Tag: death metal

Wilderun – Veil Of Imagination (2019)

Örökös, visszatérő dilemma és probléma a pontszámok kiosztásánál számomra az eredetiség kérdése. Nem egyszerű feladat manapság bármi eredetit nyújtani a fémzenék keretén belül, így marad a minőség, amit viszont nagyon oda kell pakolni ahhoz, hogy valaki meg tudjon győzni afelől, hogy a produkcióját akár évek múlva is előveszem. A szokásosnál is többet agyaltam így év […]

No Raza – negyedik csapás

A kolumbiai death metal veterán No Raza nem a sorozatban legyártott lemezek híve, abban biztosak lehetünk. Az 1997-ben alakult banda ugyanis most jelentette be negyedik nagylemezét Transcending Material Sins címmel. Ez a kiadvány sem a napokban, hanem 2020 márciusában várható hivatalosan, addig viszont ízelítőnek közzétették az album nyitó dalát On the Verge of Dying Out címmel. A tétel alapján egy ezredforduló környékén népszerű, sok szaggatással tarkított death lemezt kapunk, aminek hallgatása közben egyértelműen a Fear Factory neve ugrott be kapcsolódási pontként.

Arsis – A Celebration Of Guilt (2004)

Még javában dúlt a melodikus death metal aranykora, amikor az északi vonalhoz becsatlakozott egy közel ismeretlen zenekar, az amerikai Arsis. Persze most lehet felhorkanni, hogy egy alapvetően skandináv vonalba ne trollkodjanak már bele a jenkik, de ettől függetlenül sem tudom magamban tartani azt a megjegyzést, hogy 2004-ben bizony teljes magabiztossággal ült rá a mezőnyre és […]

Cattle Decapitation – Death Atlas (2019)

Hosszú utat járt már be az amerikai Cattle Decapitation bandája, akik kezdetben rendhagyó ideológiájukkal hívták fel magukra a figyelmet. Embergyűlölet és agresszió fűtötte eddigi 7 nagylemezüket, amit 1996-os megalakulásuk óta sikerült összehozniuk. Véleményem szerint előbb érkezett a hype és az underground sikerek, mint a tényleges zenei koncepció, de ma már ezt sem vethetjük a szemükre. […]

Runemagick – Into Desolate Realms (2019)

2018 nyarán adhattam hírt és írhattam kritikát a 90-es évek egyik legalábecsültebb, mégis szép lassan az elitbe szivárgó csapatáról, melyet a göteborgi zenei pezsgés élő legendái tartanak a mai napig a színtéren. Azért volt különleges a Runemagick Evoked From Abysmal Sleep lemeze, mert az addig szinte menetrendszerűen, 1998-tól évente új anyaggal érkező csapat hosszabb szünetet […]

The Bleeding – Morbid Prophecy (2019)

Nem ünneplek halloweent, de most kiengedtem a szellemet a palackból… Minden nap egy lépéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy igazán vén rókának tekinthessem magamat. Persze ez relatív dolog, mert ha meghallom a húszas éveikben lévő, friss csapatok zenéjét, akkor igazán érzem a kor előre haladását, ha viszont mindezt a magam 34 évével bemondom egy negyvenesnek, esetleg […]

Cenotafio – Larvae Tedeum Teratos (2019)

Vannak lemezek, melyeken kitűnő, nagy múltnak és tekintélynek örvendő zenészek játékát hallhatjuk sokadszor, valamint olyanok, amiken fiatal tehetségek próbálják meg felvenni velük a versenyt, a frissességet illetően egyébként gyakran teljes sikerességgel. Ezen túl pedig van egy réteg, ami mélyen megbújik a metal hullámok alatt és inkább a sötétben marad. Ennek az oka gyakran a minőség […]

Needless – Heresy – 2019

         Nem én vagyok a niklai remete, de a forgács szerkesztőségének azt a kis szeletkéjét erősítem, akik nem egy-egy nagyárosban, esetleg annak közvetlen vonzáskörzetében élik hétköznapjaikat. Ezért van az, hogy egy cikk után nekiindulok, hogy átsétáljak a falu másik végébe, hátha még nyitva találom a vegyesboltot, később pedig azon bosszankodom, hogy mennyi […]

The Last Knell – Præterhuman (The Spectrum of Aphelion) – 2019

    Nem olyan rég egy hozzászólásban hiányoltam az igazi mélységgel, zsigeri sötétséggel rendelkező anyagokat, aztán szokás szerint több olyan cuccba is beleszaladtam, amitől aztán sikerült fél lábbal a lelkek temetőjének humuszban gazdag talajába süppednem. Ha már itt a kollégák nosztalgiáznak a kritikákat illetőleg, gondoltam legyen akkor a mai ajánlatom egy nagyon friss anyag, aminek […]

Witch Vomit – morbid esszencia

 

2017-re egy brutális, kegyetlen EP-t ígért a portlandi Witch Vomit és le is szállított egy death/grind aprítást azoknak, akik rákaptak az ízére a debütálásuk után (A Scream From The Tomb Below, 2016). A folytatás azonban várattatott magára a zene lendületének ellenében, de ami késik, ugyebár nem múlik. A csapat a nyár végére kíván még egy adrenalin bombát belengetni a death fanok számára, ami augusztus 30-án érkezik majd Buried Deep In A Bottomless Grave címmel. Erről hallgathatjuk meg a bizalomgerjesztő Dripping Tombs dalt. 

január 22.,
január 29.,