Tag: funeral doom metal

Tranqvillitas Maris – The Longing (2011)

Amíg körülöttünk a bolygók, csillagok évmilliókban, milliárdokban számolgatják a maguk részére kikanyarított időszeletkét, addig nekünk, földlakóknak jóval kevesebb jutott belőle. Gondoljatok csak bele, már 14 éve, hogy megjelent az Ahab zseniális tengeri magányossága, a The Call of the Wretched Sea, ami a német hordát egyetlen jól irányzott seggberúgással odarepítette a Skepticism, Evoken, Esoteric trió környékére, […]

Aura Hiemis – fiVe (2013)

Az itthon töltött elmúlt hetekben megnőtt az igényem egy igazán befordulós, elmélkedős, ugyanakkor belevaló funeral doom, death/doom kiadványra, azonban rá kellett jönnöm, hogy eddig 2020 nem túl meggyőző ezen a területen. Persze odébb van még az ősz és a tél, a műfaj igazi csúcsidőszaka, de azért igazán becsoroghatna már az ajtó alatt valami idegborzoló, nyugtalanító […]

Drown – Subaqueous (2020)

Ki ne ismerné azt az érzést, amikor egy sűrű, fárasztó nap után másra már nem vágyik, mint egy kis pihentető, magába temető funeral doomra. Ilyen eshetőségre illik bekészíteni magunknak valami igazi különlegességet, legyen szó régi klasszikusról, vagy az új generációt képviselő kiadványról. Jómagam mostanság a múltba tekingettem a legtöbbet, ami nem azért van, hogy pótoljam […]

Profetus – The Sadness Of Time Passing (2019)

Tény, hogy még kisfiúként örültem a fityegőmnek a homokozóban és a menő uzsidobozom korosztályom általi véleménynyilvánítása aranyozta be a napjaimat a 90-es évek első felében, ma már teljesen más szemmel tudok tekinteni erre az időszakra. Visszamenőleg kezdtem el felfedezni a zenei sokrétűségét, akárcsak a korábbi évtizedeknek és itt akadtam rá az egyik legbensőségesebb, ugyanakkor legkeményebb […]

Urza – meglepően szelíd szörnyeteg

 Elég gyorsan a Solitude Productions karjaiban landolt a német Urza csapata, akiknek funeral doomjára nagyon kíváncsi voltam Path Of Tombs című ízelítőjük után. A brutális death, black metal csapatokból verbuválódott bandatagok ugyanis hátterükkel ellentétben meglehetősen finoman, érzéssel adagolták benne a végzet dallamait. A The Omnipresence Of Loss című teljes anyag sem fog csalódást okozni a műfaj kedvelőinek, amit meghallgathattok elejétől a végéig. 

The Omnipresence of Loss by URZA

Sinister Downfall – Eremozoic – 2018

    Minden műfajra igaz, hogy lehet gyengét, átlagosat és igazán egyedit, mondhatni maradandót alkotni. Ezeknek a kategóriáknak a megítétlése azonban többnyire szubjektív, de akárcsak a Legyen Ön Is Milliomos játékban, itt sem árt valamelyest hallgatni a közönség által megszavazott bizalomra. Ez egyszerűen annyit tesz, hogy az a lemez, amit 10-20 ember már pozitívnak értékelt, […]

Fordomth – I.N.D.N.S.L. – 2018

    Joris-Karl Huysmans francia író az 1800-as évek második felének jelentős alkotója, akinek legismertebb, magyar nyelvre is lefordítótt regénye A különc címre hallgat. Főszereplője egy hiányt semmiben sem szenvedő herceg, aki úgy akarja megélni a valóságot, hogy attól teljes mértékben eltávolodik. A társadalomtól elvonulva fokoz fel mindent, amit ember érzékelni képes, legyen az ragyogás, […]

Quercus – méretes kóstoló

 Majd negyed órás ízelítőt tett közzé a cseh Quercus zenekar jövő év elején érkező negyedik nagylemezéből. A lemez címadójaként is feltüntetett Verferum hossza azonban nem meglepő, ha tisztában vagyunk azzal, hogy funeral doom metalban utazik a csapat. Utoljára a hangpróbán is jól szereplő Heart With Bread esetében hívtuk fel rá a figyelmeteket, úgyhogy érdemes várni az orgonával bátran bánó brigád új produkcióját. 

Verferum by Quercus

Sorrowful Land – I Remember – 2018

    2016-ban farrrkas kollégám megjegyezte, hogy a tavasz közepére időzített Sorrowful Land bemutatkozás őszt varázsolt a szobájába, úgyhogy némiképp előnyben részesülök a folytatást illetően, mivel ennél ősziesebb idő már biztosan nem lesz. November derekán, miközben a tél már be-be kukucskál a kulcslyukon, érkezett meg hozzám az új Solitude Productions szeretetcsomag, támogatva az ilyen időben […]

HellLight – As We Slowly Fade – 2018

   A brazil HellLight lemezeivel már számtalanszor összehozott a sors, közös búslakodásaink alkalmával pedig két kritikát is kihantoltunk lelkem mélyéről. Így született írás a nem túl ötletes címmel megáldott Funeral Doom (2008) és No God Above, No Devil Below (2013) kiadványokról, de meghallgatás nélkül nem tudtam elmenni a monumentális terjedelmű …And Then, The Light Of […]

augusztus 16.,
augusztus 26.,