Tag: melodikus death metal

Nascentes Morimur – a dínó az mindig király

A közelmúltban bemutatkozott a francia Nascentes Morimur nevű melodikus death metalt szimpla heavy metallal elegyítő zenekar, amit egyszerűen azért kell megemlítenünk, mert meglepően frissnek ható dalcsokorral szórakoztatják a nagyérdeműt. A King Dinosaur címmel ellátott korongra jókat lehet bólogatni a csapat bandcamp oldalán, ahol természetesen meghallgatható a teljes anyag. Ízelítőnek itt a nagyszerűen sikerült címadó dal…

Shadecrown – Solitarian (2021)

Pár évvel ezelőtt, még nagy rajongója voltam a melodikus/dallamos vagy göteborgi death metálként is elkeresztelt stílusnak, ezért nosztalgikus hangulat fogott el mikor a szerkesztőség tengernyi mennyiségű promoanyaga közül kiválasztottam a Shadecrown – Solitarian című lemezét. A 2012-ben alakult hat tagú finn bandának ez már a harmadik albuma, ami hivatalosan szeptember 17.-től lesz elérhető a nagyérdemű […]

Silent Verdict – megfontolt agresszió

Fiatal csapongó metalcore bandaként kezte a pályafutását a svéd Silent Verdict zenekar még 2011-ben, az évek alatt azonban rengeteget változtak. Több tagcsere után a melodikus death metal irányába indultak el és hamarosan érkező Condemned című lemezükön egyértelműen ezen az útvonalon járnak. Beharangozó tételeik alapján még ehhez mérten is egy súlyos, átgondolt dalcsokrot készítettek, amin látszik, hogy sokáig érlelődött a zenekar.

Agresszióból most sem lett kevesebb a 10 tétellel érkező anyagon, mutatós borítója pedig gyorsan felkelti majd a rajongók érdeklődését is. A lemez hivatalos megjelenésére április 30-ig kell várni. Addig hallgassátok a friss tételeket, mert a Gone kifejezetten ütősre sikerült…

“A Gone egy érzelmileg erőteljes dal, nehéz és nyomasztó hangulattal, ami mindenkiben visszhangzik, aki már átélte egy közelálló személy elvesztését.”

Necropanther – űrből a mélybe

Az amerikai Necropanther zenekar egyértelműen a szélsőséges körülmények és a magány megszállottja. Korábbi lemezeiken foglalkoztak már a világűr sötétjével és mélységeivel, márciusban érkező In Depths We Sleep című EP-jükön azonban az óceán köré építik koncepciójukat. A korong egy kényszerűségből bálnavadásznak állt zenészről szól, aki bálnával még csak nem is találkozik, máris hajótörést szenved. Természetesen a katasztrófát senki sem éli túl, azonban a főszereplő dalai tovább zúgnak a végtelen víztömeg felett, amit a Necropanther juttat el a nagyobb közönséghez… Külön érdekesség, hogy a kiadványt a tagok a Covid-19 miatt egymástól távol, a modern technika segítségével rögzítették. Az EP március 12-től lesz elérhető, kivéve a Cheers To Seth Davey című dalt, amit már most közzétettek.

Areis – két zenekar sírján nőtt virág

A francia deathcore horda, a Kombur 2015-ben szenderült jobblétre, a melodikus death metalban utazó Right To The Void pedig hivatalosan aktív, de hat éve nem adott életjelet magáról. Hogy mi ezekben a bandákban a közös? Az, hogy tagjaik most egy új formációba tömörülve kívánják egyesíteni legjobb tulajdonságaikat. Ez a projekt az Areis, ami egy igazán erőteljes tétellel akarja felhívni a figyelmet hamarosan érkező bemutatkozására. A jól bevált melodikus és core jelző mellé nem véletlenül aggattak még továbbiakat is a srácok: a dallamok közé bőséggel kerül hardcore, punk és bizony death metal elem is. Ha a formáció stabil lesz, igazán combos koncerteket fog tartani leendő rajongótáborának, az agresszív és fiatalos zenék kedvelőinek pedig biztosan érdemes lesz meghallgatni.

Ulthima – újabb dal a lemezről

Ricardo Escobar és Antonio Valdés Mexikóban jött rá, hogy melodikus death metalra szeretnek a legtöbbet csápolni, így hamar megszületett az ötlet, hogy ők bizony hasonló zenét szeretnének játszani. Aztán teltek az évek, és a fejükben megszületett Ulthima nevű formáció elkezdett valósággá válni. Születtek a dalok, miközben a duó először Franciaországba települt át, majd Finnországba került. Itt aztán 2018-ban stabillá vált a formáció Jon Welti ritmusgitárossal, Niko Sutinen billentyűssel és Ville Nummisalo dobossal. Mi több, megtalálták maguknak Tuomas Antila énekest, akinek vokálja tökéletesen passzolt az elképzeléseikbe. Az ötletek nemrég rögzítésre is kerültek és immár bemutatkozását várhatja a komplett zenekar. Az epikus dallamoktól sem mentes, mégis hamisítatlan death egyvelegről most meghallgathatjátok a Tears Of Fire című tételt, ami Ricardo szerint a zenekar kezdeteit jelentette még Mexikóban, mivel ez volt az első megírt daluk.

Legio Sergia – Through The Fire with Closed Eyes (2020)

Vannak bizonyos előjelek, amelyek következtében nekilátok egy-egy anyagot tologatni, halogatni, mígnem minden mindegy alapon neki nem ugrok. Ilyen kézzel fogható előjel volt a Legio Sergia esetében a nemrég meghallgatótt Our Freedom Ep, amit kvázi bónuszként kaptam a csapat debütálása mellé. A kazetta formábumban lepörgetett pár dal (igazság szerint tényleg kettő, valamint azok instrumentális verziója) nem […]

Anguish Sublime – Maelstrom Imperium (2020)

Őszintén gondolom, még ha nem is jó hallani, hogy a 20. század ellőtt minden puskaport. Remélhetőleg igaz ez a háborúkat illetően és remélhetőleg nagyot tévedek a művészetek tekintetében, legyen szó filmről, könyről, vagy esetünkben zenéről. Nem egyszerű újat mutatni, ezért az utóbbi 20 év a retrózás, feltámasztás, újraélés irányába terelődött el. Gyakran próbálnak zenekarok két […]

12
szeptember 25.,
október 01.,