Szerző: boymester

Hands Of Orlac – Hebetudo Mentis (2023)

10-15 évvel ezelőtt komoly reneszánszát élte az okkultizmussal átitatott rockzene, az okkult heavy/doom, a folyamatosan felszínre bukkanó csapatok pedig előszeretettel merítettek egymástól és a hetvenes évekből is. Sok banda jött, győzött, majd eltűnt, kevesen voltak képesek kitartóan megmaradni, valamint a minőséget is ugyanazon a szinten tartani. Sorban ugorhatnak be a nevek: Castle, Blood Ceremony, Jess […]

Tovább »

Faded Remembrance – Delusion Of Silence (2023)

Ritkán szoktam foglalkozni a különféle kiadványokhoz kapcsolódó kísérő levelekkel, főként, hogy a kiadók többsége az első 5 mondatban ellövi az olyan kifejezéseket és mondatokat, mint a “mindenki által várt, hihetetlen bemutatkozó album, az év metal szenzációja, az eddigi legjobb lemez…”. A hazai Faded Remembrance mellé pakolt igazán terebélyes bemutatkozás azonban a lehető legreálisabban mutatta be […]

Tovább »

Afterbirth – In But No Of (2023)

Hogy kinek mi a jó hangzás, az mindig szubjektív marad, hiszen már csak az anatómiai különbségek miatt is másként halljuk a dolgokat. Én személy szerint a tiszta hangzást kedvelem, de tudom értékelni a karcos, koszos dolgokat is, ha azok érezhetően az atmoszférateremtés szolgálatában állnak. Azt, hogy hol kezdődik el a rossz és indirekt megszólalás, mindenki […]

Tovább »

Elbereth – …And Other Reasons (1995)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Fossilization – Leprous Daylight (2023)

Néha akadnak átfedések, hasonlóságok, máskor pedig szinte teljesen egyértelműek azok a hatások, amiket a bandák egymásra, egymás munkásságára képesek gyakorolni. Persze mindez természetes, hiszen újat kitalálni az az igazság, hogy már nem igazán lehet, inspirálódni és görbe tükröt mutatni, esetleg más oldalról megközelíteni ugyanazt a témát azonban mindig is szokás volt. Gondoljunk csak bele, hogy […]

Tovább »

Tears From A Grieving Heart – An Endless Cycle of Wrenching Pain… If Only I Could Feel Hate (2023)

Sok évnyi forgácsolás után úgy gondolom, hogy rápillantva egy borítóra, logóra, bandafotóra, már nagyjából képben vagyok azt illetően, hogy milyen csapattal és produkcióval találom szembe magamat. De mindig akadnak kivételek és ezek különösen izgalmasok tudnak lenni, ahogy ez fennáll a bostoni Tears From A Grieving Heart esetében is. Ugyan nem a hírhedt fojtogatóról kezdték el […]

Tovább »

Misty Grey – Visions After Void (2023)

Hiába játszanak tradicionális heavy/doom metalt a Misty Grey nevű formáció tagjai, hiába a 2011-es megalakulásuk és az eddig kiadott két nagylemez, barátságunk olyan szinten felületes, hogy teljesen őszintén lepődtem meg már csak a származásukat illetően is. Meg voltam győződve néhány promós kép és logó megtekintése mellett, hogy a banda az okkultizmussal fűszerezett doom metalban utazik, […]

Tovább »

Terra Builder – Solar Temple (2023)

Gondoltam a reggeli kávé mellé küldök ébresztőnek egy laza death/grind próbálkozást a promók közül, hogy legyen mire végig gondolnom, kissé dühösen, de beletőrődve, hogy milyen apró-cseprő feladatokkal fog elmenni egy újabb napom. Az első, ami a kezem ügyébe került, a megfelelően szőrös logóval, ocsmány, de mégis némi misztikummal átitatott borítóval rendelkező Terra Builder bemutatkozó anyaga, […]

Tovább »

Dun Ringill – 150 – Where The Old Gods Play – Act 1 (2023)

Elkezdtünk kikecmeregni a szégyenletes nyári uborka- és fesztiválszezonból, ahogy a kisebb fülkárosodást és májzsugort szenvedett fiatalok is elindulnak hazafelé, úgy érkeznek folyamatosan a friss anyagok a promós tarisznyámba. Ezek közül sok a doom, szóval szokás szerint beindul a Doomforgács üzemmód. Persze azért továbbra is törekszem a változatosságra, aki meg másról is olvasna, szegődjön el az […]

Tovább »

Misery’s Omen – Hope Dies (2008)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »
Agnostic Front Agnostic Front
június 18.
Wayfarer, Dreadnought Wayfarer, Dreadnought
június 19.
Lowland Fest 2024 Lowland Fest 2024
június 25.