Adott egy zenekar több, mint harminc éves pályafutással, korrektnek nevezhető tíz nagylemezzel, ami sem a kapkodás, sem a link hozzáállás oldalára nem billenti el a mérleget és egy rajongótábor, akik a kezdetektől tudnak lelkesedni ezekért a produkciókért. Köztük én is, ezt már most ki kell jelentenem. Mégis rég olvashattatok már nálunk cikket a svéd legendáról, […]
Tovább »
Holnap érkezik az olasz death/black metalban jártas Exitium debütáló albuma. A nagy nap előtt azonban még készültek nekünk egy lemezelőzetessel az Imperitous March For Abysmal Glory albumukról. A Time To Kill Records jóvoltából fog megjelenni mindent elpusztító koleratornádójuk. Most pedig hallgassuk meg a Rooted in Blackened Soil nevezetű förtelmüket.
Exitium – Imperitous March For Abysmal Glory
(Time To Kill Records)
01. Incomb (Intro) – 1:47
02. Rooted in Blackened Soil – 5:44
03. Abyss Wolf – 4:11
04. Hammering The Walls of Grace – 5:26
05. Ephemeral (Instr.) – 4:15
06. The Sinister Sedition – 5:02
07. Led by a Scornful Hand – 5:51
08. Ab Aeterno – 2:20
09. Spoils of Defilement – 4:47
10. Dieu El Veut! – 6:21
Tegnap, azaz május 5-én jelent meg a Costa Ricai death/black metalban jártas Grandiosa Muerte egyszemélyes hadseregének a debütáló albuma. Az Egregor egy utazásra hív minket a a legsötétebb és legmélyebben lakozó félelmeink birodalmába. Mindezt a Wormholedeath Records kiadóján keresztül fedezhetjük fel. A Mercurio című dal egy videót is kapott, amit lentebb tekinthettek meg.
A brazilokat sose kellett féltenie akkor, ha igazán bestiális paráznaságok teremtésére kerül sor. Egyik prominens képviselője a brazil death/black metal szcénának a Grave Desecrator most tovább fogja öregbíteni ezt a hírnevet. Negyedik albumukat készülnek kiadni május 12-én, melynek címe Immundissime Spiritus. Az európai megjelenésről a svájci From Deepest Records gondoskodik. Most pedig hagyjuk, hogy ízekre szedjen minket a Fogo Fátuo.
Grave Desecrator – Immundissime Spiritus
(From Deepest Records)
01. Necromantical Hex
02. Death Misery Ecstasy
03. Finis Hominis
04. Missa Pro Defunctis
05. Fogo Fátuo
06. Occult Bewitchment
07. Miasma
08. Fuck the Dead (GG Allin cover)
09. Rapists from the Cross
10. Whited Sepulchre
Hosszú, válságokkal teli kihagyás után végre újra ellepi ezt a delejes bolygót a death/black metal-t játszó Vermin Womb megátalkodott hangorkánja. Szeptember 2-án jelent meg a Retaliation, 12 új embergyűlölő himnusszal. Egy 6 éves szünet végére tesz pontot, a Denveri csapat újra felöklendezte penészes gyomrából a legsötétebb szurokkal teli hányást.
Debütáló albumát készül kiadni a cseh Altars Ablaze, ami (szerény véleményem szerint) a black/death metal rajongók körében igencsak népszerű lesz. Minden megvan bennük, amiről ez a zsáner szól: bestialitás, kompromisszummentesség és a végtelen sötétség óceánja ott morajlik mindegyik megfeketedett szívnek bal kamrájában. Szeptember 16-án fog megjelenni a Life Desescration és most érkezett a második lemezelőzetes erről a nagyon várós albumról. A Drenched in Wrath and Blood mindent elárul nekünk, amit erről a halálosztagról tudnunk kell. Minden kormos lelkű testvérem nyissa ki a fülét:
Altars Ablaze – Life Desecration
(Lavadome Productions)
1. For The Lifeless Love Of A Crucified Corpse
2. Life Desecration
3. Shrine Destroyer
4. Across The Empires Of Death
5. Drenched In Wrath And Blood
6. With Bone Crowns And Iron Scepters
7. Beneath The Smouldering Ruins
8. Glorification Of Rats (https://youtu.be/JZ3YR4iKRvg)
Általában vagy nagyon jól, vagy nagyon rosszul tud elsülni egy régi csapat visszatérése, pusztán közepes teljesítménnyel szerintem ritkábban találkozhatunk. Ez jutott eszembe a hírlevél olvasásakor, amikor kicsit alaposabban megismertem a memphisi Epoch Of Unlight történetét, amely konkrétan 1990-ben vette kezdetét először Enraptured, majd rövid idelyig Requiem névvel. 1994-től beszélünk az Epochról, ami így sem vitte tevékenységét közelebb a fénysebességhez. Sok demó és EP után végül 98-ban mutatkoztak be, viszont az elvitathatatlan, hogy a debütáló What Will Be Has Been és az utána érkező Caught In The Unlight nem voltak rossz lemezek. A zenekar egyébként melodikus black/death keverékben utazik, ami akkoriban nagyot futott. A legtöbb hasonló zenekarhoz képest talán az ad némi pluszt a zenéjüknek, hogy death metal szempontból kevésbé érvényesülnek a már akkorra sablonosságig járatott svéd elemek. Az ezredforduló táján felfrissülő csapat (csak John Fortier gitáros és Tino LoSicco dobos maradtak meg a kezdeti felállásból) még összerántott egy jó lemezt 2005-ben, majd ismét parkolópályára kerültek. Hosszú keresgélés és szervezés után állt össze a társaság kiegészülve Scott Baggett (Purgatory, Burital Within) énekessel, hogy elkészülhessen a várva várt folytatás. Ezt szeptember 16-án kapja meg a nagyközönség At War With The Multiverse címmel, a borító és a dalszövegek alapján némi H.P. Lovecraft féle misztikummal fűszerezve… Magukat leginkább a Dimension Zero, Cardinal Sin és The Crown rajongóknak ajánlják, de a régi Dark Tranquility és Necroticism hallgatóság is megtalálhatja itt a magáét.
2016-ban mutatkozott be az új-zélandi Verberis zenekar, akik rendkívül vastagon és sötéten tolták a black/death metal keveréket Vexamen című nagylemezükön. Ezek után hosszú hallgatás következett be a csapat életében egészen a 2018-as Vorant Gnosis EP-ig, majd ismét jött a csend…Egészen júliusig, mivel most már bárki által meghallgatható Adumbration Of The Veiled Logos című második nagylemezük. Nem véletlenül kellett ennyit várni, ugyanis a kiadványt igazán egyedinek szánják: 5 hosszú tétel ( a leghosszabb 20 perc feletti) taglalja a létezés és nem létezés elvont témavilágát… Ilyen időkeretekkel nem egyszerű fogós dalokat alkotni, black/death viszonylatban pedig nem nevezhető hétköznapi próbálkozásnak a dolog. Hogy mindez sikerült-e, arról itt meggyőződhettek.
Tisztelt Fémforgács olvasó műértők! Amennyiben szeretitek az olyan bandák zenéjét, melyek a heavy metal alapjain felépített death metal-t ötvözik black és doom elemekkel, és elgondolkodtató szövegekkel tárják a közönség elé a világról megformált véleményüket, akkor ne is görgessetek tovább! Ez esetben ugyanis nektek mindenképpen érdemes belemerülni aktuális albumismertetőm soraiba, de még inkább érdemes meghallgatni a […]
Tovább »
Hiába a hozzánk képest északi irányzat, a finn black metalt épp úgy nem lehet norvég lenyomatnak nevezni, ahogy a svédekét sem. Mindig is akadtak apró különbségek a nemzetek felfogásai között, ami nemcsak a fekete fémet illetően, hanem alapvetően minden stílusnak csak jót jelenthet a változatosságra való törekést tekintve. Okkultizmus tekintetében például a Földközi-tenger vidéke, Dél-Amerika […]
Tovább »
