Tag: epikus doom metal

Algos – Upon The Rivers Of Night (2023)

Finoman szólva sem kell túl sokat görgetnem, ha 2023 epikus doom metal kiadványainak listájának böngészésére támad kedvem. Az esztendő a jól bejáratott címek (Isole, Sorcerer) játszótere volt, amelyek mellett csak elvétve lehetett új produkciókkal találkozni. Ilyen volt a Metallus és a Nine Altars, melynek előzetesei sokkal többet ígértek annál, amit végül meghallgathattunk. Az ilyen ingerszegény […]

Tovább »

BlackFlow – Seeds Of Downfall (2023)

A chilei BlackFlow zenekar nem sorolható a túlzottan kapkodó bandák közé, hiszen még valamikor 2014 tájékán álltak össze a közös zenélés örömének megtapasztalása végett. Első EP-jükre négy évet kellett várni, legutóbb pedig néhány single adott életjelet róluk. Nem csoda, hogy még sosem hallottam róluk, de abban megintcsak biztos vagyok, hogy feltétlenül követni fogom őket, ha […]

Tovább »

Godthrymm – Distortions (2023)

2020-ban, bemutatkozásának megjelenésekor igen sokat méltattam az angol Godthrymm zenekar munkásságát, akik a klasszikus, hagyományos epikus doomot hozták vissza kifejezetten depresszív, mégis frissnek ható módon. Ez bizony nem egy egyszerű feladat, de ha a projekt mögött álló zenészeket vesszük górcső alá, akkor nyomban tisztában leszünk vele, hogy a megfelelő kezek fogták le a megfelelő húrokat. […]

Tovább »

Altar of Oblivion – Új gyászmisék

Számos kislemez, három album, egy élő felvétel és névszerzés az epic doom műfaján belül. Eddig ez a mérlege a 2003-ban alakult dánok, az Altar of Oblivion-nak. Most úgy érzik, hogy nem rég kiadott új EP-jükkel lezárhatnak egy fejezetet. Burning Memories címet viselő EP-jükön öt újabb gyászmisével öt új dallal örvendeztették meg táborukat, ami egyfajta bemelegítésképpen szolgál a jövőre megjelenő új lemezükhöz.

Grief Collector – In Times Of Woe (2023)

Robert Lowe szerintem a világ egyik legnagyobb metal torka, aki a Solitude Aeturnusban járatta csúcsra sajátos stílusát, majd másodvirágzását élte a szintén visszatérő Candlemassban. Hogy annak idején mi váltotta ki közte és a banda között a kenyértörést, azt nem tudom pontosan, panasz volt mindkét oldalról, de sajnálatos tény, hogy sem a zenekar, sem az énekes […]

Tovább »

Crimson Dawn – It Came From The Stars (2023)

Az egyik legnehezebb kihívásnak tartom azt, amikor egy zenekarral újra és újra találkozok, mert egyre nehezebb kitölteni velük egy cikket. Persze már ezt is leírtam máshol, más csapatokkal kapcsolatban… De ez az én problémám, amit mindenképp meg akarok ugrani, mert az olasz Crimson Dawn megérdemli az írást, főleg, hogy eszükbe jutottam és bőséggel a megjelenés […]

Tovább »

Isole – Anesidora (2023)

Egyesek kupiba mennek, mások félhalottra isszák magukat a legénybúcsújukon, nekem egy vidám, sörözgetős, éjszakai horgászós este jutott ki a testvéremmel és egy gyerekkori barátunkkal. Ez elég visszafogottnak hangzik, az viszont visszagondolva arra a kellemes estére még nekem is furának fest, hogy a nádas susogását, a víz csobogását nem fesztivál metallal, hanem az Isole akkori korongjával, […]

Tovább »

Cromlech – Visszatérés fényes páncéban

A kanadai Cromlech zenekart (ami hivatalosan 2011 óta létezik), biztosan nem vádolhatjuk meg azzal, hogy aláfeküdtek volna a tömegtermelés elvárásainak. Ugyan apróbb kiadványokkal „ütötték a vasat” az elmúlt években is, ténylegesen csak 2013-ban mutatták meg képességeiket első és máig egyetlen nagylemezükön (Ave Mortis). Pedig bőven akad potenciál a csapatban; epikus heavy/doom metaljukat a régi Solstice, Scald páros inspirációja által hozták létre és elég sok rajongóra leltek. A késlekedésnek nagy eséllyel az is okozója lehetett, hogy a zenészek többsége Into Oblivion névvel egy másik, extrémebb projekten is dolozott az évek alatt. Ideje volt tehát már a folytatásnak, amiről már el is kezdtek csepegni a hírek. Új nagylemezük Ascent Of Kings címmel érkezik majd március elején és úgy néz ki, ezúttal sem bízzák a véletlenre a dolgokat. A bőven órás játékidő fölé nyúló kiadványon monumentális meséket fogunk hallani a sötét fantasy és a mitológia egyvelegéből. Az első közzétett dalukat Born With Sword In Hand címmel már meg is hallgathatjátok.

Silent Hill – Silent Hill (2008)

Nagyon nem egyszerű feladat megkülönböztetni az undergroundot a fő sodortól egy olyan világban, médiaközegben, ahol alapvetően káromlásnak minősül a fémzene kifejezés, legyen szó akár egy dögösebb hard rock kiadványról. Épp ezért általában nem is igazán szeretem műfajhoz kötni ezt a kifejezést, inkább a sokszor érdemtelen ismeretlenséget, visszhang nélküliséget tartom valóban mérvadónak. Imádok olyan műfajokkal foglalkozni, […]

Tovább »

The Temple – Of Solitude Triumphant (2022)

Thessaloniki környékén valami furcsa kendert termelhetnek, mert nemcsak belassulnak tőle az emberek, de hirtelenjében doom metal bandát szeretnének alapítani. Elsők között szorgalmaznám a cucc nemzetközi forgalmazását és terejesztését, de sajnos ezen a tájékon sem megy minden zökkenőmentesen. Hogy másképp fogalmazzak: ez a görög vidék a soha be nem tartott ígéretek, az idejekorán földbeállt projektek gyűjtőhelye […]

Tovább »
Depeche Mode Depeche Mode
március 25.