Bár sok lemezt kedvelek és elismerem minden erényét, ugyanakkor sosem voltam a black metal igazán elkötelezett híve. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem a műfajt, de nálam ugyanúgy be tud találni egy jól időzített thrash metal, egy lórúgásszerű death metal anyag, vagy akár egy klasszikus hard rock lemez, ha megfelelő hangulatomban kap el. Ennek […]
Pár hónapja szinte lecsaptam a Borgne lemezre oldboy kollégám előtt, aki szintén lelkesedett a kiadványért, azonban egyéb teendők mellett szépen elsikkadt a kritika. Ma végre kicsit el tudtam bújni a kinti forróság elől és gondoltam, lehűtöm magam egy fagyos kiadvánnyal, de a svájci projekt sokkal inkább élesztette fel a pokol lángjait, mintsem a légkondit pótolta […]
Sok rajongója akad a lengyel Massemord black metal hordájának, én viszont nem igazán sorolom magam ehhez a díszes társasághoz. A banda debütálása annak idején nagyon bejött, a folytatásban viszont kevésbé tudott meghatni. A zenekar gitáros-dobos duója azonban jóval közelebb áll a szívemhez Odraza nevű projektjével, hiszen Stawrogin gitárjátéka és Priest félelmetes kalapálása adta meg korábban […]
Rengeteg hozzászólásban, fórumon olvastam az elmúlt időszakban olyan mondatokat, hogy a lengyel black metal vonal az új iránymutató, meg hogy minden aranynak tekinthető lassan, ami innen érkezik. Tény és való, hogy az elmúlt bő 10 év során számtalan jó fekete fémet termelt ki az ország magából, azonban már a forgács hasábjain is észrevehető, hogy lassan […]
Ősi germán pogányság lengyel és görög zenei kapcsolatokkal fűszerezve: így tudnám a legegyszerűbben összerántani egy mondatba azt, amit az ismeretlen tagok képviselnek a szintén ismeretlensébe burkolódzó ideje létező Nawaharjan csapatát illetően. A műfaj ezek után már könnyen kitalálható: misztikus köpönyegbe tekert, mégis ízig-vérig karcos black metal. Hónapok óta ízlelgetem, hol könnyedén befogadom, hol pedig azonnal […]
Néhány évvel ezelőtt ha egy promóciós anyagnál feltűnt a francia nemzetiség lehetősége, akkor bevallom őszintén, ahogy csak tehettem kicsit odébb vonszoltam a tekintetemet, hogy majd valaki más megmondja róla a tutit… Azonban az idők változnak, lehet, hogy én is, manapság azon kapom magam, hogy minden mindegy alapon nekiveselkedek ezeknek a lemezeknek. A franciák szeretnek sajátosan […]
Már nem lepődünk meg azon, ha a lengyelektől erős anyagokat kapunk, mivel ez lassan mindennapossá válik. Különösebb félnivalók nélkül ültem neki például a Blaze Of Perdition immár ötödik nagylemezének is, hiszen nemcsak származásuk adhat okot bizakodásra, hanem az a tény is, hogy hosszú ideje gondolok rájuk megbízható iparosként. Sokáig sima Perdition néven próbáltak boldogulni, ám […]
A harmincas éveit taposó portlandi Duncan McCue nagy lendülettel ugrott bele az underground zenei életbe az elmúlt időszakot tekintve, hiszen basszusgitárosként, gitárosként, dobosként négy produkcióban is megtalálhatjuk a nevét. Ezekből három a demózás és EP készítés szintjén áll progresszív és technikás, brutális death metaljával, azonban Duncan nem volt hajlandó félretenni a benne lakozó sötétséget sem, […]
Ha egy albummal kapcsolatban az experimental, avant-garde jelzőket találjuk, automatikusan valami újra, formabontóra asszociálunk belőle. Általában ezek az anyagok vagy nagyon erősre, vagy kifejezetten idegesítőre sikerülnek, hiszen a fülünk a káoszban is mindig a kézzel fogható kapaszkodókat keresi, a disszonáns hangok összessége ritkán nyújt bármiféle élvezetet. Vannak ennek a vonalnak igazán nagy mesterei és akad […]
A babonák szerint a 13 egy szerencsétlen szám, mégis ez alatt a szám alatt hoztam néhány olyan rövidebb lemezt, hogy remélhetőleg leteszi a haját tőle a Kedves Olvasó. Itthon nem sok powerviolance banda van, viszont ezek közül az egyik a Haramia. Akik prezentálnak nekünk 18 perc piszok gyors, piszok mocskos csörömpölést. A bepakolt politikai és […]
Fémforgács metal webzine
