Tag: atmoszférikus black metal

Univorsum – utazás egy belső világegyetembe

Felipe César egymaga hozta létre és üzemelteti Univorsum néven fogant projektjét. A brazil zenész egy single és egy EP után pedig úgy érezte, gyermeke megérett a felnőtté válásra és egy nagylemezzel itt az ideje megtartani a beavítási ceremóniát. Így született meg a közelmúltban a Land Of Death című anyag, amit immár teljes egészében meghallgathattok több csatornán is. A kiadvány egyébként atmoszférikus black metalt takar, amiben előbukkannak kellemes doom metal riffek, de a billentyű is sokszor komolyabb szerephez jut. Egyszerű borítója és ismeretlen jellege ellenére érdemes megpróbálkozni vele.

Paysage d’Hiver – Im Wald (2020)

Bár sok lemezt kedvelek és elismerem minden erényét, ugyanakkor sosem voltam a black metal igazán elkötelezett híve. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretem a műfajt, de nálam ugyanúgy be tud találni egy jól időzített thrash metal, egy lórúgásszerű death metal anyag, vagy akár egy klasszikus hard rock lemez, ha megfelelő hangulatomban kap el. Ennek […]

Mádra – Bittersweet Temptation To Disappear Completely (2019)

2018-ban kellemes meglepetéssel találkoztam a Hangpróbán belül: megismerkedtem a Haenesy nevű depresszív black metalt játszó projekttel. Ugyan a találkozás nem volt elementáris erejű – minden profizmusa ellenére egy átlagosan jó anyagnak tartottam – a nevüket sikerült megjegyeztetniük velem, ami a sok száz átfutó lemez közt bizony már önmagában is egy jó teljesítmény. Bízom benne, hogy […]

Amestigon – Thier (2015)

Gyakran esik meg velem, hogy egy általam ismert és elismert zenekar háza táján kutakodva belefutok egy projektbe, amiről korábban nem hallottam, ám végül olyan hatást gyakorol rám, ami felülír mindent, amit korábban a zenészekről, sőt fő zenekarukról gondoltam. Ez a jelenség zajlott le bennem az osztrák Amestigon esetében is, amit az Abigort és Heidenreichet is […]

Mizmor – Cairn (2019)

     Imádok felfedezni, kutatni, keresni és megismerni olyan dolgokat, melyeket korábban nem tapasztaltam. Sokan várják az épp aktuális kedvenc bandájuk sokadik kiadványát, és hazudnék, ha én nem lennék így, de egy kicsit mindig előrébb járnak nálam a toplistán az olyan anyagok, amikről még sosem hallottam. Ők többször ajándékoznak meg a meglepetés örömével, ha pedig […]

Ode – To The Lucanian Forest – 2018

    Időszámításunk előtt 8-9 évszázaddal a görög népesség egy jelentős része elindult új hazát keresni magának és elmenekülni a városállamok állandó hadakozása miatti veszteségek elől. Hajóikkal a mai Olaszország déli csücskében értek partot, ahol a szintén nem egységes törzsek létrehozták saját kis berendezkedésüket. A görög népesség által lakott területet a rómaiak átfogóan Magna Graecia […]

Illyria – The Carpathian Summit – 2019

    Perth egy gyorsan fejlődő nagyváros Ausztrália nyugati részén, ahol igazi központtá nőtte ki magát az idők során, még sem jutna eszembe egyetlen zenekar sem a hallatán. A közel kétmilliós lakosság pedig bőven kitermelt magának mindenféle stílusban bőszen megmártózó produkciót, azonban a legtöbb onnan érkező hang gyakorlatilag semmivé foszlott az óceánok és kontinensek fölött. […]

Panopticon – The Scars of Man on the Once Nameless Wilderness I-II. – 2018

      Ugyan 2018 áprilisában jelent meg a Panopticon The Scars Of Man ON The Once Nameless című, a sorban hetedik nagylemeze, teljes egészében a téli hónapok folyamán sikerült közel kerülnünk egymáshoz, pedig jó ideje hallgatom. Ennek okai igencsak egyszerűek: először is Austin Lunn (Agnosis, Seidr, Throndt) 2007 óta működő vállalkozását lenyűgözőnek és igencsak termékenynek […]

Sojourner – marad az összefogás

Tovább bővült a nemzetközi összefogással indult Sojourner csapata és ennek nyilvánvaló eredménye a március 15-én megjelenő új nagylemezük is. Az újfent szép borító alá rejtett epikus/atmoszférikus black projekt The Shadowed Road című közelgő produktumáról már egy dalt is meghallgathattok, ez pedig az albumot nyitó Winter’s Slumber. 

<a href=”http://avantgardemusic.bandcamp.com/album/the-shadowed-road”>The Shadowed Road by Sojourner</a>

Se Lusiferin Kannel – rejtélyes zenekar

 Csukják, álarcok, maszkok rejtegetnek előlünk már jó ideje olyan zenészeket, akik a titokzatosság látszatát igyekeznek kelteni bennünk. Egy-két banda ezt már igazán csúcsra tudja járatni azzal, hogy az ég világon semmilyen információt nem közöl magáról, megkeserítve ezzel a mi dolgunkat. Ilyen a finn Se Lusiferin Kannel, mely monumentális, black metalra emlékeztető dalokban gondolkodva készítette el bemutatkozó nagylemezét. A tél még ugyan messze van, de azért a hosszú séták idejére bezsebelhetjük az anyagot. 

Valtakunta by Se Lusiferin Kannel

123
október 02.,
október 02.,
október 03.,
október 08.,