok után egyből a harcmezőn leljük magunkat. A nosztalgikus fogásként reflektál a dalban hallható sample, de még így sem illetném bírálóan ezt a megoldást. Inkább, mint egy régi ismerőssel történő újbóli találkozás kellemes képe, úgy sejlik elénk. The Darkened Pass (In The Shadows Of Thozzt Dogor) egy lassabb szerzemény. A furulya és zongorakíséretbe ágyazott fekete fém hérosz. A fennkölt hangulatot a gitár és billentyűtémák jellegzetes futamaiba beálló szünetet a karakteres dungeon synth adja. Itt is ismerős dallamokat hallhatunk. Viszont roppant élvezetes formában tálalva.
Urdôl Úr esetében nem találkozunk innovatív zenei megoldásokkal. A banda a Summoning zászlaja által kitűzött zenei irányvonalon halad. Ennek ellenére, a Seven Portals To The Arcane Realms albumon nagyon élvezetes, jól megkomponált dalokat hallhatunk. Hősies dallamokban gazdag, változatos szerzemények ékesítik ezt a debütáló lemezt. Aki újdonságot keres, az bizonyára csalódni fog. Aki viszont egy igazán jó és kellemes epikus, atmoszferikus kiadvánnyal szeretne megismerkedni, annak nem szabad elkerülnie a lemezt. Sajnálatos módon a felvétel minőségét a legjobb indulattal sem tudom elfogadhatónak minősíteni. Ez nagyot levesz a produkció érdeméből. Hiszen a hangszerek összemosódnak. A rétegben meghúzódó dallamok nem engedik magukat kibontakozni, mert egyszerűen mintha két sávon rögzítették volna a lemezt. Így alig halhatók a háttérben, aláfestőként megjelenő kórusok, és gyakran a billentyű témák is megsínylik. Érdemes lett volna még inkább várni a megjelentetéssel, és egy kicsit polírozni a felvételt. Mert megérdemelt volna egy jobb minőséget. Szerencsére azért a dalok kárpótolnak a gyenge minőségért. A borítón sem agyaltak túl sokat. A Dragon Lance könyvekről ismert szegély és egy sárkány köszön vissza ránk az alkotásról. Valami grandiózusabb, figyelemfelkeltőbb képet kívánt volna a koncepció.
A zenekart körül lengő titokzatosságot sem tartom a misztikum megnyilvánulásának. Sok banda azzal indokolja ezt, hogy ne vonja el a zenéről a figyelmet. Úgy gondolom, hogy a kilencvenes években még dögös dolognak számított, de ma már elvárható, hogy legalább egy oldalt működtessen a zenekar, ahol a rajongók utána nézhetnek a csapat tevékenységének. Eleve is ez közelebb hozza egymáshoz az információ csere a rajongókat és a zenekart. Remélhetőleg ezeket a gyengeségeket a következő nagylemez esetében már kiküszöbölik. Addig is érdemes járatni a korongot, mely fizikai formátumban már beszerezhető a Dungeons Deep Records oldaláról kazettán, április 22-én fog megjelenni digipak CD-n a Northern Silence Productions-nél, valamint digitális verzióban is elérhető a csapat bandcamp oldaláról.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
A kiadvány nem a Season of Mist kiadónál fog megjelenni, hanem a Northern Silence-nél, ezt javítanám.
Üdv! Egyet értek, asszem nekem is kell teremtenem egy „Boldog világot” amiben visszahúzódok:-D. Hál’ Istennek a Black metál segít ebben, csak ezt még nem ismerte fel a tudomány, de majd ezt is felfogják írni receptre :-)!
Sajnos egyre több szükség van menekülőutakra és új világokra:( Már annak is örülhetünk, ha nem is tökéletes.