Közeledünk az év végéhez, ideje számot vetni az esztendő eseményeiről. Sajnos ez az év sem vonul be minden idők legvidámabbjai közé (ha akad olyan), egyesek szívében, akik komolyabb veszteségeket szenvedtek, minden bizonnyal nyomot hagy. A fájdalom, a szomorúság könnyedén letaglózhat, eltántoríthat minket a folytatástól, pont ezért tartom fontosnak, hogy mindezt akár tudatosan is megtanuljuk megélni, […]
Ha funeral doom komolyabb zenekarait sorolják fel, gyakran megfeledkeznek a belga Pantheist zenekarról, projektről, ami nem a minőségnek, sokkal inkább a csendes megjelenéseknek és a hosszú szüneteknek köszönhető. Pedig a csapat vezére, Kostas Panagiotou a műfaj egyik megkerülhetetlen alakja, aki sajátos billentyűjátékával számtalan lemezen bizonyította már tehetségét (Towards Atlantis Lights, Clouds, Wijlen Wij, Aphonic Threnody). […]
Valamikor az ezredforduló után pár évvel kaptam rá a funeral doom ízére, bár ez kimerült néhány alkotásban (Skepticism, Evoken lemezek főleg) és sokáig nem is láttam nagy fantáziát a műfajban, vagy nem éreztem különösebb ingert arra, hogy mélyebben beleássam magam (épp egy komolyabb progresszív metal és folk metal hullámon estem át akkoriban). Aztán fokozatosan rájöttem, […]
Nagyon mélyen a homokba kellett dugnia a fejét annak, aki az extrém zenék világában szörfölve nem találkozott még a finn Skepticism zenekarral, akik már nevükben is elbűvöltek első találkozásunkkor. A csapatra ráfoghatnánk, hogy egy funeral doom zenekar, de sokkal pontosabb a meghatározás, ha „a funeral doom” kifejezést használjuk. A Thergothon mellett műfajteremtőnek nevezhetjük őket, ráadásul […]
Danny Woe nagyon ragaszkodik a funeral doom műfajához, főleg azután, hogy elég sok időt eltöltött az időközben földbe állt Woebegone Obscuredben, ami az elmúlt évtizded legjelentősebb dán csapata volt a stílust illetően néhány jó és néhány felejthető albummal. Danny mellette a hozzám jóval közelebb álló Altar Of Oblivion nevű epikus doom csapatban is régóta tagnak […]
A valahol a death/doom-funeral doom határain szlalomozó Aphonic Threnody a stílusban megszokott átlag 5-7 éves ciklusokhoz képest igen termékeny együttesnek számít. 2012-es megalakulása óta egy EP-t, négy studióalbumot, és 3 split lemezt is letettek az asztalra. A 2013-as First Funeral és a következő évben megjelent When death comes személyes kedvenceim. Pár éve 2017 környékén amikor […]
Ugyan idén eddig nem voltunk különösebben elkényeztetve kiemelkedő doom metal anyagokkal, az elkövetkező napokban lehetséges, hogy páran a pokolba fognak kívánni vele. Ennek magyarázata egyszerű: a promós fiókomban landolt az új HellLight lemez, ami “felszította bennem a tüzet” és ennek köszönhetően nekiugrottam (többek között) a brazil horda és az amerikai Chalice Of Suffering nevű brigád […]
Ángel Chicote gitáros, énekes, mindenes már régóta keresi a helyét a spanyol underground berkeiben: vicsorogva csápolt a Mass Burial death metaljára, szociális problémákat boncolt grindcore aláfestéssel az Authority Crisis nevű csapatban, de legtovább eddig a lassan, de biztosan fejlődő death/doom metalt játszó Graveyard Of Soulsban találta meg a helyét, ahol régi barátjával, Raúl Weaverrel karöltve […]
A brazil HellLight nem egy hírhedt funeral doom monstrum annak ellenére, hogy a gyökerei egészen 1996-ig nyúlnak vissza. Néhány lemeze és kezdeti minősége okán ezt nem csodálom, azonban azon kevés zenekarok közé tartozik, melyeknek első pillanattól kezdve követem a munkásságát és igazoltan hatalmas ugrásokat voltak képesek megtenni albumról albumra, bár ezek a maguk módján önmagukban […]
Ma már egyáltalán nem számít különlegességnek, ha a világ egzotikusnak számító szegletéből rukkolnak elő olyan produkcióval, mely méltó helyet foglal el az adott stílus anyaországának számító, neves képviselői mellett. Azonban, ha a régi vágású rajongó biztosra akar menni, akkor olyan országok fémjelzésével ellátott zenekarok után kutat, ami az adott irányzatára nézve, szinte biztosan garantáltja a […]
