Tag: ambient

Insect Ark – „Hogyan készült?”-video a doom duó tavalyi munkájáról

A sötét hangulatú pszichedelikus doomot játszó amerikai Insect Ark legénysége úgy döntött, hogy a tavaly megjelentetett The Vanishing című debütáló albumuk rendkívül pozitív fogadtatásának örömére egy amolyan „hogyan készült”-rövidfilmet készítenek az együttműködésről. Az “örömére” ezesetben erős igen erős túláz, tekintettel a sötét mélységek bugyraiban turkáló, a sötétséget kitár kapukon kiengedő muzsikára. A rendkívül életszagú doku-felvétel legalább olyan különös hagulatot áraszt, mint a kéttagú csapat lemeze.

A projektet alkotó Dana Schechter (Swans) és Andy Patterson (ex-SubRosa), így mesélt az ötletről:

Ezt a mindössze nyolc perces mini-dokumentumfilmet a The Vanishing egy éves születésnapjára időzítettem. Elkészítettük a lemezt, a turnét is elkezdtük, és több lépcsőfokot is megjártunk a kettő között… sok-sok munkával. Vért, verítéket és könnyeket hullattunk. Álmatlanul dolgoztunk, jól bepiszkoltuk a kezeinket. Aztán alighogy útnak indultunk, bekopogtatott a COVID és mindenünk darabjaira hullott. Az eltelt időszakban, együtt a világgal, mi sem tudtuk felfogni, milyen jelentősen meg fog változni az életünk. Nagyon intenzív volt hasznosan tölteni még azokat a napokat. Ezzel szemben az elmúlt egy év nagyon absztrakt formát öltött. Míg egyes pillanatok csak elröppennek, mások hosszan itt ragadnak, mint valami ragasztó.

“A lelke mélyén a The Vanishing az ’állandótlanságról’ szól. Nagyon személyes a maga módján. Nem tudjuk, így nem is próbáljuk meg szavakba önteni. Azért döntöttünk a film készítése mellett, hogy felszínre hozzuk azt az elsődleges érzést, milyen fontos művészetet teremteni. Nem számíthat, mibe kerül, milyen nehézségekbe ütközünk mi magunk. Én nem vagyok filmkészítő, de valahogy teret engedtem annak, hogy így mondjam el a történetet. Abban bízunk, hogy kicsit ráirányítja a figyelmet arra pillanatra, ahogyan sokunk emlékeszünk a tavalyi márciusra, arra a zavarodottságra, ahogy a világ új rendjéhez kezdtünk igazodni. …Éppen egy éve történt.

Magáról a lemezről korábban itt adott hírt a Fémforgács. A világ rendjének felemlített változása előtt szinte végszóra kiadott lemezről, a sokszor rémisztő hangulatú, máskor érdes kezekkel sötéten simogató zenéről némi információval szolgál annak, ellátogat korábbi bejegyzéshez.

Friedmann – a ‘hardcore punk’ dalköltő új lemezzel jelentkezik

A már jó ideje működő német Exile on Mainstream nevű kiadó április közepén jelentette meg Friedmann az In Der Gegenwart Der Vergangenheit című lemezét. Pontosabban szólva az immáron negyedik korong hónapról-hónapra dalonként jelent meg, míg végül most fizikai hanghordozón lesz kapható. A zeneileg nehezen behatárolható, már három stúdió és két koncert albummal büszkélkedő Friedmann mindig is független maradt a német zenei színtéren. Friedmann, mint zenész, a kérlelhetetlen etikai hozzáállásával és szókimondó magatartásával igazából egy jelenség a meglehetősen öncélú és énközpontú társadalomban.

Dalai a korábbi korongjai és új lemeze alapján nehezen határolhatók stílusok közé, a támpontot keresőknek leginkább folk rock, illetve az utóbbi évtizedekben igen divatos ambient (zajos és hagulatfestő) zeneként írhatnánk le szavakban.

Firss lemezét német nyelven adta közre. A Rolling Stone Magazin német nyelvű kiadása legutóbb nyolc oldalt szentelt a zenésznek és életútjának. Dalai végülis csak az életéből merítenek az új lemezen is, ahogy azt a magazin is írta a hardcore punk  dalszerzőről/előadóról. Egyik jellemző mondatáról maga szerző így nyilatkozott:

A Nichts Können Alles Machen-t, (azaz Nem mindenki képes bármire) mondatot én úgy tölteném meg tartalommal, hogy ’nem vagyok képes mindenre, de azért csinálom.

A kiadó szerint ez a mottója a friss lemeznek is – hogy ez mennyire (ön)irónia, mindneki maga döntse el. A szokatlan módon, előzetesen dalonként közzétett lemez végül CD-n és LP-n jelenik meg. A borító Conny Ochs munkája. A felvételek a Chameleon Stúdióban készültek, ahol a legutóbbi Deep Purple és a Heaven Shall Burn korongok, Eike Freese irányításával.

Ionophore – téli merengés

Az Earsplit PR hírül adta, hogy megjelentette az oaklandi kísérleti ambient, elektro-noise Ionophore trió negyedik nagylemezét. A több hangszeren játszó zenészekből álló, stílusát tekintve kinematikus ambient zenét alkotó trió lemezének címe: Knells.

A hangulatfestő zenét formába öntő új lemezről származó egyik dal videója máris megtekinthető. Aki továbbra sem hiszi, hogy újabb próbálkozással érkezik a tavasz, annak kiváló hangulatot varázsol a vonósok dominálta hangfelvételhez kapcsolt, az idén télen összeállított sötét tónusú látvány.

NoisePoetNobody-projekt – Világunk romlásának zaja

A beszédes nevű Capturted Howls (Elkapott Üvöltések) kiadó streaming felületén elérhető a seattle-i Casey Chittenden Jones vezette, kísérleti zenés NoisePoetNobody projekt Look At This View című alkotása, a 2021. április 2-án megjelentetésre kerülő Insanity Mirror teljes hosszúságú lemez beharangozójaként. A dal ezen az oldalon érhető el.

Casey Chittenden Jones már jó tizenöt éve gyűjti csokorba és alkotja újra a NoisePoetNobody becenév alatt az összeomló civilizációnk zaját. Házi készítésű hangszereken, szintetizátoron, kültéri eszközökön, szalagok manipulálásával és hangokat átalakító eszközökkel dolgozik. Keresi-kutatja a különféle zajokat, egészében és foszlányokban dolgozza fel. Az ipari környezet hangjait a városi tér jellegzetességeit és a mezők dalát a nézete szerint pusztuló ökoszisztémánk segélykiáltásaként ötvözi dalok formájába. Álljon itt egy korábbi album elérhetősége a számos lemezt kiadott projekttől.

A sokszor kakofónikus felvételek népszerűségnek örvendenek a NoisePoetNobody előadásában, a stílus fesztiváljain (NorCal Noise Fest, Eugene Noise Fest, Olympia Experimental Music Festival). Az alkotó jelenleg Peter Kellerrel játszik a Dosenöffner Duóban.

Arepo – túlvilági ambient

A közelmúltban alakult Arepo zenekar két ember munkáján alapszik. Ők Ryan Parrish és Graham Scala, akik már számtalan projektben dolgoztak együtt a hardcore-tól egészen az alternatív, atmoszférikus rockig. Barátságuk ebben a közös alkotásban testesült meg leginkább, mivel egy belsőséges utazást kívántak hangjegyek formájában bemutatni. Debütálásukat március második felére időzítették, amiből most a Nonmaterial című szerzeményt hallgathatjátok meg. A duó filmes, mégis sötét atmoszférát ígér, sok töprengéssel és semmibe meredéssel, ami azt hiszem tökéletesen megvalósul a hallottak alapján.

Tryhm – Phobos Sanctum (2021)

Nem könnyű a zene fogalmának halmazába rendelni az ambient témakörét. Lényegében audió és vizuális érzékelések formájában kiteljesedő hang-összképhatás. Működhet, mint zene, de akár túl is mutathat rajta. Hiszen, ezeknél az alkotásoknál nagyban a vizuális hatás jeleníti meg a mű lényegét. A dark-ambient alkotások ezen belül is igen sajátosak. Zajok, hangfoszlányok, sample-ek együttese teremti meg azt […]

Interjú a 2 by bukowski két tagjával

2 by bukowsky HKFE

2020-ban jelent meg a 2 by bukowksi legutóbbi albuma, a Her Kind Fight Everything. Az ambient/doom/post-rock/kraut-rock (ha lehet és érdemes egyáltalán behatárolni) stílusú lemezről a Fémforgács felületén korábban itt tájékozódhattak az olvasók. A csapat nevében a formációval kapcsolatos kérdések megválaszolására Achilles és George állt rendelkezésünkre. Bármily sok anyagotok van a bandcamp felületen és több net-es […]

2 by bukowski – Her Kind Fight Everything (2020)

2 by bukowsky HKFE

A 2 by bukowski legutóbbi, 2020-as lemezének hangulata végre magával ragadott. Vártam a pillanatot, amikor az elektronikus hatású doomos ambient, más szavakkal élve post rock úgy fog átölelni és betakarni, hogy nehezen tudjak szabadulni hangokból szabott meleg paplanja alól. Nekem zenehallgatáskor arra van igényem, hogy egy albumot megismerjek annyira, hogy utána háttérként is élvezettel hallgassam. […]

Vision Eternel – For Farewell of Nostalgia (2020)

Vision Eternel - For Farewell of Nostalgia

Napokon át érleltem, vajon hogyan fogalmazzam meg a gondolataimat a Vision Eternel 4 számos EP-jéről. Jól tettem, mert visszaolvasva átírtam a némiképp maliciózusra sikerült ajánlómat. Szerencsére csak a nagy alkotók vásznainak alsó rétegére kíváncsi a nagyérdemű így én most indulhatok tiszta írólappal. A magát New Jersey-i zenei társulatként bemutató francia-kanadai Alexander Julien 2007 óta alkot […]

Bohren & Der Club of Gore – Patchouli Blue (2020)

Sokszor előfordul velem, hogy eltelítődök a villanygitár zenékkel. Bele fáradok, hogy a hardcore zenekarok próbálnak minél keményebbek lenni vagy, hogy a black metal bandák minél gonoszabbak. Ilyenkor kell egy-két lemeznyi szünet, feldobok egy klasszikus hip-hop lemezt, egy kis blues-t vagy jazz-t. Egyfajta méregtelenítő procedúraként, hogy újult erővel, tiszta fejjel és fülel ugorhassak ismét fejest, az […]

123
június 04.,
június 23.,
június 25.,
június 28.,
június 30.,