Látjátok azt a logót és szimbólumot a borítón? Itt különösen a szimbólumra hívnám fel a figyelmet, hiszen emögött egy konkrét életfelfogás rejlik, a logóra majd rátérünk később. A grindcore rajongóknak tuti fix, hogy ismerős, de ezt a jelet a többi rokona is kitűzőként viseli, mégpedig büszkén. A harsh noisecore az egyik ilyen ág, amely a […]
Tovább »
„Hát ez a vidék, mint ahogy látják is, sík vidék.” – Csendült fel az Another Way már majd’ egy jó évtizedes Generációs vádak opusában. A ’13-as album kezdőnótája mindent elsöprő őszinteségével már elsőre úgy lekevert egy nagy büdös frászt, mint koreai topmanager a beosztottjának. Mindenféle előrejelzés nélkül vitte be az első gyomrost. – Ezek tudatában […]
Tovább »
A székesfehérvári Nyolcas Műhelyben már hagyományosnak mondható rendezvényre került sor helyi, illetve fehérvári kötődésű rock-metal-punk és tulajdonképpen ehhez a körhöz lazán kapcsolódó stílusokban utazó bandák felvonultatásával. A négynapos rendezvény címe: Fehérvári Feszt, melyet augusztus hétvégéjén és néhány közel-hétvégi munkanapján tartottak meg. Mondhatjuk, hogy ez egy underground fesztivál, mert az országosan ismert fellépők is egy szubkultúra […]
Tovább »
Tömör és velős kislemezbemutató lesz ez, de hát a punk világa már csak ilyen. Ők se szeretnek túl sokat kertelni, köríteni, egyszerűen az arcodba nyomják a mondandójukat aztán se puszi se pá, már itt sincsenek. Veterán csapatról van szó ebben a recenzióban, mégpedig a svéd Wolfbrigade ragadta meg a figyelmem. 1995 óta vegyítik a különféle […]
Tovább »
Jens Ekelin (Rentokiller) nagyon szereti a Dismember és Disrupt nevezetű death metal és crust punk zenekarok munkásságát. Ez szerintem totálisan érthető, sőt mi több csatlakozom hozzá, én is nagy rajongójuk vagyok. Szerencsére nem engem kért fel maga mellé Industrial Puke néven induló új zenekarába, hanem a szintén az anyazenekarhoz tartozó Marko Partanen-t. Swiftly Linus Jägerskog […]
Tovább »
2020 óta tolja az amerikai War Orphan a hardcore/thrash egyveleget. A Closer To Death Than Life volt az első kiadványuk, ahol igencsak meggyőzően hozták mind a két stílus jellemzőit. Energia és düh…talán evvel a két szóval lehetne jellemezni ezt az EP-t. Azóta egy igazán fasza album is a nevük mellett szerepel, de nincs megállás, érkezik a következő gránát. A Unite egy kicsit pozitívabb hangvételű albumnak ígérkezik, erről kapunk egy lemezelőzetest a Heavy Weighs The Crown személyében. Egy Shakespeare idézetet költöttek át egy kicsit a saját képükre. Fő üzenete a dalnak, hogy sose kényelmesedjünk el, állandóan haladjunk a céljaink felé, akármilyen akadályt is állítson elénk az élet.
Nincs mese…ha Kanada és kemény zene, akkor Quebec City. Annyi menő zenekar van ebben a városban, hogy az már szinte szürreális, különösen akkor hatalmas kincsesláda ez a város, ha a keményebb vonalat kedveljük. A Get The Shot ebből a nagyszerű városból származik és eszméletlenül dühöd hardcore-t játszik. eddig négy albumot tudhatnak magukénak, ez nemsokára változni fog. A Merciless Destruction névre hallgató új korong október 7-én fog megjelenni, de addig is itt van nekünk a Bloodbather, mint lemezelőzetes. Vázától, macskától kellő távolságban lenni, különben ti is a falhoz akarjátok vágni őket, mint én a meghallgatása közben.
Brutal progressive metal-hardcore…na evvel mit kezdjen az emberfia? Nekem se sikerült elsőre összeraknom a képet, de a Salt Lake City-ből származó Chronic Trigger bizony ezt a műfajt vallja magáénak. Most egy újabb videóval készültek nekünk, ami egyben lemezelőzetes is a nemsokára megjelenő új korongjukról. A Black Mental Epilepsy után itt van a második istenverése a khm…khm: Plucking Pustule Peter’s Poisoned Porky Porpoise Punchbowl. A poénkodást félretéve tényleg egy kreatív, a brutalitást a melódiával okosan összeházasító bandáról van szó. Ne higgyetek a látszatnak, nagyon is jól tudják ők, hogy mit csinálnak. For An Autopsy, Sign of the Swarm, és Kublai Khan rajongók hegyezzék a hegyeznivalót:
A kísérleti hardcore zeneként jellemzi magát a német Potsdamból származó, mára New Yorkba költöző Sunflo’er nevű csapat és ezzel nagyon jól körül is írják zenéjüket. Promós képeik alapján igazán fiatalnak és lelkesnek tűnnek, pedig a történetük kezdetéhez egészen 2010-ig vissza kellene ugranunk az időben. Hangzásukban, felfogásukban az egykori The Dillinger Escape Plan lehetett rájuk nagy hatással, de ők jóval szerényebben bánnak az idegen elemek beillesztésével, mint a példakép. Hallgatáskor nem tudjuk kiverni a fejünkből a Converge, Cursed és La Dispute nevét sem és ez igaz a hamarosan megjelenő harmadik nagylemezükre, az All These Darlings Now Me-re is. A zenészek elmondása szerint ez az eddigi legjobban megszólaló anyaguk, mellyel kapcsolatban nagyon sokat dolgoztak, ráadásul mind a négyen kivették a részüket minden munkafolyamatból. A szövegírás, témameghatározás is közös volt, így mindenki magáénak érezheti a teljes lemezt. Az utóbbi évek nehézségeire tekintettel a téma nem is lehet más, mint a bezártság, elszigeteltség és magány. A szeptember elején érkező zúzásról már két tételt is meghallgathattok.
Második albumát készül kiadni az ausztrál hardcore titánjai, a The Gloom In The Corner. A SharpTone Records október 28-án fogja kiadni a Trinity névre hallgató új korongjukat, amin „akadnak” vendégszereplők. A metalcore színe java tiszteletét tesz, íme az illusztris névsor:
Ryan Kirby (Fit For a King)
Joe Badolato (Fit For An Autopsy)
Laruen Babic (Red Handed Denial)
Ellijah Witt (Cane Hill)
Ryo Kinoshita (Crystal Lake)
Taylor Barber (Left To Suffer)
Monica Strut (The Last Martyr)
Monique Pym (Reliqa)
Lemezelőzetessel is készültek, a Ronin-on éppen Ryo Kinoshita erősíti a csapatot. Jópofa animált videó is készült hozzá, katt:
