Tag: death/doom metal

Dream Unending – Song Of Salvation (2022)

Egykori kollégám, barátom, viribusunitis vevő volt a hirtelen agymenéseimre, mint például amikor egy héten át hoztunk cikkeket old school death metal bandákról, melyekhez ő valami remek underground demót dobott kiegészítésként. Néha elképzelésem se volt róla, hogy ezeket honnan bányászta elő (volt, ahol a nézettség nem érte el a 100-at a videómegosztón). Ebben nagyon hasonlít a […]

Ember Sun – Eleusis (2022)

Egykori kollégám, barátom, viribusunitis vevő volt a hirtelen agymenéseimre, mint például amikor egy héten át hoztunk cikkeket old school death metal bandákról, melyekhez ő valami remek underground demót dobott kiegészítésként. Néha elképzelésem se volt róla, hogy ezeket honnan bányászta elő (volt, ahol a nézettség nem érte el a 100-at a videómegosztón). Ebben nagyon hasonlított a […]

Eradicate – Demise Towards The Dasein [demo] (2022)

Azok, akik ismernek tudják nagyon jól, de ezután az írás után már az Olvasónak is nyilvánvaló tény lesz ez az állítás. Mégpedig az, hogy én majd megveszek a demokért. Imádom a demokat és mindent, amit reprezentálnak. Átjárja őket az izgalom, a nyers erő.  Na és persze az ötletek végtelen tárháza végre fizikai formátumot kaphat. Egy […]

Cadaver Shrine – Közelít az alvilág szüleménye

Maurice de Jong egy nagyon elfoglalt ember, íme csak pár projektjei közül: Gnaw Their Tongues, De Magia Veterum, Cloak of Altering, Hagetisse, Golden Ashes. És ez nem is az összes…mindehhez hozzáadhatjuk a death/doom metalban utazó Cadaver Shrine nevűt is. Nincs már túl messze a debütálás: február 10-én jelenik meg a Benighted Desecration a Chaos records gondozásában. Új dalt is hallhatunk a korongról, íme itt az And Death Crawls:

Cadaver Shrine – Benighted Desecration

(Chaos Records)

1. The Reverberation
2. And Death Crawls
3. Dragged Away
4. The Black Door
5. Tongues Spread
6. Benighted Desecration
7. Faceless Abomination
8. The Shattered Corpse

Gosudar / Malignant Altar – Split [EP] (2022)

Rég volt már amolyan igazi, mállott koporsó szagú, belső szervektől bűzlő, zombiként letámadó régi sulis death metal ezen kiváló oldal hasábjain. Ezen márpedig változtatni kell, mert akármennyire is úgy tűnhet, hogy alábbhagy ennek az utóbbi 10 évben felkapott irányvonalnak a tündöklése, mindig kap egy olyan vérátömlesztést megüszkösödött ereibe, amivel új életerőt kap a régi sulis […]

Cryptae – Tulipános death/doom

Második albumával jelentkezik a holland death/doom színtér egyik új reménysége, a Cryptae. Két évvel ezelőtti debütálásuk óta tovább fejlesztették tonnás súlyú riffjeiket és erről november 18 óta mi magunk is meggyőződhetünk. A Capsule a Sentient Ruin Laboratories által kerül a lejátszónkba.

Graceless – Chants From Purgatory (2022)

2020-ban írtam egy magasztaló cikket a holland Graceless második, igencsak erősre sikeredett nagylemezéről és valahogy nem számítottam arra, hogy a Where Vultures Know Your Name ilyen gyorsan folytatást fog kapni. Arra pedig végképp nem, hogy a mindössze hat éve létező csapat a folytatásban jóval feljebb helyezi azt a bizonyos lécet, pedig már akkoriban is kijárt […]

Mother of Graves – Where the Shadows Adorn (2022)

Szerkesztő társaim előtt sem rejtettem véka alá a véleményemet: az idei év egyik legerősebb promóciós csomagja érkezett meg az utóbbi hetekben. Ez azért ilyen nagy szám, mert 2022-tőt lassan ébredő, vánszorgó évként fogom nyilvántartani zene szempontjából, ami ugyan hozott pár komolyabb, izgalmasabb kiadványt, de összességében nem hozott olyan lemezt, amiről azt mondhatnám, hogy évek múlva […]

Vacuous – Dreams of Dysphoria (2022)

A 2020-ban alakult Vacuous egyike az új vérvonalbeli brit death metal bandáknak, akiket elkapott a régi idők szelleme és a szigetországra jellemző halálfémet kezdtek játszani. A Cruciamentum, Grave Miasma vagy a Vacivus hallatán talán jól betudjuk lőni azt, hogy melyik parcellánál keressük a Vacuous elhagyatott, málladozó sírboltját. De ha hallottuk a megalakulásuk évében kiadott demot […]

Phobophilic – Enveloping Absurdity (2022)

Nagyon hosszú utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki igazán mindenevő, ínyenc metal kedvelő legyen. Ez nem felvágás, büszkélkedés részemről, hanem egyszerű felismerés, hogy nem olyan könnyű dolog eljutni a Kacsamesék főcímzenéjétől a Skepticism legjobb lemezeihez. Évek, évtizedek kellenek és folyamatos lelkesedés, kíváncsiság, ami vagy van, vagy nincs. Simán besokallhat a hallgató, vagy leragadhat egy adott […]

Lubomyr Melnyk
február 04.