Tag: funeral doom metal

Miscarriage – Imminent Horror (2019)

Hosszú évek óta alvászavarban szenvedem, így nem egyszer kötök ki a fürdőkádban hajnali 3 körül és gondolkodóba esem. Tényleg nincs már új a nap alatt metal téren? Már csak a különböző stílusok kombinálgatása maradt nekünk? Csak akkor előremutató valami, ha az adott banda egy rozsdás pengével egy elegáns mozdulattal vágja le a heréit a zenének […]

Wraithstorm – Unseen & Unfound (2022)

Kétség kívül a pandémiás torzszülöttek sokaságát gazdagítja az amerikai Wratihstorm projekt, mely egymástól távoli tagállamok szülötteit fogta össze az alkotási folyamat során. Az idén alakult formáció rutinos tagjainak köszönhetően nem egy demóval, hanem egy komplett nagylemezzel rukkoltak elő. Különösebb jártassággal sem vádolhatjuk őket a lassú zenék világában, hiszen a legtöbben power/thrash és heavy metal csapatokat […]

Thorns Of Grief – Anthems To My Remains (2019)

Szerkesztőségünk már jó ideje ápol kapcsolatot a Satanath kiadóval, ami egyszerűen imádja Európa nyugati részének fémtermését magába szippantani és továbbhinteni a nagyvilágba. Mennyiségileg fenomenális, minőségileg viszont nem túl válogatós azonban ez a gépezet, épp ezért van az, hogy amikor tőlük kiadványokat kapunk, akkor úgy érezzük magunkat, mintha egy hanglemez cunami söpörne végig rajtunk, de ebből […]

Qaalm – Resilience & Despair (2022)

2017-ben két amerikai veterán összefutott egy közös koncerten, ahol egymás produkcióját méltatták, majd ahogy az lenni szokott, néhány guriga sör elfogyasztása után közös projektben kezdtek el gondolkodni. Az egyik Pete Majors énekes volt, aki a Dargar fedélzetén próbálja rengeteg zaj bevezetésével bővíteni a black metal repertoárját, valamint a Harassor berkeiben teszi ugyanezt a hardcore és […]

Vouna – Atropos (2021)

Közeledünk az év végéhez, ideje számot vetni az esztendő eseményeiről. Sajnos ez az év sem vonul be minden idők legvidámabbjai közé (ha akad olyan), egyesek szívében, akik komolyabb veszteségeket szenvedtek, minden bizonnyal nyomot hagy. A fájdalom, a szomorúság könnyedén letaglózhat, eltántoríthat minket a folytatástól, pont ezért tartom fontosnak, hogy mindezt akár tudatosan is megtanuljuk megélni, […]

Pantheist – Closer To God (2021)

Ha funeral doom komolyabb zenekarait sorolják fel, gyakran megfeledkeznek a belga Pantheist zenekarról, projektről, ami nem a minőségnek, sokkal inkább a csendes megjelenéseknek és a hosszú szüneteknek köszönhető. Pedig a csapat vezére, Kostas Panagiotou a műfaj egyik megkerülhetetlen alakja, aki sajátos billentyűjátékával számtalan lemezen bizonyította már tehetségét (Towards Atlantis Lights, Clouds, Wijlen Wij, Aphonic Threnody). […]

Eurynome – Obsequies (2020)

Valamikor az ezredforduló után pár évvel kaptam rá a funeral doom ízére, bár ez kimerült néhány alkotásban (Skepticism, Evoken lemezek főleg) és sokáig nem is láttam nagy fantáziát a műfajban, vagy nem éreztem különösebb ingert arra, hogy mélyebben beleássam magam (épp egy komolyabb progresszív metal és folk metal hullámon estem át akkoriban). Aztán fokozatosan rájöttem, […]

Skepticism – Companion (2021)

Nagyon mélyen a homokba kellett dugnia a fejét annak, aki az extrém zenék világában szörfölve nem találkozott még a finn Skepticism zenekarral, akik már nevükben is elbűvöltek első találkozásunkkor. A csapatra ráfoghatnánk, hogy egy funeral doom zenekar, de sokkal pontosabb a meghatározás, ha „a funeral doom” kifejezést használjuk. A Thergothon mellett műfajteremtőnek nevezhetjük őket, ráadásul […]

Funeral Chasm – Omniversal Existence (2021)

Danny Woe nagyon ragaszkodik a funeral doom műfajához, főleg azután, hogy elég sok időt eltöltött az időközben földbe állt Woebegone Obscuredben, ami az elmúlt évtizded legjelentősebb dán csapata volt a stílust illetően néhány jó és néhány felejthető albummal. Danny mellette a hozzám jóval közelebb álló Altar Of Oblivion nevű epikus doom csapatban is régóta tagnak […]

Aphonic Threnody – The All Consuming Void (2021)

A valahol a death/doom-funeral doom határain szlalomozó Aphonic Threnody a stílusban megszokott átlag 5-7 éves ciklusokhoz képest igen termékeny együttesnek számít. 2012-es megalakulása óta egy EP-t, négy studióalbumot, és 3 split lemezt is letettek az asztalra. A 2013-as First Funeral és a következő évben megjelent When death comes személyes kedvenceim. Pár éve 2017 környékén amikor […]

Roading 2020s Tour
június 27.
Piratefest Budapest
július 03.