Sokan leírtuk már itt a Fémforgácson is, hogy milyen sokszínű, erőtől duzzadó és minőségi zenék jönnek a kelet-európai régióból. Szinte kivétel nélkül maradandó alkotások, amelyek gyakran az extrém metál kimértebb, lassan hömpölygő közegéből táplálkoznak. Egy Amber Tears, Morningside vagy a Raventale név sokak számára jelent igazi érzelmekkel átitatott, igényesen hangszerelt, mai hangzással megtámogatott death/doom […]
Tovább »
Szeretném előre leszegezni, hogy szeretem a Kreator-t. Különösen a Terrible, Extreme és a Coma, valamint az utóbbi néhány év kiadványai állnak közel hozzám. Szeretem azokat a zenekarokat is, akik velük együtt elindítói voltak a nagy germán thrash érának és húsz, huszonöt éve nyomják kisebb – nagyobb megszakítással ezt a megunhatatlan zenét. Továbbá mindig szívesen hallgatom […]
Tovább »A zseniális kanadai énekesnő Loreena Mckennitt október folyamán új – részben gyűjteményes – albummal jelentkezett. A lemezen 13 dal kapott helyett, – melyek közül öt az 1995-ös A Winter Garden ep-n is megtalálható, természetesen újrafelvéve – és továbbra is saját promóciós cége a Quinlan Road gondozásában jelent meg. A zenei irány most talán még erősebben kelta/folkos hangulatú, kevesebb világzenei hatással, tehát egyfajta visszatekintés a korai anyagok felé. A felvételek Peter Gabriel London-közeli stúdiójában, a Real Worldben zajlottak.
Első találkozásom a bandával a 90-es évek legelejére tehető, amikor is valamelyik zenebolt kínálatában belefutottam az együttes – vélhetően – szürkeimportból származó, No Place for Disgrace című lemezébe. Annyit tudtam róluk előzetesen, hogy tőlük nyúlta le annak idején a Metallica Jason Newsted-et valamint azt, hogy thrashben utaznak, amit akkoriban nagyon komáltam. Később beszereztem az összes […]
Tovább »
A Shiva in Exile annak a Stefan Hertrichnek a projectje, akit korábban olyan bandákból ismerhettünk, mint páldául a Darkseed vagy a Betray My Secrets. Ennek a zenei kisérletnek semmi köze nincs a metálhoz, inkább a halhatatlan Dead Can Dance által kijelölt ösvényan halad a maga sejtelmesen lenyűgöző, varázslatos módján. Az első anyaguk Ethnic címen jelent meg 2003-ban, majd öt év szünet után idén a Nour.
Ezen az albumon vendégzenészek sokasága játszik, többnyire autentikus népi hangszereken. (balaban, duduk,douhola, bendir, darbuka, stb) A vokális teljesítmény a szent-pétervári Yana Veva énekesnőt dícséri. A felvételek jórészt a Helion Studioban, Münchenben készültek. Izlések felett álló zenei csoda. Ne hagyd ki!
Bizony, kedvenc móvári deaththrashereink sem kapkodnak lemezkészítés ügyében úgy, mintha pl. korsóemelgetésről lenne szó. Nagy kár, mert azon „tömegek” közé tartozom, akik egyenesen falnak minden hangzóanyagot, ami a nevük alatt megjelenik. Lehet, hogy csak én vagyok türelmetlen, de szeretem, ha kedvenc csapataim azért évenként hírt adnak magukról, például új dalok formájában. (Nem hülyeség az EP-k […]
Tovább »
Harmadik albumához érkezett a brit (észak-írországi) Waylander ötösfogata. A kelta folkos motívumokat zenéjébe építő együttes új lemeze június 8-án jelent meg a Listenable Records gondozásában.
Negyedik lemezével jelentkezett a – feröer-szigeteki – viking/progresszív Tyr együttes Land címmel. A Napalm Records gondozásában május 30-án megjelent album hangmérnöki munkái Jacob Hansen stúdiójában folytak. Érdekesség, hogy utolsó dalnak felkerült a Hail to the Hammer is, a 2000-es demoról, természetesen újra feljátszva.
