Tag: epikus doom metal

Silent Hill – Silent Hill (2008)

Nagyon nem egyszerű feladat megkülönböztetni az undergroundot a fő sodortól egy olyan világban, médiaközegben, ahol alapvetően káromlásnak minősül a fémzene kifejezés, legyen szó akár egy dögösebb hard rock kiadványról. Épp ezért általában nem is igazán szeretem műfajhoz kötni ezt a kifejezést, inkább a sokszor érdemtelen ismeretlenséget, visszhang nélküliséget tartom valóban mérvadónak. Imádok olyan műfajokkal foglalkozni, […]

The Temple – Of Solitude Triumphant (2022)

Thessaloniki környékén valami furcsa kendert termelhetnek, mert nemcsak belassulnak tőle az emberek, de hirtelenjében doom metal bandát szeretnének alapítani. Elsők között szorgalmaznám a cucc nemzetközi forgalmazását és terejesztését, de sajnos ezen a tájékon sem megy minden zökkenőmentesen. Hogy másképp fogalmazzak: ez a görög vidék a soha be nem tartott ígéretek, az idejekorán földbeállt projektek gyűjtőhelye […]

Marchafunebre – Veil Of Death (2022)

Kijött az új Candlemass lemez, aminek lélektani hatására végre időt szakítottam az általam egyébként régóta várt Marchafunebre bemutatkozó lemezére. Ez a várakozás konkrétan 2010-ben kezdődött, amikor először hallottam meg Fernando Opazo egyszemélyes projektjeként a Hymns Of The Final Holocaust címmel ellátott demót, melyen egészen a svéd banda ’80-as években prezentált hangulatvilágáig repülhettünk vissza néhány nagyszerű […]

Thy Listless Heart – Pilgrims On The Path Of No Return (2022)

Egy igazi debütálásnak lehettek szem és fültanúi most a Forgácson, hiszen egy olyan projektet hoztam el nektek, ami otthon készült, fiókból fiókba kerülve alakult évek, évtizedek alatt, hogy egyszercsak rászabadulhasson a világra. A modernitást itt ugye gyorsan kukázhatjuk, de ez nem is volt soha opció a Thy Listless Heart kapcsán, melyet maga is egy veterán […]

Monasterium – Cold Are The Graves (2022)

Szép lassan, de magabiztosan emelkedik ki az Evangelist mellékprojektjeként indult lengyel Monasterium az átlagos doom metal bandák közül. Megbízhatóan, ismét három év után érkezik a harmadik nagylemezük, amiről úgy sejtettem, hogy az eddigi legjobb lesz, így kifejezetten megörültem neki, amikor felbukkant a promóciós anyagok között. Nem tévedtem, mivel a Michal Strzelecki dalnok által vezetett csapat […]

Samarithan – Tales Of Doom (2022)

A világjárvány alaposan megrendítette a gazdaságokat, az emberi kapcsolatokat és számtalan területen hagyott maga után mély sebet. Ugyanakkor sok helyen hozott létre olyan projekteket, amik nem valószínű, hogy más körülmények között megszülettek volna. Az internet és a gyors kapcsolattartás nemzetközi csapatokat, baráti társaságokat fogott össze egy-egy kedvelt műfaj, zenei kalandozás kedvéért, az otthon töltött idő […]

Elusive God – Trapped In A Future Unknown (2022)

Nem lehet kérdés, hogy Horvátország az ott található egyébként mozgalmas underground élet mellett sem nevezhető egy metal nagyhatalomnak, így külön meglepő volt, hogy az utóbbi évtizedben megjelent, maréknyi doom metal reménység közöl pont itt született meg az egyik legbizalomgerjesztőbb projekt a Candlemass, Solitude Aeternus örökség ápolását tekintve. Ez a csapat nem más, mint a 2018-ban […]

Ærumma – On The Heights Of Despair (2021)

Mindig is vonzottak az egyszemélyes projektek, mert ezeket tartom a leginkább alkalmasnak bizonyos közegben arra, hogy igazán kifejezzenek egy belső konfliktust, érzésvilágot egyéni, művészi módon. Ugyanakkor kétségtelenül akadnak olyan vonalak a zenében, ahol nagyon nehéz megbarátkozni a magányos alkotókkal. Ilyen például a doom metal, a tradicionális, epikus vonalra pedig kifejezetten igaz, hogy nem feltétlenül a […]

Aerumma – a kétségbeesés magaslatán

Epikus doom metalt játszani és zenekart létrehozni nem egyszerű feladat, a francia Cain Marchenoir ennek ellenére nem bandatagként, hanem önállóan hozta létre Aerumma nevű projektjét. Az összesen hat tételt tartalmazó album a műfaj legjellegzetesebb témaköreit járja körül: ilyen a magány, a kívülállóság, kilátástalanság érzése. Cain ezeket kifejezetten társadalomkritikus dalszövegekben teszi, kérdőre vonva jelen korunk minden problémáját. Irodalmi ihletettségnek sincs híján, mivel a lemez inspirálásáért köszönetet mond Cécile Coulon novellistának és Emil Cioran író-filozófusnak.

A zenei alapokért is egymaga felel, valamint a legtöbb hasonló projekt esetében gondot okozó éneket is bevállalta. A dalokat hallgatva egyikkel sincs különösebb probléma, a dalok fogósságát tekintve azért még van hova fejlődni… Érdekes, kellemes anyag az On The Heights Of Despair, ha egy kis szünetet kíván az agyatok, hallgassátok.

Dismal Sleep – Beyond The Veil (2021)

Igazán érdekes underground anyaghoz jutottam hozzá az elmúlt időszakban, méghozzá egyik kedvenc stílusomban, ami az epikus doom metal. Ez a lemez nem más, mint a Dismal Sleep bemutatkozása, melyről nem véletlenül nem hallott még senki… A lemez ugyanis egy kísérlet eredménye, a kíváncsiság szülötte. Megalkotója Typhanos, aki a görög Shub-Niggurath kiadó működtetője, mindemellett pedig egy […]

Lubomyr Melnyk
február 04.