Körülbelül másfél hónapra raktam ki az első EP válogatást és már a 10. résznél járunk. Ezúton és köszönöm Armand-nak, hogy segített abban, hogy így felpörögjön a sorozat, meg abban is, hogy változatosabb legyen a felhozatal. Vágjunk is bele a jubileumi részbe! Japán rohadt nagy metal ország. Azt viszont lehet kevesebben tudják, hogy milyen erős hardcore […]
Tovább » Sok a jó EP, sok lesz a válogatás is. Ebben részben a core zenék lesznek túlsúlyban, fiatal tehetségektől, öreg legendákig. Csapjunk is bele! Három dal bő 7 percben, ezt nyújtja a budapest-i Cüshty bemutatkozó anyaga. A tagok közül Kókai Barnabás gitáros lehet jobban ismerős, a The Southern Oracle mikrofonja mögül, de aki már járt pár […]
Tovább »
Minap az SRA Records bandcamp oldalát böngészve bukkantam rá, a Solarized nevezetű zenekarra. Az SRA Records-ról azt kell tudni, hogy az esetek többségében nem lesz egyszerű menet amit tőlük kapunk. Nem a szokványos megoldásokat használó bandákra vannak specializálódva. Tökéletes példa erre a Soul Glo, akinek tavalyi lemezéről írtam is itt az oldalon, sőt nekem a […]
Tovább »
Még elég erősen szorongatja a nyakam, a 2019-es év. Noha már gyengül és akadnak pillanatok, amikor fellélegezhetek végre egy-két pillanat erejéig. Az egyik ilyen pillanatot ki is használom és össze hordok pár sort, az új év általam egyik legjobban várt lemezéről. Wasted-éket már akkor nyomon követtem, amikor nem is igazán merültem el a hardcore zenékben. […]
Tovább »
Elindult az új év, már nagyrészt megíródtak az év végi listák. Vannak akik már novemberben erre vetemedtek, amit jó magam mindig kicsit korainak gondoltam. Hiszen sok zenekar az év legvégén durrantja el a felgyülemlett puskaporát, így tett budapest-i Touch is és méghozzá milyen jól. Én személy szerint a nyári Turnstile koncert előzenekarjaként ismertem meg őket, […]
Tovább »
A Kublai Khan kijött a harmadik lemezével nemrég. Viszont még előtte, nem a megjelenés kapcsán mentek a hírek, hanem egy bizonyos pereskedés volt a főtéma. Történt ugyanis, hogy egy 1985-ben alapított szintén Kublai Khan nevű zenekar beperelte őket, névlopás címszóval. Amit amúgy a Megadeth-et is megjárt Greg Handevidt alapított. Egyébként én is csak utána olvasás […]
Tovább »
Nekem idén három nappal elcsúszott, a piros betűs ünnep. Ugyanis 23-kán jött ki, a Knocked Loose várva várt következő lemeze. Három évvel ezelőtt a Laugh Tracks akkorát robbant, mint egy atombomba. Noha semmi újat nem találtak fel, az ultra súlyos breakdown katonák bakancsai által ,darabokra rugdosott koponyánk darabkáit szedegetve, mégis elégetetten bólintottunk, hogy ez igen. […]
Tovább »
A new york-i Show Me The Body, egy elég egysszerű dologgal hívta fel magára a figyelmemet, miszerint elég különleges zenekari összetételük van. Hardcore-nak titulált bandaként ugyanis basszus, benjo, dob felállásban játszanak. Igazából csak a hardcore megnevezés egyedül, eléggé le egyszerűsíti, hogy mit is csinál a queens-i trio. Fogtak kettő New York-ra talán leginkább jellemző zenei […]
Tovább »
Japán az egyik legizgalmasabb, legérdekesebb, legmisztikusabb és egyben legbetegebb országa. Én személy szerint nem túlzottan rajongok a keleti kúltúrákért. A japán teákat mondjuk pont imádom, a gasztronómiájuk is érdekesnek néz ki noha még nem kóstoltam. Mégis a cenzúrázott Chulhu pornóval vagy hentai-al nem tudok azonosulni. Úgy, ahogy a használt bugyi automaták létjogosultsága előtt is […]
Tovább »
A nosztalgia korát éljük. Azért révedünk-e állandóan a múltba mert annyira szar a jelen, vagy csak egyre nagyobb fokon működik a „régen minden jobb volt” verbális mágiája? Jó kérdés, mondjuk jelen ajánló szempontjából nem is érdekes, úgy hogy engedjük is el. Viszont az tény, hogy Hollywood is sorra forgatja újra a 80-as évek kasszasikereit, […]
Tovább »
