Giovanni A. Vigliotti szándékai mindenki számára egyértelműek és megkérdőjelezhetetlenek saját, Somnent nevű projektjét illetően: szívveréshez simuló, bánat fűtötte melodikus death/doom metalt kíván játszani már évek óta. Olyat, ami kifejezi a mindennapok okozta sérelmeket, fájdalmakat és a hiábavalóság érzetét. Ezzel próbálkozott már 2015-ben, Eventide című EP-jén, majd első nagylemezén 2017-ben, immár Sojourn címmel. Annak idején híreztünk […]
A metal zenei világ manapság kifejezetten ki van éhezve az újdonságokra, a friss ötletekre és kísérletekre. Ugyanakkor nem hajlandó teljes mértékben lemondani a befogadhatóságról és a szórakoztató jellegről sem. A kettősség miatt nem is egyszerű igazán erős anyagot készíteni. Véleményem szerint (és ez jellemzően az év végi listázásomat is rendesen befolyásolni szokta) évente alig kapunk […]
Érdekes kihívás olyan zenekarról írni, amivel már foglalkozott az ember, hiszen itt már nem tölthetem fel a sorokat a zenekar születésével, alakulásával, mivel ezket már korábban lejegyeztem. Legutóbb 2018-ban írtam például a Hooded Menace ötödik, Ossuarium Silhouettes Unhallowed című korongjáról, ahol alaposan körbejártam azokat a tényezőket, amiknek az albumot köszönhettük. Ott egy stabillá vált, megbíznató […]
A finn Cataleptic zenekarral még nem találkoztam. Ami azért furcsa, mert death/doom metalban utaznak és ez az egyik kedvenc vonalam. A 2003-ban alakult csapat mégsem véletlenül maradt ki, mivel igencsak hosszú éveket képesek eltölteni bármiféle kiadvány nélkül. Ennek köszönhető talán, hogy sokan elsiklottunk Strength Within című bemutatkozásuk és a folyatatásban érkező Forward mellett. A hamarosan érkező The Tragedyvel viszont biztosan teszek egy próbát. Két dalt már meg is hallgathatunk…
Nem igazán lehet sokat kideríteni a tavaly indult Vile Rebirth projektről, azt azonban sikerült, hogy az alaszkai Talkeetna városában jött létre és a szintén gyerekcipőben járó November Eve néven futó death metal duó frontemberétől származik. Műfaját illetően a death/doom metal a legkézenfekvőbb, azonban a hamarosan megjelenő bemutatkozó anyag dalainak hosszát megtekintve biztosak lehetünk néhány gyorsabb tételben is. Az In The Eyes Of The Dead október első napjától lesz elérhető, addig pedig hallgassátok meg az enyhén hipnotikus jellegű Damned Is The One dalt. A lemez borítója szintén megérdemel egy említást, igencsak mutatós lesz…
Négy Ophis lemezen vagyok már túl, ami nem a véletlennek köszönhető. A német death/doom csapat ugyanis a kezdetektől kiváló minőségben adagolja a sötétebbnél sötétebb riffeket. Nem várhatunk mást a hamarosan érkező ötödik felvonástól sem, amit Spew Forth Odium címmel kell keresni október végétől. Ugyan a zenekar háza táján történt némi változás (a dobok mögé Ole Fink ült, Floris pedig csatlakozott gitárosként), a dalokat ugyanaz a szerzőpáros jegyzi, akik kezdetektől biztosítanak minket a kompromisszummentes zenéről. A napokban érkezett teasert elhallgatva az sem különösebben hatott alkotóinkra, hogy menet közben kipróbálták magukat az epikus doom vonalon is (Fvneral Fvkk).
Nem nevezhető túl gyakorinak, hogy a szerkesztőségből egy lemezzel ketten is foglalkozunk, az utóbbi tíz évben ez összesen kétszer fordult elő a puszta véletlennek köszönhető módon. Egy ilyen alkalommal találkoztam először a lengyel Suffer Yourself nevével, akik Ectoplasm című albumukat juttatták el hozzám és mint később kiderült, Nagaarum kollégánkhoz is. Mivel a két írás más-más […]
K.T.S. névvel találtam rá a címben említett egyszemélyes projektre, melynek vezetője az igencsak tapasztalt Umberto Poncina (Valgrind, Saturno, Demiurgon, Darisam). Számtalan bandája mellett futotta az idejéből egy kis saját szórakoztatásra is, ami nem lehet más, mint egy indusztriális sludge/doom metal. A kicsit meglepő stíluskeverék ellenére ráadásul igazán szórakoztatóra sikerült a K.T.S. bemutatkozó EP-je, amit most egy nagylemezzel fejelt meg alkotónk. A zenekarnévvel ellentétben a Concealment rövid, de igazán súlyos és hatásos!
Mindig érdekes dolog olyan anyagokba belefutni, melyek kifejezetten egzotikusnak tekinthető közegből érkeznek. Ilyennek tartom a török Makus csapatát is, akik a hazájukban nem épp divatosnak tekinthető gótikus ízű death/doom keveréket hivatottak tovább éltetni. A teljesen frissnek mondható formáció duóként működik: Satandizzy felel a hörgésért és a hangszerekért, Hilal Türker pedig a női éneket szolgáltatja. Témakörnek természetesen marad a magány, bánat és az elszigeteltség. Bemutatkozó, Imprinted című lemezük dalait meghallgathatjátok a youtube berkein belül.
Nem tudhat magáénak túlzottan széles diszkográfiát az Ophthalamia zenekar, de akad egy olyan kiadványuk, amit vétek lenne elfeledni és elég ritkán kerül elő. Ez nem más, mint az A Journey In Darkness, melyen igazán bőséges tárházát találhatjuk a stílusoknak, amiket nagyon jó érzékkel sikerült elegyíteniük. A kiadvány hangzása, hangulata és felfogása természetesen tiszta 90-es évek, […]
