Régóta követem figyelemmel az angol Iron Void zenekar munkásságát (Spell Of Ruin demójukat kiváltképp kedvelem), akik elég jó reményekkel indultak annak idején a tradicionális, heavy metal alapú doom metal versengésben, azonban szép lassan belesimultak a kényelmesnek mondható, minőségi, de átlagosnak zenekarok sorába. Jelenleg a banda negyedik nagylemezének kiadásával van elfoglalva, aminek már a címét és […]
Tovább »
Az angol Iron Void már a kezdete óta szimpatikus, igazi kispolgári doom metalt játszik, hozva azt a mocskot, ami naggyá tette egykoron a Saint Vitust, valamint a Pentagramot. Volt szerencsém hozzájutni bemutatkozásukhoz és a gyorsan érkező folytatáshoz is, amiről még 2015-ben írtam cikket. Most kevesebb kapkodás után, újabb, szerencsére a minőséget nem befolyásoló […]
Tovább »Hosszú, tetszhalott állapotából tért vissza a 2010-es év környékén az angol Iron Void, akik a klasszikus doom legszebb hagyományaira támaszkodva két nagyszerű lemezzel is megörvendeztették a műfaj rajongóit (Iron Void, Doomsday). 2018 elején érkező albumuk az úgynevezett Artúr-mondakörrel foglalkozik majd, címét pedig egyik legismertebb tárgyáról kapta, ez az Excalibur. Ugyan a lemez megjelenésére még várnunk kell, de a róla közzétett The Coming Of A King rövid menetelése több, mint bíztató.
Figyelem! A hihetetlen népszerűségnek örvendő, manapság megkerülhetetlennek tűnő, az ismét uzsidobozokra és bögrékre nyomtatott tradícionális doom újra hódít! Az éterben légellenállás nélkül, fénysebességgel sikló mázsás bánatvonat ezúttal Ausztrália partjait leigázva szerzett magának fiatal követőket, hogy a rádióbarát, stadionokat megtöltő egykori Reverend Bizarre, valamint Saint Vitus és Pentagram vonalon mozogva tovább terjessze az igét. […]
Tovább »
